Idén júniusban a Szegedi Tudományegyetem ad otthont a European First Year Experience – EFYE Konferenciának. Bár a rendezvény nemzetközi hírű kutatókat és szakembereket vonultat fel, az idei év üzenete világosabb, mint valaha: a konferencia a hallgatókról szól, hallgatókkal épül, és hallgatói szemmel válik teljessé.
A világon az első, üvegből készült Szilassi-poliédert ünnepélyes keretek között avatták fel 2026. március 26-án. A térplasztika Szilassi Lajos egyedülálló matematikai felfedezésének állít emléket alma matere, a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központja előtti téren.
Új köztéri alkotással gazdagodott Szeged. Az üvegből készült Szilassi-poliéder annak a térbeli alakzatnak állít emléket, amelyet 1977-ben Dr. Szilassi Lajos fedezett fel. A tetraéder mellett ez az egyetlen olyan ismert poliéder, amelyre teljesül, hogy bármely két lapjának van közös éle. Szilassi Lajos közel negyven éven át előbb hallgatói, majd később oktatói jogviszonyban állt a Szegedi Tudományegyetemmel. 1961-1966 között mint matematika-ábrázoló geometria szakos egyetemi hallgató, 1972-2006 között pedig mint pedagógusképző oktató. Docensként ment nyugdíjba, jelenleg címzetes főiskolai tanár, csupa nagybetűvel, mert Ő gondolkodni tanított. Kérdezni. Kitartani. Az a fajta ember, aki képes másokban is lángra lobbantani a kíváncsiságot.
A Szilassi-poliéder avatására sokan voltak kíváncsiak.
A szoboravatón részt vett Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja, aki beszédében kiemelte, hogy a Szilassi-poliéder nem csupán egy geometriai különlegesség, hanem a Szegedi Tudományegyetemre évtizedek óta jellemző innovativitás megtestesülése.
– Ez egy történet a kitartásról. Egy történet arról, hogy a sokadik sikertelen próbálkozás után sem szabad feladni. Egy történet arról, hogy a technológia önmagában nem elég – csak akkor válik értékké, ha mögötte ott áll az emberi kreativitás. Az 1970-es években, amikor a számítógépek még szobányi monstrumok voltak, Szilassi professzor már látta bennük a jövőt. Ez nemcsak egy tárgy. Ez egy üzenet: a tudás, a kreativitás és a kitartás egyetemes érték – mondta el az eseményen a kancellár.
Szilassi professzor elmondta, hogy 1976 tavaszán a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyuláról elnevezett Pedagógusképző Karán (akkori nevén Tanárképző Főiskolán) épp arról tartott előadást matematika szakos tanárjelölteknek, hogy milyen kapcsolat van a kocka és az oktaéder között, amikor óra közben - szinte villámcsapásként - felvetődött benne egy kérdés: vajon van-e olyan tórusz-szerű poliéder, amelynek bármelyik két lapja szomszédos egymással? Egy évvel később már a kezében volt az a test, amely mindazt tudta, amit elvártak tőle. De neve még nem volt.
– A Bolyai Intézetben gyorsan elterjedt a poliéder felfedezésének híre, amely kapcsán Szőkefalvi-Nagy Béla professzor úr megemlítette nekem, hogy a Scientific American című neves szaklap nemrég cikket közölt a Császár-poliéderről. E hír hallatán vettem a bátorságot, és írtam eredményemről, az új poliéderről Martin Gardnernek, aki akkoriban a Scientific American matematikai rovatát vezette. Hamarosan meg is jelent a folyóiratban az általam talált poliéderről egy cikk, amelynek - talán nem véletlenül - „minimális művészet” volt a címe. Martin Gardner nevezte el konstrukciómat Szilassi-poliédernek. Soha nem hittem volna, hogy egy ilyen tekintélyes folyóiratban megjelenő tudományos cikk milyen események láncolatát indítja majd el – emlékezett vissza a felfedezés első visszhangjaira Dr. Szilassi Lajos.
Innentől kezdve szinte egyenes út vezetett 2026. március 26-ig, mely során immár itt Szegeden is szoborként ölt testet a tudomány és művészet közötti kapcsolat. Prof. Dr. Zakar Péter, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese a leleplezés előtt elmondta, hogy a gyermeki kíváncsiság megőrzése a belső motivációja a felfedezéseknek. A rektorhelyettes beszédében reményét fejezte ki, hogy az Egyetemhez érkezőkben is kérdések merülnek majd fel a szobor láttán, hiszen a kérdések nyitják meg az utat az ismeretszerzés és a fejlődés, valami új létrehozása előtt is.
A szobor állítását a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottsága kezdeményezte. Szilassi Lajos az avatás alkalmából köszönetét fejezte ki Prof. Dr. Krisztin Tibornak, a bizottság elnökének, aki kezdeményezte, hogy Szegeden is legyen egy köztéri Szilassi-poliéder. Az SZTE JATIK előtt látható szobrot Borbás Dorka, Ferenczy és Vármegyei Prima-díjas üvegművész alkotta meg egy nagyon különleges, de érzékeny anyagból, üvegből. Különlegessége, hogy a fehéren kívül szinte minden színben képes világítani, így sötétben is impozáns és változatos dísze a térnek. A szobor megvalósulásában közreműködött a Magyar Tudományos Akadémia mellett a Magyar Művészeti Akadémia szegedi tagozata, Vesmás Péter Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja és Szögi Tamás építész, valamint a Tér Forma Építész Stúdió Kft. munkatársai.
A feltaláló háláját fejezte ki a Szegedi Tudományegyetem vezetőségének és Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának a szobor méltó helyszínének a kiválasztásáért és engedélyezéséért.
Sötétedés után váltakozó színeivel is felhívja magára a figyelmet a különleges formájú alkotás.
Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának székházában a szobor avatásának napján nyílt kiállítás, amely az inkább felfedezett, mint megalkotott poliédereknek a rozsdamentes acélból készült modelljeit mutatja be. Ott éppúgy, mint a JATIK előtt mindenkinek alkalma nyílik arra, hogy elgondolkozzon azon, hogy e konstrukciók formagazdagsága, harmóniája, ha úgy tetszik szépsége jelent e maradandóbb élményt, vagy azoknak az eddig nem ismert matematikai összefüggéseknek a feltárása, amelyeknek ezek a térformák a „kézzelfogható” bizonyítékai.
Lévai Ferenc
Nyitóképen: Prof. Dr. Zakar Péter, Dr. Szilassi Lajos, Borbás Dorka, Dr. Fendler Judit, Prof. Dr. Krisztin Tibor, Vesmás Péter, Szögi Tamás 2026. március 26-án az SZTE JATIK előtt a Szilassi-poliéder avatáson. Fotó: Miskolci Dávid
