Tíz éves az SZTE Sürgősségi Betegellátó Osztálya - fontos lenne, hogy a sürgősség stratégiai ellátássá váljon

Az ünnepi eseményen Dr. habil. Pető Zoltán egyetemi docens, az SBO osztályvezető orvosa köszöntötte az ülés vendégeit, közöttük Prof. Dr. Kovács Lászlót, az SZTE klinikai központjának alelnökét, Prof. Dr. Lázár György egyetemi tanárt, az SZTE orvosi karának dékánját, Prof. Dr. Baráth Zoltán egyetemi tanárt, az SZTE fogorvosi karának dékánját, valamint a társszakmák nevében előadást tartó egyetemi tanárokat, Prof. Dr. Varga Endrét, az SZTE traumatológiai klinika vezetőjét és Prof. Dr. Klivényi Pétert, az SZTE neurológiai klinika vezetőjét, továbbá a társegyetemek sürgősségi ellátásának vezetőit és a szegedi SBO munkatársait.

Az ülésen Prof. Dr. Kovács László, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának alelnöke azt mondta, az SZTE betegellátási munkájában az elmúlt évtizedek legnagyobb intézményi változása volt, amikor 2014-ben megnyílt az SBO. A belgyógyász professzor maga is végigkövette, hogyan telt meg élettel és munkával az osztály; úgy fogalmazott, az SBO munkája időnként heroikus küzdelemmel jár, hiszen a betegellátás belső világa itt találkozik a lakosok sürgős problémáival, ami állandó készenlétet és szervezést igényel a magas minőségű ellátáshoz.

Prof. Dr. Kovács László, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának alelnöke. Fotók: Kovács-Jerney Ádám

Prof. Dr. Kovács László az Szegedi Tudományegyetem klinikai központjának vezetése nevében kifejezte, hogy a jövőben is támogatni fogják az SBO munkáját, nagyrabecsüléssel tekintenek a kihívásokkal járó munkát végző orvosok, ápolók iránt, majd jókedvet, kitartást és türelmet kívánt az osztály dolgozóinak.

Ezután Dr. Pető Zoltán adatokkal mutatta be az SBO munkáját. Az osztályhoz évente mintegy 40.000 beteg fordul, ami 10 évre számítva 371.000 beteg ellátását jelenti. A hajnali órákat leszámítva az ellátás szinte minden napszakja forgalmas. Az ellátottak valamennyi korosztályból érkeznek, a betegek több mint a fele 65 év fölötti.

Ami a betegségeket illeti, az SBO életmódunknak és öngondoskodásunknak is tükröt mutat: a 10 év összesített betegséglistájában az alkoholos befolyásoltság igen előkelő helyen áll. Mellette számos olyan betegség is található, amelyeknél odafigyeléssel, tudatosabb életmóddal, szűrővizsgálatokkal valószínűleg el lehetne kerülni az akut állapotot.

Az SBO-n egységes sürgősségi szemlélet szerint, triázs rendszerben fogadják a betegeket, vagyis az eseteket 5 kategóriára, azonnali, kritikus, sürgős, kevésbé sürgős, halasztható ellátási szintre osztják. Dr. Pető Zoltán szerint ez gyorsított betegutakat biztosít az időkritikus betegcsoportoknak, és a kritikus állapotú betegek gyorsabb ellátására törekszik. Az SBO ugyanis nem érkezési sorrendben látja el a betegeket, hanem a kritikus, súlyos eseteket veszi előre és emiatt a kevésbé sürgős, háziorvosnál is ellátható betegek – bár fogadják őket – hosszabb várakozási időre számíthatnak.

87.600 órányi készenlét. Fotók: Kovács-Jerney Ádám

Dr. Pető Zoltán prezentációja két oldalon keresztül sorolta azokat a munkatársakat, akik az SBO indulásától ott dolgoznak, a kimutatásokból azonban az is jól látszik, hogy – különösen a Covid 19 járvány által okozott terhelés óta - kevés rezidens választja ezt a területet. Dr. Pető Zoltán szerint ez súlyos üzenet, amire az emelkedő betegszám miatt reagálni kell; úgy gondolja, a döntéshozóknak mielőbb stratégiai ellátássá kellene deklarálniuk a sürgősséget, hogy megfelelő erőforrásokkal, a betegutak rendbetételével, a betegek edukációjával fejlesszék a betegellátást.

Dr. Pető Zoltán kérdésünkre azzal jellemezte a helyzetet, hogy miközben sok háziorvos hiányzik és nehéz hozzáférni a szakrendelésekhez, a sürgősségi ellátást mégis mindenkinek meg kell kapnia ott, és akkor, amikor szüksége van rá.
- A sürgősségi ellátás nem pusztán egy a többi között, ide beutaló nélkül éjjel-nappal, gyalog vagy mentővel be lehet jönni, mindenkit befogadnak. Ki kellene mondani, hogy az elérhető legmagasabb szintű sürgősségi ellátás stratégiai cél, ami kiemelt utánpótlást és finanszírozást igényel – jelentette ki a szegedi SBO vezetője.

Dr. Pető Zoltán. Fotók: Kovács-Jerney Ádám

Dr. Pető Zoltán azt is elmondta, hogy a 10 év során növekedett az esetek súlyossága, és megduplázódott például azoknak a száma is, akik több mint 24 órát töltenek a sürgősségen; naponta legalább 5 olyan eset van, ami a következő napra is átnyúlik, ezzel időnként torlódást okozva a betegek elhelyezésében. A sürgősségi orvos szerint az osztályon az elmúlt években az ellátandó betegek magasabb életkora és a régióbeli hospice ellátás hiánya miatt növekedett az elhunytak száma. Az SBO-n ugyanis mindenkit ellátnak, így többek között végstádiumú betegek is kerülnek az osztályra. A jövőben a geriátriai sürgősségi ellátás kialakítása, a krónikus és ápolási osztályok létrehozása és a hospice megteremtése bizonyosan enyhítene a problémákon. Ugyanakkor a túlterheltség enyhítését jelentené, ha a betegek jobban mérlegelnék problémájukat és kevésbé súlyos esetekben a háziorvosukat keresnék fel.

A feszült helyzetek és az állandó készenlét lelki terhet is jelent az SBO munkatársainak. A kérdésre, hogy miképpen tartják fenn lelki stabilitásukat és elkötelezettségüket a sürgősségi munka iránt, Dr. Pető Zoltán így válaszolt:

- A kórházi sürgősségi ellátáshoz sajátos mentalitás kell, ami bizonyos embertípusra jellemző. Nem mindenki tudja ezt csinálni, és azonkívül sok kompromisszumos lemondással is jár. Közösségi, csapatépítőrendezvényeket szervezünk, van klinikai szakpszichológusunk, aki kifejezetten csak a stábbal foglalkozik és konfliktusmegelőző, kommunikációs, kiégés elleni tréningeket tart a kollégának. De önmagában ez sem segítene, ha nem lenne jó a csapat. A nehézségek – ahogyan az SBO-n is - gyakran összekovácsolják a társaságot.

Panek Sándor

A borítóképen: Dr. habil. Pető Zoltán, egyetemi docens, az SZTE SBO osztályvezető orvosa bemutatja az osztály 10 éves adatait. Két slide-ra fért fel az SBO-n kezdettől dolgozó munkatársak neve. Fotók: Kovács-Jerney Ádám