Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézetében több területen is fontos kutatásokat végeznek a klímaváltozás hatásainak mérséklésével kapcsolatban. Az intézetben dolgozó kutatók szakterületei összekapcsolódnak, komplexen vizsgálják a problémát, éppen ezért összetett megoldási javaslatokat is meg tudnak fogalmazni. Az éghajlatváltozás és a városklíma együttesen nagy kihívások elé állítják a lakosságot, de a geotermikus energia segíthet az SZTE szakértői szerint.
A zöld területek városi klímára gyakorolt hatása, a légszennyezettség területi eloszlása, a klímaváltozás és a geotermikus energia felhasználásának lehetőségei. Néhány olyan terület, amelyek erősen összefüggenek és amelyekkel évtizedek óta foglalkoznak a Szegedi Tudományegyetem kutatói, akik ismereteiket oktatják is a hallgatóknak. A klímakatasztrófával kapcsolatban az utóbbi időben ezek a témák egyre többször kerülnek reflektorfénybe.
Szeged és környéke geológiailag jól megkutatott, így a termálrendszerek legnagyobb rizikóját jelentő kútkiképzési problémák már megoldottak. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
A városban élők az időjárásban bekövetkező változásokat nem csupán az éghajlatváltozás miatt észlelik. Az emberiség a beépítésekkel, a nagy kiterjedésű városokkal már évszázadokkal ezelőtt elkezdte befolyásolni szűkebb környezetének időjárását. A tagolt és általában kis mértékben növényekkel borított városi felszín máshogyan viselkedik, mint a természetes növénytakaróval borított területek. Például éjjelente lassabban hűl le. Ennek kettős hatása van: nyáron a hőhullámok hosszabbak és éjjel is magasabb a hőmérséklet, télen pedig a hősziget hatás miatt kevesebbet kell fűteni, mint egy tanyán vagy szórványtelepülésen lévő épületben. Ez a kettősség megnehezíti a téli időjárás előrejelzését, továbbá a megfelelő alkalmazkodást.
A Kárpát-medencében a fűtés kritikus kérdés, különleges felszíni és domborzati adottságok miatt. Telente gyakori a hideglégpárnás helyzet, ami egy ködös, felhős és szélcsendes időjárást jelent, amiben a fűtés során kibocsátott por, gázok és füst a légkör alsó részében marad. Ez azt eredményezi, hogy Magyarországon a légszennyezettség télen sokkal nagyobb, mint nyáron.
– Egész Európában a Kárpát-medencében a legnagyobb a légszennyezettség mértéke télen, időjárási okok miatt. Nagyon nem mindegy tehát, hogy mivel fűtünk, hiszen azt be is fogjuk lélegezni. Ahhoz, hogy a klímaváltozás az emberiség számára elviselhető szinten megálljon, muszáj kiváltanunk a fosszilis energiahordozókat. Valamilyen megújuló energiára van tehát szükségünk, hiszen az nem szennyezi a közvetlen környezetünket, nincs egészségkárosító hatása és még az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is hatékony lehet. A geotermikus energia erre nagyon jó példa és Magyarország adottságai miatt reális megoldási lehetőséget is jelent – mondta el Dr. Gál Tamás, az SZTE Légkör- és Téradattudomány tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.
Korábban megírtuk, hogy a szegedi, kilenc városi távhőhöz tartozó geotermikus hálózat az átadott hőmennyiségét tekintve az izlandi Reykjavík után a második legnagyobb távhőt ellátó rendszer. A távhőrendszer évi ~28 millió köbméter földgáz fogyasztásából a teljes üzembe helyezés után a termálrendszerek megközelítőleg 17 millió m3 földgázt fognak kiváltani, és ezzel a legnagyobb légszennyezőnek számító városi fűtési rendszer évi 55 ezer tonna CO2 kibocsátását ~20 ezer tonnára fogják redukálni.
– Külön probléma, hogy az instabil mérsékelt övi áramlási rendszerben gyakran találkozunk úgynevezett hullámzó frontrendszerrel, amely időjárási helyzet nagy változásokkal jár, például hideg betörésekkel, de nehezen jelezhető előre. Késő télen vagy kora tavasszal hasonló probléma egy-egy meleg betörés (vagy akár hőhullám), ami a növényzet tavaszi fejlődését elindítja, majd 1 héttel később, amikor visszaáll az időjárás az évszaknak megfelelő szintre, akkor jelentős fagykárok keletkezhetnek. Ennek egyik jele a mind gyakrabban fehér húsvét – hangsúlyozta Dr. Gál Tamás, a Földrajz- és Földtudományi Intézet docense.
Az egyik szegedi geotermikus energiára épülő fűtőmű. Fotó:Kovács-Jerney Ádám
A kutatók szerint a városi zöldfelületek arányának növelése, a vízgazdálkodás racionalizálása és a geotermikus energia felhasználása nagy területen alkalmazva együtt, rendszerszinten már komoly eredményekhez vezetne a klímaváltozás hatásainak mérséklése területén.
Lévai Ferenc
Nyitókép: Szeged térségében 1800 méteres mélységben keresik a termálvizet egy új kút létesítéséhez. Fotó: Kovács-Jerney Ádám
