Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A tudományos kutatás lehet meghökkentő és látványos is. Ebből ad kóstolót az SZTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének egyik programja a Kutatók Éjszakáján kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A radiokarbon kormeghatározó laboratóriumában több tízezer évre is vissza tudnak pillantani a szakértők és a hallgatók is, valamint időnként még a folyékony nitrogén is csodákat művel.
A Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak főként a Földrajz és Földtudomány BSc,MSc és PhD, képzéseken van lehetőségük a radiokarbon kormeghatározó laborral megismerkedni. Egyes szabadon választható tantárgyak keretében a laboratóriumi munkákban is lehetőségük adódik megmérettetni magukat. Elsősorban diplomamunkájukat készítők, illetve doktoranduszok kapcsolódnak be a kormeghatározással kapcsolatos kutatómunkába. Alap és mesterszakos hallgatók, a folyamatok összetettsége miatt kurzusokhoz kapcsolódó laborbemutatókon ismerkedhetnek meg a hazai szinten is egyedi infrastruktúrával.
–A kutatók éjszakája keretében igyekszünk a módszer alapjait elmagyarázni, megértetni kicsikkel és nagyokkal. Emellett a környezeti radioaktivitással kapcsolatos érdekességeket mutatunk meg hordozható gamma spektrométerünk felhasználásával. Kifejezetten a kicsik kedvéért néhány éve a laboratóriumi munka során alkalmazott folyékony nitrogénnel kapcsolatos mini kísérleti blokkot is beiktattunk a program végére, ami nagy sikernek örvend. A laboratóriumot természetesen a Kutatók Éjszakája keretein kívül is használjuk, alapvetően földtudományi és régészeti minták radiokarbonos kormeghatározására. Tudomásom szerint működő folyadékszcintillációs radiokarbon laboratóriumból Magyarországon csak ez az egy található és a környező országokban sem gyakori. Más elven, ún gyorsítós tömegspektrometriás (AMS) technikával dolgozó laboratórium az ATOMKI-ban, Debrecenben található – mondta Dr. Sipos György, az SZTE TTIK Geoinformatikai, Természet- és Környezetföldrajzi Tanszék tanszékvezetője.
A kutatók éjszakán résztvevők érdeklődéssel fogadják a program különböző részeit. A kisebbek (és sokszor az idősebbek is) a legizgalmasabbnak egyértelműen a kísérleteket találják. A kísérő szülők, tanárok illetve idősebb diákok inkább az érdekes tények és adatok keltik fel az érdeklődésüket. Kivételes esetekben a mélyebb fizikai/természetföldrajzi összefüggések is terítékre kerülnek, elsősorban akkor, ha középiskolás, vagy egyetemista csoport érkezik.
Az intézeti kutatásokban olyan geomorfológiai és geokronológiai vizsgálatokba kapcsolódik be a labor, mint régi folyóvízi üledékek kormeghatározása, de talajvizsgálatokban és régészeti kutatásokban jól alkalmazható a módszer.
–Elsősorban a múltbeli felszínfejlődéssel kapcsolatos kutatásokat segíti a labor, például egykori folyómedrek vagy tavak üledékeinek, esetleg homokdűnékben megőrződött szerves maradványok kormeghatározásával. Emellett különböző talajok tényleges és látszólagos korát is vizsgáljuk, mely utal a talajok szénkörforgalomban betöltött szerepére, ami pedig a légkör szén-dioxid tartalma, azaza a klímaváltozás szempontjából érdekes. Emellett régészeti leletek, elsősorban csontok kormeghatározásával foglalkozik a laboratórium. Nagyon fontos a munkavédelmi előírások betartása, hiszen folyékony nitrogénnel, illetve zárt rendszerben ugyan, de benzollal is dolgozunk, ezért hallgatókat csak hosszabb betanítást követően és csak felügyelettel engedünk részt venni a munkában. A folyadékszcintillációs mérés és annak kiértékelése speciális szaktudást igényel, amely fél év alatt nagyjából elsajátítható megfelelő alaptudás esetén – tudtuk meg Filyó Dávidtól a tanszék végzős doktorandusz hallgatójától.
Alapvetően két részre különül el a laboratórium: az egyikben a minták feltárását végzik, itt egy függőleges égető kemence és egy benzol-szintetiziáló sor található. A másikban pedig a mérés történik egy béta-számláláson alapuló folyadékszcintillációs mérőműszer segítségével.
Utóbbi műszer jól integrálódik egy kisebb környezeti radiológiai laboratóriumba, hiszen más geokronológiai vizsgálataikhoz gammaspektrométereket, illetve szilárd mintából történő alfa/béta sugárzás mérésére alkalmas speciális műszert is használnak. Ez a műszerpark a régióban egyedülálló, és további változatos alkalmazásokat tesz lehetővé.
Lévai Ferenc
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
