Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Világviszonylatban is újnak számító, a ma alkalmazott legkorszerűbb technikával, úgynevezett orbitális aterektómiával végeztek végtagmentő katéteres érműtétet a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában.
A világon néhány éve használt eljárás Magyarországon még újdonságnak számít. Az elsősorban a szív koszorúserek meszes szűkületeinek kezelésére kifejlesztett eszköz hazai alkalmazását csak a közelmúltban kezdték meg. A technikát végtagi keringési betegség gyógyításához azonban Közép-Európában Magyarországon, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ invazív kardiológiai munkacsoportja alkalmazta elsőként. A sikeres beavatkozást Dr. Med. Hab. Ruzsa Zoltán, részlegvezető egyetemi docens és Dr. Jambrik Zoltán egyetemi adjunktus végezték.
A 66 éves férfi bal lábának súlyos keringési zavarát az azt ellátó ütőér idült elzáródása okozta, mely végtag üszkösödéhez illetve amputációhoz vezethet. A végtag megmentéséhez a keringési viszonyok javítását szolgáló éren belül elvégzett katéteres érplasztikai beavatkozásra volt szükség. A súlyos elmeszesedés azonban nem tette lehetővé a ma már hagyományosnak tekinthető ballonos tágítást és stent beültetést, mivel az eredményes kezeléshez először a szűkületet okozó mésztömeg eltávolítására van szükség. Az orbitális atherektómia egy éren belül használható fúróegység. Gyémántszemcsékkel borított csiszolófeje körkörös forgás során lecsiszolja az érfalba lerakódott mészkristályokat. A meszes plakk, vagyis az ér falán lévő lerakódás, ennek hatására parányi mikro-szemcsékre töredezik szét, amelyeket a vérkeringés egyszerűen kimos az érből.
A súlyos szívbetegségeket okozó koszorúsér betegséghez hasonlóan egyre elterjedtebbé válik a végtagi ütőerek megbetegedése. Kialakulására nagymértékben hajlamosít az egyre több embernél előforduló magasvérnyomás betegség, a cukorbetegség, a mozgásszegény életforma, és a dohányzás. Ez egyre nagyobb kihívást jelent a szív- és érgyógyászattal foglalkozó szakmák orvosai számára.
A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában több szakma együttműködésével, a legkorszerűbb technikai lehetőségek alkalmazása mellett zajlik a szív- és érrendszeri betegségek, így a végtagi keringési zavarok gyógyítása. A lehető legkorszerűbb technológiák meghonosítása és napi gyakorlatban (az eredményesség érdekében esetenként úttörő módon) való alkalmazása, mely új távlatokat nyit meg.
SZTEinfo
