Bezár

SZTEhírek

Nyito_SZTE_Egyetemtorteneti_Bizottsag_20221108

Megkezdte munkáját az SZTE újjáalakult Egyetemtörténeti Bizottsága

Megkezdte munkáját az SZTE újjáalakult Egyetemtörténeti Bizottsága

2022. november 22.

Új kiadvány, a „Studia et documenta historiae universitatis” életre hívásáról is döntött az SZTE Egyetemtörténeti Bizottság. Az újjáalakult testület hozzálátott „A Szegedi Tudományegyetem és elődei története” című könyvsorozat harmadik részének a kidolgozásához.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Izgalmas kutatási terület az egyetemtörténet – hangzott el az SZTE centenáriumi időszakában az intézmény históriájáról tartott konferenciákon.

Jezsuita_konferencia-07_E

440 vagy 100 éves múlt

A felsőoktatási marketing része lett az intézmény minélt távolabbi születésének a kimutatása, a múlt feltárása. E világtendencia megmutatkozott a Szegedi Tudományegyetem kolozsvári örökségéről folytatott vitákban.

Mennyi idős a Szegedi Tudományegyetem? A kérdés magját Minker Emil vegyész professzor vetette el: 2003-ban megjelent, Szeged egyetemének elődei” című tanulmányában. A polémiát – a Makk Ferenc professzor elnökletével dolgozó Egyetemtörténeti Bizottság kutatási eredményei alapján – az SZTE Szenátus 2007. július 9-i döntése zárt le. Kimondták és rögzítették: az SZTE az 1581-ben alapított Báthory-egyetem szellemi-kulturális örökösének tekinti magát. Az állítás szakmai hátterét a sajtó és szabadegyetemi előadások tették közismertté. Ugyanakkor az SZTE Egyetemtörténeti Bizottság (ETB) által felkért kutatók is munkához láttak.

A Szegedi Tudományegyetem és elődei története” című könyvsorozat első része 2011-ben látott napvilágot. Szögi László és Varga Júlia írta meg „A Báthory-egyetemtől a Kolozsvári Tudományegyetemig 1581-1872” című monográfiát. A sorozat második része magyarországi és erdélyi szerzők közös munkájaként 2022-re jelent meg.

A kolozsvári egyetem története az alapítástól a szegedi újrakezdésig, 1872-1921” alcímű vaskos köteten hét éven át, közel húsz történész és levéltáros dolgozott.

2017-ben meg is írtuk: Közös egyetemtörténeti kutatást indít az SZTE és a kolozsvári BBTE. A levéltári kutatásokon alapuló kötet főszerkesztője Marjanucz László történész, szerkesztői: Antal Tamás jogtörténész és Vajda Tamás levéltáros. A nagyívű vállalkozás levezénylésében kulcsszerepet vállalt a Csongrád Megyei Levéltár egykori vezetője, a jogtörténész professzor Blazovich László és az elnökletével működő SZTE Egyetemtörténeti Bizottság.

_MG_3168

Centenáriumi újjászületés

440 éve az oktatás és a tudomány szolgálatában, 100 éve Szeged és a régió fejlődéséért” mottó jegyében, 2021. május 12-én, az egyetemalapítás évfordulóján jelentette be Prof. Dr. Rovó László rektor a centenáriumi programokat.

IMG_0404

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium-rendszerében online is elérhető egyetemtörténeti könyvsorozat és más, az intézmény históriájával foglalkozó új kötetek reprezentálják, hogy a kutató és „a hely szelleme” iránt érdeklődők számára kincsesbánya az intézménytörténet. A részletek föltárása folytatódik az SZTE jubileumait ünneplő rendezvény-sorozat lezárást követően is. Ennek a munkának a koordinálása az irodalomtörténész professzor Pál József vezetésével újjáalakult SZTE Egyetemtörténeti Bizottság vállalása.

Dr. Fendler Judit kancellár fontosnak tartja és messzemenően támogatja az Egyetemtörténeti Bizottság munkáját és tervezett kiadványait – jelentette be a testület elnöke a grémium 2022. november 8-i találkozóján.

Nyito_SZTE_Egyetemtorteneti_Bizottsag_20221108_j

Vita az idő és a téma kereteiről

– Hosszú vita folyt arról, hogy az egyetem 1921-ben Szegeden kezdődő története harmadik kötetének milyen időbeli záró dátumot jelöljünk meg – árulta el az új ETB elnöke. – A történelmi helyzet ugyan 1945-ben gyökeresen megváltozott, de az egyetemen a koalíciós időkben még a korábbi gyakorlat szerint folyt az oktatás: érvek szóltak az 1948-as kommunista hatalomátvétel, az 1949-es új alkotmány, s még az 1956-os forradalom mint záró időpont mellett is. A bizottság abban állapodott meg, hogy az 1945 utáni évek e kötetben való tárgyalásának kérdését függőben hagyja, s a munka során felmerülő szempontok alapján ismét visszatér a kérdéshez.

SZTE_Egyetemtorteneti_Bizottsag_r_j_20221108

A szegedi felsőoktatás kialakulásának a föltárására készül az újjáalakult SZTE Egyetemtörténeti Bizottság. E vállalást kifejezte az is, hogy a testület első ülésén megjelent Dux László, a Gál Ferenc Egyetem rektora, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar professzora és az egyháztörténetet kutató Horváth Gábor, a GFE főiskolai tanára. A neveléstörténettel foglalkozó Fizel Natasa, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Pedagógusképző Kar intézetvezetője a szegedi tanárképzés hagyományait jeleníti meg.

A testületi munkába bekapcsolódik a kolozsvári tudományegyetemi karok szegedi fejlődésével foglalkozó több kutató is. Így például az SZTE Állam-és Jogtudományi Karról Balogh Elemér professzor és Antal Tamás professzor; az SZTE Bölcsészet és Társadalomtudományi Karról Marjanucz László történész, nyugalmazott egyetemi docens.

Az SZTE Klebelsberg Könyvtárban rendezendő egyetemtörténeti kiállításokat és kutatási lehetőségeket összeköti az ETB munkájával Laczkó Sándor, a bibliotéka különgyűjteményeit összefogó osztály vezetője. A munkába bekapcsolódik Újszászi Ilona, az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság egyetemtörténettel is foglalkozó munkatársa.
Az új ETB első összejövetelén részt vett Blazovich László, a korábbi testület elnöke, illetve Csáki-Kónya Nikolett az SZTE kancellária képviseletében.

Kiadvány a résztanulmányoknak

A Szegedi Egyetemi Kiadó keretein belül létrehozandó „Egyetemtörténeti tanulmányok” sorozat szervezési munkálatait Pál József indította el. A „Studia et documenta historiae universitatis” című sorozatban az egyetemtörténet témaköréhez illeszkedő tanulmányok magyar, esetleg angol nyelven jelennek majd meg.

Zakar_Peter_rektorhelyettes_jezsuita_konferencia-03

– Az első kötet a jezsuita oktatási hagyományokról szól, a második a történész professzor Zakar Péter rektorhelyettes által szervezett Klebelsberg-konferencia anyaga lesz. Mindkét konferencia kitűnően sikerült, feltétlenül szükséges, hogy az előadások gazdag, új felfedezések sorát tartalmazó anyaga szélesebb körben és később is megismerhető legyen – hangsúlyozta az „Egyetemtörténeti tanulmányok” kiadvány ötletgazdája.

SZTE_Egyetemtorteneti_Bizottsag_r_jjj_20221108

Az ETB legközelebbi ülését 2023 februárjában tartja. Addigra Fizel Natasa tanulmányt ír a szegedi tanárképzés 1928-as és azt megelőző korszakáról. Horváth Gábor az 1930-ban induló teológiai képzés előzményeit foglalja össze a fenti terjedelemben. E témákat megvitatja az SZTE Egyetemtörténeti Bizottsága. A készülő egyetemtörténeti kötet előtanulmányait is közzé teszi a „Studia et documenta historiae universitatis” című sorozat.

SZTEinfo
Fotók: SZTE NKI archív, Ú. I.

A borító fotón: az SZTE újjáalakult Egyetemtörténeti Bizottság első ülésén megjelent kutatók (balról jobbra): Marjanucz László, Dux László, Pál József, Horváth Gábor, Fizel Natasa, Laczkó Sándor, Balogh Elemér, Antal Tamás, Blazovich László. Fotó: Újszászi Ilona

Korábban írtuk:

„Szünet nélkül cipelte a téglákat a magyar kultúra házához” – konferencia Klebelsberg Kuno emlékére

A jezsuiták oktatási tapasztalata Kolozsvártól Szegedig, a gimnáziumtól az egyetemig

A 150 éves múlt a jövőről szól – a BBTE és az SZTE rektorhelyettese a Kolozsvári Magyar Királyi Tudományegyetem jubileumi üzeneteiről

Másfél évszázados évfordulót ünnepel kolozsvári testvéregyetemünk

Kolozsvárott is együtt ünnepelte 441 éves akadémiai hagyományait az SZTE és a BBTE

Emléktábla avatás és ünnepi konferencia a Szegedi Tudományegyetem centenáriuma alkalmából

Centenáriumi programot jelentett be az SZTE rektora az egyetemalapítás 440. évfordulóján

Az SZTE centenáriumára készülő egyetemtörténeti kötet szerzői találkoztak


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek