Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az EU újabb COST akció keretében támogatja a kozmológiai alapkutatásokat, a kollaborációban az SZTE oktatói jelentős szerepet vállalnak. A program fő célkitűzése a kozmológia jelenlegi, az univerzum megértésében potenciálisan áttörést hozó problémáinak vizsgálata.
„A kozmológiai megfigyelésekben mutatkozó feszültségek szisztematikus hibakeresésen és fundamentális fizikán alapuló vizsgálata (CosmoVerse, CA21136)” kutatási együttműködés 2022 őszén indul, négyéves futamidővel.
Az Univerzum megértésének olyan időszakához érkeztünk, melyben a kozmológia standard modelljének (a konkordancia modellnek) jóslatai, valamint a különböző típusú megfigyelési programok néhány ponton lényeges feszültségekre vetnek fényt. Ilyenek a kozmikus tágulás mértéke és az Univerzum nagyléptékű struktúráinak növekedési üteme. Az új kozmológiai megfigyelő programok (melyek jelentős része európai), a konkordancia modell egyéb feszültségeit is felszínre hozhatják.
A feszültségek feloldása több módon képzelhető el. A nagymennyiségű adat elemzése tartalmazhat szisztematikus hibát vagy eredményt befolyásoló feltevést, mely a különböző típusú mérési programok együttes vizsgálata során derülhet ki. A kozmológiai paramétereket megadó, modell-független statisztikai adatelemzés szintén biztató útnak ígérkezik. A harmadik lehetőség a fundamentális fizikai elméletek kiterjesztése lehet. Ezek a neutrínófizika módosításától az új fizikai mezőket tartalmazó sötét energia és sötét anyag modelleken át az einsteini gravitáció nagy távolságokon történő olyan megváltoztatásáig terjednek, melyek képesek a kozmológiai feszültségeket csökkenteni.
A CosmoVerse kollaboráció célja a felsorolt területek közötti szinergia elősegítése, interdiszciplináris megközelítésen alapuló kutatói hálózat és együttműködések kialakításával. A részvétel lehetőséget teremt konferenciákon, iskolákon való részvételre, valamint rövid tanulmányutakra is. Gergely Árpád László, az SZTE egyetemi tanára a kollaborációs pályázat kidolgozói között szerepelt és a kollaboráció menedzsment bizottság tagja, melybe Keresztes Zoltánt, az SZTE egyetemi docensét társtagnak jelölte.
A CosmoVerse folytatja a korábbi évek európai együttműködéseit a gravitációs jelenségek jobb megértése céljából, melyekben Gergely Árpád László és Keresztes Zoltán menedzsment bizottsági tagként és kutatóként vettek részt:
2019-2023: Kvantumgravitációs fenomenológia sokcsatornás közelítésben (QGMM, CA18108)
2017-2021: Gravitációs hullámok, fekete lyukak és fundamentális fizika (GWniverse, CA16104)
2016-2020: Elméleti kozmológiai és asztrofizikai kutatások, kutatóképzés hálózat (CANTATA, CA15117)
2010-2014: Fekete lyukak egy vad univerzumban (MP0905)
Forrás: SZTE TTIK Fizikai Intézet
