Szeged is filmvetítésekkel tiszteleg a „magyar Pasolini” emléke előtt

Remény és mítosz. Add tudtul fiaidnak. Meztelen vagy. Két elhatározás. Töredék az életről. Jób lázadása. Ezeket a Gyöngyössy-filmeket még (vagy ismét) megnézhetjük a szegedi Belvárosi Moziban. A 90 éve született Gyöngyössy Imre, a filmrendező tiszteletére rendezett, az életműre visszatekintő vetítés-sorozat egyik kultuszfilmje a Szarvassá vált fiúk. Október 28-ig összesen 8 Gyöngyössy-filmet tűz műsorra a Belvárosi Mozi.

A mozizós program-sorozat Szegeden 2021. szeptember 16-án 18 órától a Remény és Mítosz című, 2015-ben készült dokumentumfilmmel folytatódik. „A két részes dokumentumfilm Gyöngyössy Imre költő, filmrendező életútját mutatja be, látomást és valóságot egyesítő expresszív képsorokkal idézi fel a karizmatikus művész személyiségét. Gyöngyössy Imrét alig húsz évesen 1951-ben koholt vádak alapján három év börtönbüntetésre ítélték. A börtönben eltöltött évek késztették arra, egy hogy műveiben az üldözöttek, kiszolgáltatottak üzenetét közvetítse. Filmekben, versekben fogalmazta meg újra és újra hitét az emberben, a szeretet teremtő erejében” – olvastuk az ajánlóban.

Az olasz-magyar országos rendezvény-sorozat szegedi szeletében szeptember 30-án az Add tudtul fiaidnak (1985), október 14-én a Két elhatározás (1977), október 21-én a Töredék az életről (1979), október 28-án a Jób lázadása (1982), című film 18 órától lesz műsoron.

A Meztelen vagy című, 1971-es filmalkotást október 7-én vetítik. A sztoriról elmondható, hogy „Gera, a tehetséges, fiatal cigány festő hazugnak érzi intellektuális fővárosi környezetét, és Lénárttal, magyar barátjával visszatér régi cigány falujába, hogy segítsen a jobb élet megteremtésében. A telepen még nagyon erősek az évezredes hagyományok. Gera és társa felfedezik a mítoszt, az ősi rítusokat, és szembesülnek a múlt szenvedéseivel, a cigányok deportálásával is. A közösség azonban nem fogadja be őket. A cigánytörvény elítéli a két fiút, de az anya mitikus erejével újra életre kelti őket. A film egy mai legenda: egy cigány és egy ’fehér’ fiatalember önfeláldozó, jövőt-termő haláláról és a közösségben való újjászületéséről, ’feltámadásáról’ szól.”

Az alkotók közül a rendező: Gyöngyössy Imre; a fogatókönyvíró: Gyöngyössy Imre, Kabay Barna; az operatőr: Kende János; a vágó: Morell Mihály; a zenét Petrovics Emil írta. Szereplők: Oszter Sámdor, Szegő István, Rácz Irénke. A 90 perces színes film gyártója a MAFILM Dialóg Stúdió volt.

Az Add tudtul fiaidnak című filmből megismerhetjük Rosenberg Éva nénit. Az „idős parasztasszony belső békével és derűvel éli hétköznapi életét, fát vág, kukoricát tör, jószágot nevel, dolgozik a földeken, énekel, imádkozik. Csak akkor ismerjük meg sorsát, amikor egyszer tésztagyúrás közben a kamera a karjába égetett számra közelít. Ekkor tör fel belőle a félévszázados fájdalom és panasz, hogy szüleivel és testvéreivel együtt elhurcolták, hogy Auschwitzba, ahol egész családja a gázkamrákban pusztult el, ő az egyetlen, aki visszatért. A zsinagógában, ahol egykor együtt ünnepeltek, csak omladozó falakat talál, melyeket benőtt a gaz, a temetőt felszántották, a sírköveket kidobálták és krumpliföld lett belőle. Éva néni negyven év után elhatározta, hogy felkeresi szülőfaluját, Tiszacsekét, hogy találkozzon egykori szomszédjaival. Egyesek örömmel ölelik magukhoz, mások elfordulnak, nem akarják megismerni…"

A „Versfilm – Gyöngyössy Imre versei a Stigma című kötetből” című film új arcát mutatja meg a „magyar Pasolininek”.

SZTEinfo

Fotó: archív; Forrás: internet