SZTE magazin

Novenytan_nyito

Növénybiológiai kutatás, mely díjat és „akadémiai tagságot” ért

Kutató, oktató, feleség, anya – négy szerep melyet Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna, az SZTE TTIK oktatója is ellát mindennap. A kutatónő 2021-ben elnyerte a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat és a Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjává választották. Növénybiológiai kutatásukban a fenntartható mezőgazdaságért dolgoznak munkatársaikkal közösen.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetemen növénynevelő szobákban, kontrollált körülmények között kezelik a növényeket nanoanyagokkal. – Jelenleg alapkutatásban a hatásokat vizsgáljuk: hogyan hatnak ezek a nanorészecskék a növények csírázására, növekedésükre. Egészen molekuláris szintig lemegyünk, vagyis a fehérjékben bekövetkező változásokat, gének kifejeződését is vizsgáljuk. A célunk minél többet megtudni a nanorészecskék növényekre gyakorolt hatásáról. A miért?-eket keressük a jelenség mögött. Az optimális hatás elérése függ a koncentrációtól, az időtartamtól és a növényfajtól is – avatott be minket a kutatás részleteibe az SZTE növénybiológusa, Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna.

 

Fiatal Kutatók Akadémiája


A Fiatal Kutatók Akadémiájának tagjává választották az SZTE TTIK Biológiai Intézetében kutató és oktató Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsannát. Az MTA égisze alatt, két éve indult szervezet mára már 48 taggal büszkélkedhet. – Célunk, hogy képviseljük a fiatal kutatókat és oktatókat, közvetítsük érdekeiket, így egyfajta érdekképviseletként működjünk – fogalmazta meg a szervezet központi céljait a kutatónő. – Kiemelt feladatunk a fiatal kutatók motiválása, a tudományos pálya vonzóvá tétele az egyetemisták számára, és a hallgatók szakmai fejlődésének segítése úgy, hogy összegyűjtjük és átadjuk a hasznos információkat a fiataloknak – tette hozzá az SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszék oktatója. A tagok pályázatának elbírálásakor figyelembe veszik a kutató tudományos pályáját, az elért eredményeket, és a motiváltságot.


Novenytan_2


Az FKA olyan workshopokkal, tudományos előadásokkal és rendezvényekkel segíti a fiatal, ambíciózus kutatókat, ahol kompetens előadók mondják el részletesen a legfontosabb és legpraktikusabb információkat. Az FKA programjai pályázatok megírásában is segítséget nyújtanak, de szerveztek tudomány-kommunikációs előadást is, melyen az érdeklődők megtanulhatják, hogyan lehet úgy kommunikálni a tudományt, hogy az elérje a célját és hatékony legyen. Kiemelt figyelmet fordítanak a nők, az anyák helyzetére is: külön bizottság alakult a kisgyermekesek érdekeinek képviseletére.

 

Nők a kutatói pályán


– Nőként sokkal jobban be kell osztani az időt, hiszen nekünk több szerepünk van: az én esetemben ott van az oktató, kutató, de ott van a gyereknevelés, vagyis az anyai és a feleség szerep is – vázolta fel négy legfontosabb szerepkörét Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna. Éppen ezért a kutatónő szerint egy nő esetében sokkal fontosabb a jó időbeosztás, és meg kell tanulni priorizálni is.


Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet egy nő, egy anya igazán sikeres, azt felelte: ,,A sikereket elérni úgy lehet, ha az embert támogatják.” Férjével, aki szintén a tanszéken kutató és oktató, jó csapatként, egymás támogatásával menedzselik közös életüket. – Ahhoz, hogy elértem egy nagyobb sikert, nagyban hozzájárult a férjem támogatása is – tette hozzá az SZTE TTIK kutatója.


– 8-tól 4-ig nagyon dolgozom, utána csak a kisfiammal foglalkozom. Esetleg, ha szükséges, miután lefeküdt aludni, akkor előveszem a munkát. Szerencsére könnyen át tudok kapcsolni: legózás közben nem a biológiai problémákon gondolkozom – vázolta fel Dr. Kolbert Zsuzsanna, hogy nőként, hogyan menedzseli az anyai és a kutatói szerepeket.


Novenytan_4


Nanoanyagok a növénybiológiában


Manapság egyre divatosabb a fenntartható mezőgazdaság kifejezés, ami annyit jelent, hogy jó minőségű termőföldet kell átadnunk a következő generációnak. – A reaktív nitrogénforma jelátviteli kutatócsoportunk célja olyan alapkutatási eredmények elérése, melyek a fenntartható mezőgazdaság kialakítását támogatják. Olyan technológiát kell alkalmaznunk a növénytermesztésben, amellyel nem szennyezzük agyon a termőföldet. Az elmúlt évtizedekben arra jöttek rá kutatók, hogy ez bizonyos nanoanyagok használatával jól megvalósítható – vezetett be minket a kutatás háttérproblémáiba az SZTE TTIK kutatója. A mezőgazdaságban így elkezdtek kísérletezni: nanoanyagokkal helyettesítik a hagyományos trágyákat, gyomírtókat és rovarölő szereket.


Novenytan_


– A nanoanyagok pici, nano mérettartományba (a méter egy milliárdod része) tartozó anyagok, mégis felületük méretükhöz képest elég nagy. Nagyon speciálisak, kémiailag sokfélék lehetnek: lehetnek szén vagy fém alapúak. A fenntartható mezőgazdaság jól megvalósítható ezekkel az anyagokkal – jellemezte a nanoanyagokat a kutatónő.


Ezeket egyelőre még nem használják nagyüzemben, sok minden kísérleti fázisban tart. – A kísérletek során nano mérettartományba alakítják a hagyományos trágyát, így nagyobb terméshozamot lehet elérni segítségükkel. A nanoformátumú trágya stabilabb a talajban: kevésbé mosódnak ki, kevésbé bomlanak le. A talajban élő mikroorganizmusok, baktériumok kevésbé tudják lebontani, átalakítani, így a növények jobban fel tudják venni a felszabaduló tápanyagot. A tápanyagok felszabadulása a nanotrágyákból kiegyenlített, így kevesebbet is elég alkalmazni belőle. A nano rovarölőszerek és gyomírtószerek is hasonlóan működnek – vázolta fel a nanoanyagok működését a mezőgazdaságban az SZTE oktatója.


Dr. Kolbert Zsuzsannától megtudtuk, hogy a nanoanyagok mindennapi életünkben is számos területen megtalálhatóak: alkalmazzák fényvédő krémekben, ugyanis nagyon jól szórják és szűrik meg az UV sugárzást, de az elektrotechnikában is népszerű használatuk. Szén nanoanyagokból például teniszütőt is fejlesztenek.


Novenytan


A laborban gazdasági-és modellnövényekkel is dolgoznak: repcét, kukoricát, borsót és lúdfüvet is kezelnek. Utóbbi úgy működik a növénybiológusok számára, mint a genetikusoknak a muslica.


– A kutatáshoz egy tápanyaghiányos állapotot alakítunk ki, majd megpróbáljuk nanoanyagokkal enyhíteni ezt. Elsősorban a cinkhiánnyal foglalkozunk, ugyanis Magyarországon ez jellemző probléma: a kukorica például nehezen bírja ezt az állapotot. Repcecsíranövényeknél alacsony és emelt koncentrációban alkalmaztunk cink-oxid nanorészecskéket: előbbinél pozitív eredményeket kaptunk, utóbbi viszont már toxikus volt, negatív hatást váltott ki – összegezte az eredményeket Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna.

 

Nők a Tudományban Kiválósági Díj


– Ezt a díjat a kutatási és oktatási tevékenységért adják. Az SZTE TTIK-n is alapvető cél a fiatal lányok pályán tartása és a pályára vonzása, ezt segíti a minden évben megrendezett Lányok Napja, illetve a Kutatók Éjszakáján is számos olyan programot szervez a kar, amelyekkel a tudományt népszerűsítjük. Fontos még a nők mentorálása is: három PhD hallgató hölgy már végzett is, doktori címet kapott nálam. A női kutatók utánpótlása, nevelése is egy szempont volt, hogy miért ítélték nekem a díjat – foglalta össze a kutatónő, hogy mivel érdemelte ki a Nők a Tudományban Kiválósági Díjat.

 

Az SZTE TTIK oktatója különösen szereti a doktoranduszok pályáját végig követni, élvezi, hogy részese lehetek ezeknek a munkáknak, és hozzájárulhat a fiatalok fejlődéséhez, mint kutató. – A tudományos utánpótlás nevelés nagyon fontos munka, hiszen a jövő kutatóit neveljük ki. Szerencsére, akik nálam voltak eddig, azok nem pályaelhagyók, hanem nagyrészt maradtak kutatók – idézte fel hallgatóinak pályáját a kutatónő.


Novenytan_3


A Nők a Tudományban Kiválósági Díjjal kiemelik a díjazott kutatót, példaként állítják a női kutatókat a fiatalok elé. – Szerintem társadalmi érdek a női képességekben rejlő potenciál kiaknázása a tudományokban is. A nők ugyanis sok mindenre tudnak figyelni, sok mindent tudnak egyszerre csinálni, rendkívül kitartók, akár a sikertelen kísérletek ellenére is, erős elhivatottság és szenvedély jellemzi őket. Azt javaslom a kutatónőknek, hogyha rájönnek, hogy mit szeretnének csinálni, célirányosan menjenek afelé, tartsanak ki, és osszák be a feladataikat, hiszen a véges idővel ügyesen kell gazdálkodni – osztotta meg jó tanácsait a sikeres kutató, oktató és édesanya, Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna.

 

SZTEinfo – Kocsis Bernadett

Fotó: Sahin-Tóth István

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01