SZTE magazin

Norbert-4

Az mRNS technológia alkalmazásáért dolgozik Pardi Norbert, az SZTE-től a Penn-ig

„Az a célom, hogy az mRNS technológiát minél többen használják Magyarországon is” – fogalmazott Pardi Norbert. Az SZTE alumnusa az új típusú koronavírus elleni mRNS alapú vakcina platform fejlesztésében kulcsszerepet játszott. Pardi Norberttől legutóbbi, 2021. június 21-i szegedi egyetemi látogatásán kértünk villáminterjút.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Nagyon sűrű az élet mostanában – sóhajtott fel Pardi Norbert. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) egykori biológia szakos hallgatója 2011. április 19-én védte meg doktori dolgozatát. Témavezetője Prof. Dr. Boros Imre Miklós, az SZTE Biokémiai és Molekuláris Biológia tanszék egyetemi tanára volt. A Szegedi Tudományegyetemen molekuláris biológussá lett kutatót Karikó Katalin, az SZTE alumnája hívta a Pennsylvaniai Egyetemre (Penn). Az elmúlt évtizedben az mRNS alapú technológia fejlesztésén közösen dolgoztak, másokkal együtt munkálkodtak, s messzire jutottak.


Norbert-5
Pardi Norbert (balról) 2021. június 21-én is meglátogatta a Szegedi Tudományegyetemen volt tanárát és doktori témavezetőjét, Boros Imre Miklós professzort.

 

 

Pardi Lab a Penn-en

 

Önálló laboratóriumot indíthatott a közelmúltban a Pennsylvaniai Egyetemen (Penn) Pardi Norbert.

 

– Az a célunk, hogy egyrészt létrehozzuk a sok-sok influenzavírus-törzs ellen védelmet nyújtó univerzális vakcinát. Másrészt a majdnem minden koronavírus elleni, széles védelmet nyújtó úgynevezett pán-koronavírus vakcinatechnológia kidolgozása is feladatunk – magyarázta a szegedi egyetemről indult kutató. – Támogatást nyertem mindkét oltóanyag fejlesztésre.


Norbert-16

 

Elő-kísérleti fázisnál tart a Pardi Laborban több kisebb projekt is. Így például ott keresnek megoldást az mRNS-alapú vakcinák tárolási hőmérsékletének a csökkentésére.

 

– A Moderna és a Pfizer koronavírus elleni RNS-vakcináját vagy mínusz 80, vagy mínusz 20 fokon kell tárolni, ami nem ideális – emlékeztetett. – Célunk, hogy ezt plusz 4 fokra vagy szobahőmérsékletre változtassuk.

 

 

Kollaborációban a világgal

 

Szerteágazó Pardi Norbert kollaborációs hálózata. Kiterjed szinte minden kontinensre. Amerikai egyetemi laboratóriumából ausztráliai, afrikai csoportokkal is együtt dolgozik. Ázsiából együttműködik egy thaiföldi és egy japán kutatócsoporttal, míg Európa több országából is keresik a közös pontokat az mRNS-alapú technológia egyik legjobb és legismertebb, Karikó Katalin és Drew Weissman közvetlen munkatársaként megismert Pardi Norberttel.

 

Norbert-15

A vakcinák bizonyítottak a legjobban a fertőző betegségek elleni harcban. Például? – kérdezett vissza. – A malária elleni oltóanyag kifejlesztése a célja a thaiföldi – japán – amerikai kollaborációban, amelyben az amerikai partner én vagyok – mesélte. – A HIV megfékezése ugyancsak cél. Elkezdtük az elő-kísérleteket a rákelleni vakcinálásra is. Bár erre a témakörre még nem sikerült támogatást szereznünk.

 

 

Rák ellen is mRNS?

 

Az mRNS-technológia áttörést hoz a gyógyításban. Karikó Katalinra hivatkozva egyre konkrétabb információkat hallani arról, hogy az új típusú koronavírus okozta világjárvány leküzdésében már bizonyított módszert a rák ellen is bevetik.

 

– Nehéz menet lesz. Sokféle ráktípus létezik. Ráadásul sokkal bonyolultabb technológiát igényel, mint egy profilaktikus vakcina kifejlesztése egy fertőző betegség ellen – ellenpontozta a friss híreket Pardi Norbert. – A rákos sejtek ellen nem ellenanyagot akarunk „termeltetni”, hanem a citoxikus T-sejteket kell aktiválni. A nagyon sokféle rákos betegség között lesz olyan, amelynél megtaláljuk a legyőzéséhez szükséges vakcinát, de sok esetben nem tudjuk még, miként lehet immunválaszt kiváltani. Akkor mondhatjuk ki, hogy ez a technológia embernél is működik, ha majd valaki megkapja a kifejlesztett vakcinát, s ténylegesen meggyógyul.

 

 

Nyirokeret építhet újjá az RNS

 

Tehát nem csak oltóanyag-fejlesztésre koncentrál Pardi Norbert és csapata. Foglalkoznak olyan RNS-en kódolt ellenanyagok kifejlesztésével is, amiket fertőző betegségek elleni védelemre vagy rákos betegek kezelésre is lehetne használni.


Norbert-13

– Nagyon szép eredményt hozott az együttműködésünk Jakus Zoltánnal, a SOTE kutatócsoportjával – mondott újabb példát kiterjedt kapcsolathálójára Pardi Norbert.Olyan faktort kódoltunk RNS-en, amely a nyirokér fejlődéséért felelős. Ugyanis bizonyos esetekben, például ha valakit emlő tumorral műtenek, el kell távolítani a közeli nyirokcsomókat is. Ez a nyirokrendszer sérülésével jár, aminek következtében a szövetek közt felhalmozódik folyadék, ödéma keletkezik. E problémára nincs terápia. Közös munkánk eredményeként bizonyítottuk egér modellen, hogy az eltávolított nyirokér „visszafejleszthető” mRNS-technológiával.

 

A munkacsoport eredményei a rangos Nature Communications folyóiratban jelentek meg 2021. június 8-án. A cikket jegyző 17 szerző közül 10 magyar, közülük ketten – Karikó Katalin és Pardi Norbert – az SZTE „öregdiákjai”.

 

 

Az SZTE vonzásában

 

Nagy visszhangot váltott ki a Covid-19 pandémia tombolása idején, 2020. október 13-án az Immunity cikke. Ebben írták le, hogy a nukleoziddal módosított mRNS vakcina a SARS-COV-2 ellen egerekben erős immunválaszt váltott ki. A publikáció számunkra fontos érdekessége, hogy a 42 szerző közül 4 – Laczkó Dorottya, Tombácz István, Karikó Katalin és Pardi Norbert – a szegedi egyetemen diplomázott és doktorált.


– Speciális helyzetet tükröz a 2020 októberi cikk. Az első helyen említett ifjú kutató, akit a Penn-re vonzottam, a feleségem – reagált mosolyogva felvetésünkre Pardi Norbert. – A másodikként szereplő kutató pedig régi jó barátom, az ugyancsak Boros professzornál doktorált Tombácz István, akivel 22 éve ismerjük egymást, együtt jártunk a szegedi egyetemre. Karikó Katalinnal pedig még ennél is korábbra datálható az ismeretségünk. Ő és én is sok interjúban elmeséltük, hogy Kisújszálláson az én nagyapám és Kati édesapja hentesként ugyanazon a munkahelyen dolgozott, s a két család baráti kapcsolata azóta is megmaradt.


Norbert-3

 

Legutóbb 2021. júniusában jött haza, látogatott el Kisújszállásra és Szegedre Pardi Norbert. Az egyetemi városában töltött másfél napon régebbi egyetemi kollégákkal, barátokkal találkozott. Szegedi „mesterével”, Boros Imre Miklós professzorral az SZTE újszegedi Biológia épületében beszélgetett. Felidézték a két évtizeddel ezelőtti közös emlékeket. Az SZTE egykori biológia szakos csoportjának tagjairól készült fényképeket nézegetve hol az egyikük, hol a másikuk foglalta dióhéjba, melyik kolléga hol tart életútján.


Norbert-8

 

– Szerénységből nem emeli ki Norbert, hogy a Pardi Labor a saját karrierútján jelentős mérföldkövet jelent. Ugyanis a Penn elkötelezte magát: fölkínálta azt a lehetőséget, hogy – a két esztendeje elkezdett, összesen 7 éves próbaidőszak sikeres lezárást követően – élete végéig számít Pardi Norbertre mint az egyetem professzorára – összegezte egykori tanítványa és doktorandusza élménybeszámolóját Boros Imre Miklós, az SZTE professzora.


Norbert-19

 

 

A Biotechnológiai Nemzeti Laboratóriumban

 

Az mRNS vakcina fejlesztés Pardi Norbertet hozzákapcsolja a Szegedi Biológiai Kutatóközponthoz is. A Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium 2021. június 3-i bemutatkozó konferenciáján elhangzott: az SZBK irányítja a 6 lábon álló projektet, melynek a megvalósításában a Szegedi Tudományegyetem és a Pennsylvániai Egyetem is részt vesz.


Norbert-21

 

– Az a célom, hogy az mRNS technológiát minél többen használják Magyarországon – összegzett rövid szegedi látogatása végén Pardi Norbert. – Azt szeretném, hogy ha az mRNS akár alapkutatási, akár alkalmazott kutatási projektek előrelendítésén segíthet, akkor ez rendelkezésre álljon. Ezért kapcsolódtam be a Biotechnológiai Nemzeti Laboratórium programjába. Az együttműködés részeként fogadok egy olyan ifjú, ugyancsak a Szegedi Tudományegyetemen végzett kutatót a Pennsylvániai Egyetemen, akivel a sertéspestis elleni oltóanyag kidolgozásával foglalkozunk... Így tudok visszaadni valami pluszt annak a szegedi egyetemi közösségnek, ahol én is olyan sokat kaptam, ami elindított a kutatói pályámon.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Sahin-Tóth István


Korábban írtuk:

 

Vírus és vakcina és ami mögötte van – Dr. Pardi Norbert biokémikus, az SZTE alumnusa volt a Dugonics Társaság vendége

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01