Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Önjáró helytörténeti sétán, másfél óra alatt teljesíthető programon mutatja be a holokauszt szegedi emlékhelyeit Börzsönyi Kristóf Márton, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának hallgatója. A történelemtanítás módszereinek megújítására újabb példát szolgáltat a „Holokauszt emlékséta Szegeden” elnevezésű projekt.
2020-ban volt 75 éve, hogy felszabadult az auschwitzi haláltábor, véget ért a II. világháború és a holokauszt. Ehhez az évfordulóhoz kapcsolódva Börzsönyi Kristóf Márton, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának ötödéves angol nyelv és irodalom-, történelem és állampolgári ismeretek tanárszakos hallgatója egy 5 állomásból álló, holokauszt emléksétát tervezett meg. A történelmi séta másfél óra alatt teljesíthető az állomások tetszőleges érintésével, könnyed tempóval. Az útvonal végig viszi a résztvevőket Szeged belvárosán.
A megszerzett tudás átadása
A Máramarosszigeten született, magyar származású, 1986-ban béke Nobel-díjjal elismert amerikai zsidó író, holokauszttúlélő Eli Wiesel a névadója annak az Elie Wiesel Study Tour: Explore the Past. Shape the Future! projektnek, amelyet román egyetemisták kezdeményeztek.
– A holokauszt téma az Elie Wiesel Tanulmányút jellegéből következett, amelyhez 2020-ban Magyarország is csatlakozott. Négy másik szerencsés hallgatóval mi lettünk az „első garnitúra”. A program egyik célja, hogy a megszerzett tudásunkból visszaadjunk a közösségünknek. Ezt projektek segítségével kellett megvalósítanunk. A COVID-19 vírus okán döntöttem végül a séta mellett – mesélt az önjáró séta megalkotásának ötletéről Börzsönyi Kristóf Márton.
A Holokauszt emlékséta Szegeden elnevezésű, a legnagyobb közösségi platformon hirdetett program öt állomását 2021. január 27. és február 10. között felkereső érdeklődők jutalomkönyvet is nyerhetnek. Az emlékséta résztvevői a XX. század históriájának összetettségének egyetemes, magyar és helyi vonatkozásait ismerhetik meg.
A kövek, ha mesélni tudnának – a séta állomásai
A szegedi rókusi vasútállomásról indultak a bevagonírozott áldozatokat szállító vonatok, valamint ide érkeztek be a környező településekről érkező vonaton szállítottak is. A szegedi nagyállomásnál egy emléktábla őrzi mindezen történéseket.
A Dóm mögötti emlékszobrot a szegedi zsidó hitközösség áldozatainak emlékére állította a Szeged-Csanád egyházmegye 2014-ben.
Szegeden jelenleg 19 botlatókő található a belvárosban a Gutenberg utca, az egykori „szegedi gettó” környékén. A botlatókövek Gunter Demnig német szobrász alkotásai: a nemzetiszocializmus áldozatai előtt tisztelgő, macskakőre rögzített 10x10 centiméteres réz emléktáblák, amelyeket az áldozatok egykori lakhelye előtt helyeztek el a járdába süllyesztve.
A szegedi Új zsinagóga 1900 és 1902 között épült, Baumhorn Lipót tervei alapján, Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája. A 22 zsinagógát tervező Baumhorn legjelentősebb és legszebbnek tartott alkotása.
A 2004-ben állított Cserzi Mihály utcai emlékműnél volt az egykori téglagyári gettó bejárata. A fekete obeliszken dr. Gergely Judit gyógyszerész gyászversének első versszaka olvasható: „Ti vér voltatok Ábrahám fajából / Ezért haltatok vértanú halált / Ezért égtetek iszonyú máglyákon / És hamvatok a légben szerteszállt...”
„Képzeld el, hogy milyen lehetett…”
– A helyszínek közül többhöz is személyes tapasztalatok, családi emlékek, illetve érzelmek fűznek – ismerte el Börzsönyi Kristóf Márton. A szegedi egyetemista a Holocaust emlékséta öt állomása közül a Cserzy Mihály utcai emlékművet emelte ki.
– Ez az emlékmű közel van az SZTE Károlyi Mihály Kollégiumhoz, ahol egyetemi éveimet töltöm és eddig a projektig nem is tudtam a létezéséről. Kutatásaim után találtam rá a Cserzy Mihály utcában „elbújtatott” emlékműre, melyet egy napsütéses délutánon látogattam meg először – mesélte a szegedi történészhallgató. – A séta menetlevelében ezért is szerepel a „Képzeld el, hogy milyen lehetett…” kérdés, mert szürreális számomra, hogy egy olyan szép, békés és nyugodt délutánon én egy ilyen borzalmas helyen álltam. Számomra hátborzongató volt, hogy egy obeliszken kívül, mennyire „begyógyította” a környék ezeket a sebeket. A visszajelzésekből arra merek következtetni, hogy a tősgyökeres szegediek közül is kevesen tudnak erről az emlékműről.
A program egyetemista megalkotója úgy véli, hogy ez remek forma az élő történelemmel való találkozásra, illetve a megemlékezésre. Olyan projektet megvalósítása volt a cél, ami átad valamilyen tudást a közösségnek.
– Sokat gondolkodtam különböző cikkek megírásán, holokauszt emlék workshopon, de az előbbit elvetettem, idő hiányában, az utóbbit a vírushelyzet nem tette lehetővé. Így bukkantam rá a Holokauszt Szegeden és környékén című, Molnár Judittal, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Politológiai Tanszék egyetemi docensével készült interjúra, amelynek elolvasása után megszületett az emlékséta ötlete.
A holokauszt emléksétához tartozó menetlevél és háttéranyag itt tölthető le.
– Úgy gondolom, hogy fontos kifejeznem a köszönetemet a tanulmányút szervezőinek, hogy részese lehetek ennek az élménynek. Illetve remélem, hogy a résztvevők tartalmasan töltötték az idejük a sétával és tanultak valami újat – zárta gondolatait Börzsönyi Kristóf Márton, az SZTE hallgatója.
Az SZTE polgárai a történelemtanítás megújításáért
A teljes képhez tartozik, hogy a szegedi zsidó emlékhelyeket bemutató helytörténeti sétát az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola történelem szakos szakvezető tanára, Jancsákné Majzik Andrea által felkészített diákok is vezettek már.
A Zachor Alapítvány által is támogatott emléksétán, az „egyes állomásokon diákok beszéltek a történelmi eseményekről, valamint a résztvevők táblagépen nézhették meg a szegedi, zsidó származású Lovász Ferencné Szőlős Veronikával készült videóinterjút, aki kisgyermekként átélete a zsidóüldözést”. Az interaktív tanulást is szolgáló történelmi sétáról 2016. áprilisában Nyolcadikosok kalauzoltak a zsidó emlékhelyeken címmel számolt be a szegedi regionális napilap.
A diákok felkészítője, Jancsákné Majzik Andrea, az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola történelem szakos szakvezető tanára partnerpedagógusként bekapcsolódott az MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport munkájába. A kutatók célja, hogy „a modern technikának köszönhetően az elbeszélt történelem forrásai módszertanilag megalapozott módon és hatékonyan beemelhetők” legyenek a közoktatásba.
SZTEinfo – Újvári Gréta, Ú. I.
Fotók: Sahin-Tóth István, Ú. I.
Korábban írtuk:
Akadémiai elismerés az SZTE gyakorló iskolái pedagógusainak
Jogászok és történészek mérlegén 150 év – Emancipáció: integráció vagy asszimiláció?
Az SZTE 6 szakmódszertani programja ösztönzi a közoktatás megújítását
"A magyar holokauszt 70 év távlatából" című konferencia
A valódi szembenézést szolgálja a szegedi holokausztkonferencia
