SZTE magazin

KiemeleSZTE_6_szakmodszertanos

Az SZTE 6 szakmódszertani programja ösztönzi a közoktatás megújítását

A közoktatás korszerűsítését azzal segíti a Magyar Tudományos Akadémia, hogy szakmódszertani pályázatának nyerteseit 4 éven keresztül 200-200 millió forinttal támogatja programjuk megvalósításában. Az SZTE 6 nyertes szakmódszertani projektjével megismerkedhetnek az egyetemi érdeklődők és közoktatási szakemberek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az MTA szakmódszertani kutatásokat támogató pályázatán nyertes projektek közel harmada a Szegedi Tudományegyetem 5 karán dolgozó 6 szakember vezetésével valósul meg. Az SZTE ÁOK, BTK, JGYPK és ZMK munkatársai közül 1-1, míg az SZTE TTIK oktatói közül 2 személy kutatói programját megvalósításra érdemesnek találta az MTA. A 19 támogatott kutatócsoport közül a 6 szegedi is a közoktatás megújítását tűzte ki célul.

Az SZTE szakmódszertani programjait nyílt oktatási fórumokon, illetve az SZTE Hírportálján közölt beszámolók alapján is megismerhetik az érdeklődők. Az SZTE szakmódszertani elképzeléseit – többek között Karsai Krisztina, az SZTE oktatási rektorhelyettese, valamint Forgács Tamás, az SZTE Tanárképzési Központ főigazgatója és középiskolai tanárok jelenlétében – workshopon is megvitatták már a szakemberek.

 

Nagyító alatt a biológia

„Az orvosi mikrobiológia jelentősége napjainkban.” Ez Burián Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet tanszékvezető egyetemi docense által vezetett csoport szakmódszertani programjának címe.

– A mikrobiológiai élőlények sokféleségét, a patogén (azaz kórokozó) mikrobák által okozott betegségeket, a fertőzés elleni védekezés módját szeretnénk bemutatni a diákoknak, miközben fölhívjuk a figyelmet az egészségmegőrzés fontosságára, illetve a mikrobák gazdasági, biotechnológiai és ökológiai szerepére – sorolta pályázatuk legfontosabb céljait Burián Katalin. Az SZTE ÁOK Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet tanszékvezetője és munkatársai a tehetséggondozás egyik eszközeként tekintenek programjukra, ugyanis a hátrányos helyzetű tanulók képzésére és a pályaorientációra is lehetőséget teremtenek.

A pályázati időszak 1. évében olyan mikrobiológiai gyakorlatokat és projekteket dolgoznak ki, amelyek elősegítik a középiskolai biológiai ismeretek elmélyítését. A 2. évben kipróbálják, a 3. esztendőben a tanulókkal együtt valósítják meg programjukat. A koncepcióról és a gyakorlati alkalmazás eredményességéről a 4. évben készül el az összegzés.

Mi lakozik a mobiltelefonodon? Hogyan lehet izolálni vagy szaporítani a vírusokat? Milyen szexuális úton terjedő betegségek fenyegetik a fiatalokat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésre kapnak választ a középiskolások. A gyakorlat célja, hogy kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének képességét, gyakorlati jártasságot biztosítson a laboratóriumi vizsgálatokban, megtanítsa értelmezni a kísérletek során kapott eredményeket, és tudatos kérdésfeltevésre ösztönözze a diákokat – sorolta az SZTE ÁOK tanszékvezetője.

 

A problémaorientált földrajz oktatásért

Szemléletváltást sürget, problémaorientált oktatásra fókuszál Farsang Andrea. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense arra hívta föl a figyelmet pályázatával, hogy a közoktatásban egyszerre van jelen a tananyagbőség és a szűk időkeret. E kettős szorításban a földrajz oktatásának módszertani megújításához a kutató úgy szeretne hozzájárulni, hogy nyertes projektjével megalapozza a problémaorientált oktatást és a digitális technológiai újításokat kínáló eszközfejlesztést.

– Módszertani egyhangúság jellemzi a közoktatást, miközben megjelentek a digitális taneszközök. Nem Magyarország-centrikus a fiatalok Európa-képe, ugyanakkor nagy a szakadék a diákok elméleti tudása és annak gyakorlati alkalmazhatósága között – összegezte tapasztalatait a kutató. Farsang Andrea és az SZTE TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék által összefogott csapat elképzelése az, hogy az adott tájra jellemző problémák felvetésén keresztül készülnek el a munkaanyagok és elemzések. Ilyen probléma például az Alföldön a klímaváltozás miatti elsivatagosodás, vagy Észak-Magyarországon az úgynevezett rozsdaövezet jellemzői. Ezek fölvetése inspirálja a téma korszerű megközelítését.

Magyarország földrajzához kapcsolódó interaktív feladatlapok és munkalapok formájában részleteiben is megvásárolható tanári kézikönyveket is készít majd kutatócsoport.

A tanulás tanítása ugyanúgy célja a földrajzosoknak, mint az alkotó tanulási környezet kialakítása, a tankönyvek megújítása, az információs és kommunikációs technikák, technológiák beépítése az oktatási folyamatba.

 

Élmény legyen az énekóra!

Az ének-zenei oktatás módszertani megújításának motivációja az, hogy Gévainé Janurik Márta, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar főiskolai docensének tapasztalata szerint kevés a diákok pozitív élménye a kottaolvasásra és „nemszeretem” közös éneklésre szűkülő tanórákon. A fiatalok körében nagy a klasszikus zene elutasítottsága. A 7. osztályos diákok 80 százaléka nem hallgat úgynevezett komolyzenét, 33 százaléka gyorsan továbbtekeri a rádió keresőgombját és más műsort keres, ha éppen operaközvetítés vagy szimfonikus zenekari koncert hangjait hallja.

– Kodály Zoltán világhíres zenei nevelési koncepciója nem módszertan. Az úgynevezett Kodály-módszer lényege, hogy a zenei nevelésen keresztül segítse a gyerekek sokoldalú személyiségfejlődését – rögzítette álláspontját Gévainé Janurik Márta. Az SZTE ZMK főiskolai docense által szorgalmazott módszertani fejlesztés célja az iskolai ének-zene oktatás módszertani megújítása. Ezt képesség- és motivációkutatásokkal kívánja megalapozni.

Zeneszerkesztéssel, ritmikai fejlesztéssel, a zenehallgatás kiterjesztésével javasolja gazdagítani az ének-zenei órák módszertani kultúráját, miközben a 21. századi információs technológia – például táblagépek használatával – újítaná meg az „énekórákon” begyűjthető élményeket. Széles körben alkalmazható, hatékony és minél egyszerűbb eszközökkel szeretné örömtelivé tenni az énekórákat, így biztosítva a diákok számára az esztétikai nevelés és a sokoldalú képességfejlődés lehetőségét.

A digitális technológiai újításokat is tartalmazó módszer eredményességének mérőeszköze, ha növekedésnek indul a klasszikus zene elfogadottsága.

 

Kísérletezésre alkalmas kütyük

– Kiemelt projektje a Magyar Tudományos Akadémiának a szakmódszertani megújulást ösztönző program. Jelentősége az MTA Lendület pályázatához hasonlítható – állapította meg Gingl Zoltán. Az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Informatikai Tanszékcsoport Műszaki Informatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára az informatikai, műszaki és természettudományos ismeretek modern és hatékony oktatásának fejlesztése érdekében dolgozik kutatócsoportjával. Az oktatás szabadsága, a modern ismeretek egyszerű átadása szerepel elveik között.

– Középiskolai óraadó tanárként is gyűjthessen tapasztalatokat a felsőoktatási intézmények hallgatóit oktató szakmódszertanos kolléga! – javasolta Gingl Zoltán. A professzor elárulta: a modern, kísérletező oktatás híveként munkatársaival húsz éve fejlesztenek olyan szoftvereket, amelyek több tantárgy oktatásában is felhasználhatnának a módszertani megújulásra fogékony középiskolai tanárok. A gravitációt, a gyorsulást vagy éppen a fényt és a szívritmust is mérni lehet a szinte minden diák keze ügyében lévő okos-telefonnal.

– Bármelyik zsebembe nyúlok, komputert veszek elő – mondta mosolyogva az SZTE TTIK Műszaki Informatikai Tanszék vezetője. Példaként a jelenlévők számára körbeadta az EDAQ 530 – USB sensor interface eszközt, amely a fizika, a kémia, a biológia, de a földrajz órán is használható lenne kísérleti eszközként.

Több tantárgyat is érintő tananyagrendszer kidolgozása szerepel a professzor és munkatársai tervei között. Ezt a diákok számára leginkább befogadható elektronikus formában készítik el, és kihasználják a közösségi oldalak biztosította előnyöket is.

 

Családi beszélgetést pótolhat az oral history

Ifjúságkutatóként legutóbb 500 középiskolás véleményét ismerte meg Jancsák Csaba. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Humántudományi Intézet Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék főiskolai docense azzal szembesült, hogy az érettségiző diákok történelmen kívüli térben mozognak.

– Manapság hiányoznak az otthoni beszélgetések, a közeli és távolabbi történelmi eseményekhez, illetve a családhoz kötődő sztorik, így a családtörténet nem korrigálja az oktatás túlburjánzását, túlzásait és pontatlanságait. Pedig a jelenben újrakonstruáljuk a múltunkat – fogalmazott a kutató.

A történelemtanításban a jelenleginél hangsúlyosabban jelenjenek meg a személyes narratívák, az oral history módszere és a videointerjúk műfaja! Ez Jancsák Csaba és kutatócsoportjának fő célja.

Módszerük a holocaust, a II. világháború és 1956 históriája oktatásában hozhat fordulatot, a helytörténet beemelésével újítja meg a történelem órák hatékonyságát. Elképzelésük szerint a szemtanúk és túlélők visszaemlékezéseit rögzítő videóinterjúkat használva 2X3 tanórás blokkokban szerezhetne új ismereteket élményszerűen a diák.

– Nem csupán a történelmi esemény megismerésében segít az oral history. Az értékközvetítésnek is fontos eszközei a szemtanúk és túlélők személyes történetei. A történelem „újramesélése” segít áthidalni a generációs hasadékokat – fogalmazott.

Helyzetfeltáró kutatást, a módszertani fejlesztés tudományos igényű megalapozását, tananyagfejlesztést, kísérleti megvalósítást és szakmetodikai, illetve nevelésszociológiai hatásvizsgálatot végez majd a kutatócsoport.

 

Játsszunk tudományt!

Memóriapróba helyett a szaktudományos tudás elsajátítása, a természettudományos műveltség kialakítása, a gondolkodási képesség fejlesztése a célja Korom Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet egyetemi docense projektjének.

– A TIMSS 2011 mérés és a PISA 2015 évi felmérésének eredményét elemezve arra a kérdésre is választ kerestünk, hogy „Van-e természettudományos gondolkodás?” – árulta el a kutató. Korom Erzsébet megállapította: a természettudományos gondolkodás fejlesztése komplex rendszert igénylő hosszú folyamat, amely az óvodás és kisiskolás kortól elkezdhető, de a gyerekek aktivitását igényli.

Oktatási segédanyagok kidolgozása a közoktatás és a tanárképzés számára. Ezzel kíván a természettudományos gondolkodás fejlesztéséhez hozzájárulni az SZTE BTK Neveléstudományi Intézet kutatócsoportja.

A tájékozódás, a tantárgyi tartalomba ágyazott fejlesztés, az alapvető gondolkodási képesség fejlesztésére irányuló program kidolgozása, a mérőeszközök kiterjesztése is célja a projektnek. Ennek része – többek között – a „Játsszunk tudományt!”, vagy a „Titkok padlása” elnevezésű kísérleti program, amelynek a Szent-Györgyi Agóra ad otthont. A program várható eredményeként segédanyagok, továbbképzési programok, videofelvételek alapján készült óraelemzések, amelyek szakmai közösséggé formálják a megvalósításba bekapcsolódó szakembereket.

Korom Erzsébeték munkájának jelentőségét főként az adja, hogy Magyarországon a természettudományos gondolkodás elemeinek feltárása, fejlődése és fejleszthetősége kevésbé kutatott téma. Nem áll rendelkezésre olyan koncepció, amely a gondolkodásfejlesztés tervszerű, tudatos megvalósítását segítené.

SZTEinfo – Ú. I.

Fotó: Bobkó Anna
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés

SZEM_2019_HUN_borito SZEM_2019_ENG_borito

AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
Szteminarium_2019klinika_magazin_2019_osz