Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem Idegsebészeti Klinikáján a világon elsők között ültették be Parkinson-kórban szenvedő betegbe a jelenleg egyedülálló innovációt jelentő SenSight™ direkcionális mély agyi stimulációs elektródát. Ez a direkcionális elektróda jelenleg az egyetlen, amely célzott stimuláció (vagyis a korábbi, általános ingerlés helyett az agyi mag célzott, irányított, pontosingerlése) mellett kompatibilis a BrainSense™ mély agyi stimulációs rendszerrel.
A BrainsSense technológia a hagyományos ingerlés mellett az agyi aktivitást is méri, mely a jövőben lehetővé fogja tenni, hogy a stimulációt a beteg egyéni igényeinek megfelelően, akár automatikusan állítsa a rendszer. Így sokkal nagyobb hatásfokkal csökkenthetők a súlyos állapotú betegekre jellemző akaratlan, intenzív remegések, súlyos lemerevedések és egyéb tünetek. Emellett ez a mély agyi stimulációs rendszer az 1.5 Tesla MRI készülékek mellett már teljesen kompatibilis a 3 Teslás MRI készülékekkel is, melyek jobb minőségű felvételeik miatt a klinikai gyakorlatban egyre inkább elterjedtebbek.
A mély agyi stimuláció során egy apró, pacemakerszerű eszközt, egy neurostimulátort ültetnek a mellkas bőre alá, hogy az vékony elektródákon (vezetékeken) keresztül jeleket küldjön az agy betegségért felelős területére. A Medtronic cég régóta fejleszt mély agyi stimulációs rendszereket, melyek a már gyógyszeres kezelésre kevéssé, vagy egyáltalán nem reagáló, előrehaladott állapotú Parkinson-kóros betegek állapotának jelentős javítását szolgálják. A terápia éppen akkor segíthet leginkább a betegeknek, amikor még a legapróbb feladatok is kihívást jelentenek számukra. A Medtronic legújabb fejlesztése, a legkorszerűbb Percept™PC neurostimulátor BrainSense™ technológiája, és az új, jelenleg egyedülálló SenSight™ direkcionális lead. Ez egy speciális mély agyi stimulációs rendszer és elektróda, mely a korábbi lehetőségek hatásfokát messze felülmúlja. A rendszer nemcsak a Parkinson-kór tüneteiért felelős agyi mag célzott, irányított ingerlését teszi lehetővé, de az agyi aktivitások mérésére is alkalmas. Az így nyert információkból a rendszer a jövőben a beteg tüneteinek megfelelően egyénileg, akár automatikusan fogja tudni állítani az ingerlés erősségét, hogy a lehető legjobb javulás következzen be a beteg tüneteiben.
A világon az elsők között, de Magyarországon elsőként a Dr. Barzó Pál professzor által vezetett SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ (SZAKK) Idegsebészeti Klinikáján 2021. június 21-én ültettek be egy Parkinson-kórban szenvedő betegbe egy ilyen speciális, kombinált mély agyi stimulációs rendszert. A műtét másik, világ szinten is egyedülálló technikai újítása az úgynevezett keret nélküli műtéti technika és a műtét alatt végzett képalkotás. Ezt az Idegsebészeti Klinika Hibrid műtőjében található 3D Röntgen képalkotásra képes angiographias készülék (Siemens Pheno), valamint a neuronavigációs és NexFrame rendszer teszi lehetővé. Ezzel a technikával nincs szükség a hagyományos, nehéz és kényelmetlen sztereotaxiás keret használatára, ezért a betegnek kényelmesebb a műtét, amely gyorsabban és minden eddiginél pontosabban kivitelezhető.
A műtétet végző idegsebészeti orvoscsoport vezetője, Dr. Kis Dávid idegsebész, egyetemi adjunktus elmondta, hogy a megfelelő tapasztalatok birtokában maximum 1-2 éven belül ez az új, kombinált rendszer megteremti az úgynevezett adaptív stimuláció lehetőségét. Ezt elérve a stimulátor a beteg igényeihez, önmaga tanulva, programozva igazítja a stimulációs paramétereket. Igy nem az orvosnak kell minden alkalommal változtatnia a beállított stimulációkon, hanem a rendszer, érzékelve az agyi aktivitásokat, a megfelelő mértékben emeli vagy csökkenti a stimulációs paramétereket. Ezzel egy egyénre szabott, automatikus, az eddigieknél sokkal hatékonyabb javulás érhető el a betegek tüneteiben.
Az adjunktus kiemelte, hogy a BrainSense™ technológiával kompatibilis úgynevezett direkcionális lead, mély agyi elektródának köszönhetően kiküszöbölhetők a megfelelő tüneti kontroll mellett esetlegesen kialakuló, kellemetlen mellékhatások. Továbbá fontos újdonsága a beültetett mély agyi stimulációs rendszernek, hogy a világon egyre inkább elterjedt, jobb és szebb képeket adó 3 Tesla erejű MRI készülékekkel is kompatibilis. Az ilyen stimulátorral rendelkező betegeket tehát ezeken az MRI készülékeken is lehet vizsgálni, erre a világon elérhető többi mély agyi stimulátor rendszer nem képes. Különlegessége továbbá, hogy az új elektróda burkolata a NASA mérnökei által kifejlesztett polimer, amely olyan szigetelést biztosít, ami nagymértékben segíti a műtermék, háttérzaj-mentes agyhullám-rögzítést. Ez a NASA Langley Research Centerében fejlesztett burkolati anyag lehetővé teszi, sőt fokozza a terápiás-stimulációs impulzusoknál 1 milliószor kisebb agyhullámok rögzítését is.
Dr. Kis Dávid emlékeztetett rá, hogy a BrainSense™ technológia magyarországi bevezetése szintén a Szegedi Tudományegyetemen történt: a világon az elsők között 2020. január 22-én történt meg az első beültetés. Ennek során alkalmazták azokat a speciális műtét technikai lehetőségeket, amelyek a beteg számára a korábbiakhoz képest sokkal jobb eredményt biztosítanak.
A 2021 júniusában megműtött 75 éves beteg kezelőorvosa, Dr. Szpisjak László, az SZTE SZAKK Neurológiai Klinika neurológusa, egyetemi tanársegéd a páciens állapotáról elmondta, hogy már olyan súlyos túlmozgások, remegések jelentkeztek nála, hogy a széken való ülés is nehézséget okozott. A műtétet követően július végén programozták be a stimulátort. - A korábban, ezzel a rendszerrel kezelt betegek jellemzően javulásról számolnak be, de vannak esetek, amikor az is komoly eredménynek tekinthető, ha egy beteg állapota nem romlik tovább – hangsúlyozta Dr. Szpisjak László.
Dr. Zádori Dénes, az SZTE SZAKK Neurológiai Klinika neurológusa, egyetemi docens hozzátette, a tavaly óta alkalmazott BrainSenseTM technológia egyik jelentős újdonsága volt, hogy a beültetett eszköz a tényleges idegingerlés mellett az agyi elektromos tevékenységet is képes regisztrálni. Így a kontrollra érkező páciensnél látható, hogy a rendellenesen túlműködő agyi terület aktivitása milyen mértékű volt, mikor jelentkeztek nála túlmozgások vagy elesések, és az egyensúlyi állapot elérése érdekében ehhez tudják igazítani a beteg stimulációs beállításait, és az aktuális gyógyszerelését. A mély agyi stimulációs terápia már számos embernek segített abban, hogy folytassák a munkájukat, gondoskodjanak a családjukról, visszatérjenek a kedvenc tevékenységükhöz, és megtapasztalják azt az örömöt, hogy újból élvezik az élet legegyszerűbb dolgait. Az új SenSight™ direkcionális elektróda innovációja ennek a missziónak a következő lépése.
A rendszer és az új elektróda beültetése egy rendkívül felkészült szakmai csapat együttes munkája volt. A projekt előkészítése, kivitelezése és a beteg utánkövetése Prof. Dr. Barzó Pál, az SZTE SZAKK Idegsebészeti Klinika igazgatója, és Prof. Dr. Klivényi Péter, az SZTE SZAKK Neurológiai Klinika igazgatója vezetésével történt és történik.
A bemutatott mély agyi stimulációs projektben résztvevő szakemberekkel és az érintett betegekkel készült riportokat tartalmazó kisfilm a következő linken tekinthető meg:
SZTEinfo
