Adományokból sikerült a szegedi Gyermekkórház fertőző osztályának szinte teljes klimatizálását megoldani. Az „Ágyat az anyáknak!” akció elindítója, Orosvári Zsolt a fekvőhelyek után légkondicionáló gépekre gyűjtött. Ennek utolsó állomásaként Szegeden öt gépet szereltek fel. Erről egy mai sajtótájékoztatón számoltak be az érintettek.

Az általános és középfokú iskolai kínai nyelvoktatás regionális bázisintézménye lett az Eötvös József Gimnázium és Általános Iskola. Az egyetem Konfuciusz Intézete a tankerülettel és az intézményekkel együttműködésben évek óta dolgozik a nyelv népszerűsítésén és színvonalas oktatásán.

Seres László újságíró volt a vendége az egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének. A külpolitikai médiatevékenység iránt akarta felkelteni a fiatalok érdeklődését, hiszen szerinte ez egy nagyon fontos terület, ha tájékozottak szeretnénk lenni a világ dolgaiban.

Ismét szegedi kutatónő lett az egyik L'Oréal UNESCO díjas. A rangos elismerést olyan nőknek ítélik oda, akik kiemelkedő teljesítményt érnek el tudományos területen. Fülöp Lívia az egyetem Orvosi Vegytani Intézetének docense, kutatócsoportjával az Alzheimer-kór gyógyításán dolgozik.

Nőtt az egyetemisták problémamegoldó képessége, viszont évről évre romlik matematikai tudásuk és szövegértésük. Ez derült ki az elsős hallgatók kompetenciaméréséből. Az egyetemen már öt éve elvégzik ezt a felmérést, hogy megtudják, milyen készségekkel kezdik meg tanulmányaikat a gólyák.

90. születésnapján köszöntötték Gábor Miklósné, vegyészmérnököt. A Mérnöki Kar egykori főigazgatója sokat tett azért, hogy megvalósuljon Szegeden a mérnökképzés. Gábor Miklósné Szigyártó Erzsébet egykori kollégái és tanítványai körében ünnepelt. Szentgyörgyi Pál alpolgármester a város oklevelét adta át neki.

Tari Annamária az X, Y és Z generációk legnagyobb hazai szakértői közé tartozik. Gyakran ír és ad elő az információs kor ránk gyakorolt hatásairól, és arról, hogy miként változtatja meg a technikai fejlődés a külső világunk után a belső világunkat is.

Szeptember elején kezdték meg szakmai gyakorlatunkat azok a szegedi joghallgatók a Szegedi Törvényszéken, akik sikeresen pályáztak az egyetem jogi karának gyakornoki programjára. Jelenleg nyolc végzés előtt álló hallgató ismerkedik a bíróság munkájával.

Csányi Vilmos etológus professzor, akadémikus és a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke. Másodszor érkezett Szegedre a Mentorháló és az Ifjúsági Ház meghívására, hogy ezúttal az emberi evolúcióról, annak irányáról, a globális felmelegedésről és a környezetszennyezés hatásairól beszéljen. Az interjú a Pedagógiai esték szezonnyitó előadásán készült.

Átadták az Onkoterápiás Klinika új részlegét. Az új egységben egyszerre 30 beteget tudnak ellátni. A modern és nagyon nyugodt hangulatot árasztó kezelőhely mellett orvosi rendelőket és várótermet is kialakítottak, amelyek a kényelmet és a nagyobb betegbiztonságot szolgálják.

„Az evolúció legképtelenebb, sületlen, hagymázos ötlete minden kétséget kizáróan az ember, becenevén a Homo sapiens. Öt-hatmillió éve a bioszféra üde színfolt lehetett a bolygón sokféle állattal és növénnyel, amelyek között persze szép számmal voltak mulatságosak, netán bolondosak is, de az ökológiai rendszer kiegyensúlyozott volt, és úgy tűnhetett, hogy megalapozott, tartós jövője sok százmillió évre biztosítva van. És ekkor a rendszer finom, olajozott kerekei közé por, homok, autóroncsok, kátrány, mindent feloldó savak és lúgos, enzimes mosópor került. Recsegés, ropogás, pattognak a fogaskerekek, égett fémszag, füst és korom. Mi történt? Egy csimpánzméretű, a fák ágai között kiegyensúlyozottan élő derék majom megőrült…” Prof. Csányi Vilmos etológus professzor, a Magyar Etológiai Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Tudomány korábbi főszerkesztője.

Több mint száz diák vett át ösztöndíjat ma a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karán. A hallgatók nem csak pénzhez jutnak így, hanem a kar üzletei partnereinek közreműködésével akár későbbi munkalehetőségekhez is. A cégek tapasztalatai kedvezőek, a korábbi díjazottak egy része már náluk dolgozik.

A Szegedi Tudományegyetem összesen 842 millió forintos támogatásból kezdheti meg a 80 hektáros science park előkészítését. A lézerkutató melletti területen egy hagyományos ipari parknál is több embert foglalkoztató, tudományos eredményeket felhasználó gazdasági központ létesülhet 2022-re. A beruházás a kormány, az egyetem és az önkormányzat közös munkájának eredménye, erre a célra Szeged 4 milliárd forintot költ.

Magyarországon is legyen elérhető az örökletes emlőrákhajlam felismerését szolgáló vizsgálat – ez az egyik fő témája a VIII. Szegedi Emlőrák Szimpóziumnak. Az orvosok a legújabb kezelési módszerekről és a legfrissebb kutatási eredményekről is beszámolnak. Lakossági fórum is lesz, ahol a szakemberek közérthető módon beszélnek a megelőzés fontosságáról.

Kilenc előadást tartanak a Mentorháló – Pedagógiai Esték hamarosan induló őszi évadában. A vendégek közt lesz pszichológus, generációkutató, üzletember; négy visszatérő és öt új előadó. A rendezvénysorozat népszerűségét bizonyítja, hogy az estek több mint 30 százalékára idő előtt elfogy az összes jegy.

Újabb sikert ért el egy szegedi kommunikációs szakos hallgató. Kiss Anett az Országos Diákfilmszemlén a fiatal filmesek között nyerte el az első helyezést a Havasi Rege című dokumentumfilmjével.

Déván is végezhetik majd szakmai gyakorlataikat a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar hallgatói. Böjte Csaba, a Szent Ferenc Alapítvány vezetője és a Kar dékánja ma írták alá az erről szóló megállapodást.

A kémiai reakcióknak az atomok és a molekulák szintjén való működését kutatja Czakó Gábor és csoportja a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán. Ezzel a hatékonyabb energiafelhasználás lehetőségeit is feltárhatják.

A szén-dioxid hasznosítására alkalmas eljárást fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem kutatói. Janáky Csaba és csapata 2013 óta foglalkozik a témával, az elmúlt két évben pedig a reaktorfejlesztések terén értek el előrelépést. Olyan reaktorokat fejlesztenek, amelyek képesek a szén-dioxidot a vegyipar számára hasznos anyaggá átalakítani.

A szén-dioxid átalakítására és vegyipari hasznosítására dolgoztak ki eljárást a Szegedi Tudományegyetem kutatói. Janáky Csaba és csoportja 2013 óta vizsgálódnak ezen a területen, és az elmúlt két évben komoly eredményeket értek el. Ipari partnerükkel együtt most a találmány méretének növelésén dolgoznak.

Szegeddel és az egyetemmel ismerkedik a héten több mint kétszáz külföldi diák. A hallgatók az Erasmus+ és a Makovecz programban vesznek részt, ösztöndíjjal tanulnak a Szegedi Tudományegyetemen. Összesen 16 ország 95 egyeteméről jöttek hozzánk.

Egyedülállóan a fiatal kutatók számára biztosított lehetőséget a Bölcsészkar Klasszika-Filológia Tanszékén tartott háromnapos nemzetközi konferencia augusztus legvégén. Idén minden korábbinál több, ötven előadó érkezett tíz ország, tizennyolc egyeteméről, hogy a római történelemről vagy a görög irodalomról értekezzenek.

Az új tanévben 114 országból több mint 1100 külföldi hallgató kezdi meg tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen. Sokan az idegennyelvű képzésekre érkeztek, de vannak olyanok is, akik magyarul hallgatják az órákat. Ma őket köszöntötték az egyetem Tanulmányi és Információs Központjában.

Kétszeresére bővülő fül-orr-gégészeti klinika, robotkarral működő hibrid műtő. A többi között ezekre a fejlesztésekre büszke Fendler Judit. A Szegedi Tudományegyetem kancellárja augusztus elsejével megkezdte újabb 3 éves ciklusát. Az új tanév indulása előtt összegezte az elért eredményeket és beszélt a tervekről is.

Legkésőbb októberre elkészülnek a Szegedi Tudományegyetem egyik történelmi emlékhelyének felújításával. A Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar legnagyobb terme, az Auditorium Maximum fontos események színhelye volt 1956 őszén. A mostani fejlesztések során az elektronika és hangosítás mellett a parkettát és a padokat is rendbe teszik.

Az egyetem épületei között szállítják ingyenesen a frissen beiratkozókat a „Hop On, Hop Off” elnevezésű buszjáratok. A kezdeményezés célja, hogy megkönnyítsék az új hallgatók számára a beilleszkedést, illetve hogy megismerjék Szegedet. Az egyetemi különjáratok ezen a héten minden nap húsz percenként veszik fel a gólyákat a kijelölt megállókban.

A vegyipar és a gyógyszeripar is hasznosíthatja majd azokat az eredményeket, amelyeket az egyetem Természettudományi és Informatikai Karán zajló alapkutatásokból remélnek. Czakó Gábor és csoportja a Lendület program pályázatán 200 millió forintos támogatást nyert öt évre, amiből eszközöket vásárolhatnak, és újabb munkatársakat vehetnek fel.

Elkezdődött a beiratkozási hét a Szegedi Tudományegyetemen. Szeptember 2-án több mint 7500 hallgató kezdheti meg tanulmányait az SZTE-n. Az adminisztrációs kötelezettségek mellett színes programokkal is várják a gólyákat. A hét minden napján félóránként indítanak egy úgynevezett „Hop-On Hop-Off” buszjáratot, amely körbeviszi az elsősöket a városban, érintve az egyetemi épületeket.

Olyan felfedezéseket, új eljárásokat mutatunk be, melyek a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak, orvosainak eredménye. Egy neurológus és egy kémikus professzor közös találmányának segítségével könnyebben lehet majd a központi idegrendszerbe gyógyszereket, fájdalomcsillapítókat juttatni. A Szemészeti Klinika vezetője a világon először dolgozott ki egy olyan eljárást, mely áttörést hozhat a szemszárazság gyógyításában. A Traumatológiai Klinika pedig partnereivel egy olyan navigációs sebészeti eljárást fejlesztett ki, amely a degeneratív ízületi megbetegedések kezelésében jelenthet előrelépést.

Óriási sikert arattak a szegedi diákok Dániában, ahol a világ leghíresebb robotikai versenyéről hozták el az aranyérmet. A második és harmadik osztályos fiatalok egy olyan robotkutyát terveztek és készítettek el, amely a látássérült embereknek tud segíteni a közlekedésben.

A fejlett világban a vakság leggyakoribb oka a cukorbetegség. A szénhidrátháztartás felbomlása ugyanis a szemnek minden részét érinti. A szakemberek ezért is hívják fel a figyelmet a szűrés fontosságára. Sokszor ugyanis éppen a szemészeti ellenőrzésen derül fény a bajra, pedig egy vérvétellel megelőzhetőek lennének a súlyos szövődmények. A szegedi Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika elindul a „Bababarát Kórház” címért. Ez rengeteg változást jelent az intézmény életében. Például családi szülőszobákat és kétágyas kórtermeket alakítanak ki, még nagyobb hangsúlyt fektetnek a születés természetes folyamatára és az anyatejes táplálás fontosságának hangsúlyozására. Ebben a klinikát a Korábban Érkeztem Alapítvány is segíti. Egy embernek 5-5 és fél liter vére van. Ereink összesített kapacitása viszont 25 liter. A vérnyomás-szabályozásnak azt kell megoldania, hogy a vér mindig a megfelelő helyen legyen, és a megfelelő helyre áramoljon. Ehhez rugalmas falu csőrendszer kell. Vérnyomásproblémáinkat többek között az okozza, hogy ez a rugalmasság több helyen is csökken vagy elveszik. Erről beszélt a SZAB székházban Ábrahám György, a magas vérnyomások szakértője a „Tudósok az Ön egészségéért” előadáson.

A Szegedi Tudományegyetem több mint 180 alap, mester, osztatlan és felsőoktatási szakképzésen, nappali és levelező tagozaton, valamint távoktatási formában kínál pótfelvételi lehetőséget. Az eljárás során már csak egy szakot lehet megjelölni, azt is költségtérítéses formában. Jelentkezni augusztus 7-ig lehet, kizárólag elektronikus úton.

Minden Indiáról és a Távol-Kelet kultúrájáról szólt két napon át a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében, ahol most virágzik a jellegzetes indiai virág, a lótusz. Ehhez kapcsolódva tematikus napokat tartottak jógával, zenével, tánccal, és harcművészettel.

A korábbi évekhez képest több hallgatója lesz az új tanévtől a Szegedi Tudományegyetemnek. A felvételi ponthatárok szerda esti kihírdetése után derült ki, hogy több mint 6000 elsőéves kezdheti meg tanulmányait az egyetem különböző karain. A számokból az is látszik, hogy jelentősen nőtt az érdeklődés az orvosi, az informatikai, a gazdasági, a jogi és a bölcsésztudományok iránt. Két új szak is indul: villamosmérnöknek és üzemmérnök-informatikusnak is lehet majd tanulni az SZTE-n. Az eredményeket sokan a rektori épület elé szervezett Pont Ott Partin figyelték szerda este.

Idén összesen 15 ország 30 hallgatója érkezett Szegedre, hogy elsajátítsa a magyar nyelvet. A Szegedi Tudományegyetem Hungarológiai Központja 19. alkalommal szervezi meg nyári kurzusát. A diákok a két és négyhetes képzés során a nyelv mellett a kortárs magyar kultúrával is megismerkednek. A hallgatók közül van, aki már régebb óta hazánkban él, de akad olyan is, aki csak nem rég érkezett Magyarországra.

Négy egyetemi kutatócsoport kapott 1,7 milliárd forint támogatást tudományos munkájuk folytatásához. Az úgynevezett Tématerület Kiválósági Programban biztosított forrás szegedi szabadalmakat is hozhat az egészségügy, a technológia és a neveléstudomány területén.

Három szakterületen négy kutatási program indul a Szegedi Tudományegyetemen. A krónikus, gyógyszerrel nem kezelhető neuropszichiátriai és érzékszervi betegségek mellett az öregedéssel járó betegségek területeinek kutatása is a támogatott projektek közé került.

A Dél-Nyugat Kínai Politikai és Jogtudományi Egyetemmel kötött megállapodást a Szegedi Tudományegyetem abból a célból, hogy erősítsék a nemzetközi kapcsolatokat a két ország között. A hallgatók és a kutatók ezentúl csereprogramban vehetnek részt, hogy megismerjék Kína és Magyarország jogtudományát.

A daganatos megbetegedések ma már nem jelentik az ember azonnali halálos ítéletét: korai felismeréssel, modern kezelésekkel gyógyíthatók vagy legalább kordában tarthatók. Az immunterápia térnyerése illetve a célzott kezelések terjedése miatt az onkológusok szerint paradigmaváltás előtt áll a rákbetegségek gyógyítása. Ebben a témában Oláh Judit, a szegedi Onkológiai Klinika új vezetője a beszélgetőtárs. A vastagbélrák nem válogat: hazánkban a daganatos betegségek között mindmáig ez a második leggyakoribb halálok. Az Eurostat 2017-es adatai szerint minden tízezer betegből hatezer meghal. Kialakulásával pedig minden huszadik embernél számolni lehet. Ezek a számok ezért is megdöbbentőek, mert a vastagbélrák jól szűrhető és korán felismerve csaknem 100%-ban megelőzhető lenne! Még megdöbbentőbb, hogy a magyar egészségügyi kormányzat ennek a szűrésnek a bevezetését 1993 óta tervezte, végül 2018 őszén indult el. Ennek hatékonyságáról Szepes Zoltán, az I. számú Belgyógyászati Klinika egyetemi docense beszél, aki a szűrővizsgálatok szegedi vezetője.

Az őszi tanévkezdésre elkészül a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának új oktatási centruma. A Rókusi Általános Iskola melletti épület egykoron óvoda volt, most azonban az előkészítő tanfolyamra járó külföldi hallgatók helye lesz. A beruházás több mint nettó 450 millió forint önerőből valósul meg.

Összművészeti karrá alakult át az egyetem Zeneművészeti Kara. A zene mellett a vizuális művészeti képzés is itt lesz. Vendégünk a kar frissen kinevezett dékánja, Nátyi Róbert művészettörténész.

Nanokapszulába csomagolva juttatna át gyógyszereket a véragygáton két szegedi professzor. A neurológus és a kémikus együttgondolkodásából születik meg az új megoldás, amelyet számos idegrendszeri betegség kezelésében lehetne alkalmazni.

Egyedülálló három dimenziós nyomtatási központot hoznak létre a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán. A munkálatok még folynak, de a tervek szerint őszre elkészülnek. A 3D-s technológia jelenleg az egyik legnépszerűbb kutatói alkalmazásnak számít. A szegedi központban elsősorban az élettudomány terén folynak majd a kutatások.

3D nyomtató központot hoznak létre a Szegedi Tudományegyetemen. Biológiai szövetek nyomtatása, valamint az ízületi porcfelszín pótlás lehetőségének megteremtése a cél. Szemészet területén például a mesterséges szaruhártya előállítása válik lehetővé ezzel a módszerrel, az onkológiában pedig az egyénre szabott lokalizált sugárkezelést tudják majd megoldani.

Ismertették Szeged nyári színházi fesztiváljának műsorát. A Thealter közönsége 9 nap alatt, 9 helyszínen összesen 30 produkciót láthat. A szabad színházak fesztiválja augusztus 2-án kezdődik, és többségben lesznek a fiatal alkotók, valamint a nőkkel kapcsolatos témák.

Hazaért Londonból a szegedi mérnökhallgatókból álló csapat a Shell Eco-marathonról. Angliában rendezték Európa legnagyobb energia-hatékonysági versenyét, amire a szegediek saját tervezésű és kivitelezésű elektromos járművel neveztek be. A versenyt az időjárási körülmények nehezítették, végül a középmezőnyben végeztek.

A Sófi Alapítvány 13 egyetemi hallgatót díjazott. Az elismeréseket szombaton a Természettudományi és Informatikai kar diplomaosztó ünnepségén adták át. A díszvendég Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke volt.

Egy világszerte elterjedt betegség, az úgynevezett szárazszem gyógyításának lehetőségeit keresik szegedi kutatók. A kór a felnőtteken kívül egyre fiatalabb korban egyre több gyermeket érint. A Szemészeti Klinika igazgatója a világon elsőként dolgozott ki a könnymirigy működésének feltárására alkalmas vizsgálati módszereket.

A Szegedi Tudományegyetem is tagja lesz az első európai egyetemi szövetségek egyikének. A különböző országok felsőoktatási intézményeiből álló európai egyetemek célja az lesz, hogy olyan tanterveket dolgozzanak ki, amely versenyképesebbé teszi az európai oktatást és segíti a régiók gazdasági fejlődését. Az SZTE mellett további négy magyar felsőoktatási intézmény lesz tagja a tizenhét szövetség egyikének.

2019-ben az orbáncfüvet választották az év gyógynövényének. A mák, a citromfű és a levendula után hetedik alkalommal szavazott erről a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság. A sárga színű virág számtalan egészségügyi panaszra van jó hatással. Sebgyógyításra, égési sérülésekre alkalmazható, de jót tesz az idegrendszernek is. Szegedi gyógyszerészek folyamatosan kutatják, mi mindenre jó még.

Elképesztő mennyiségű mikroműanyagra bukkantak az SZTE kutatói a Marosban. A Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék vizsgálata igazolja a nemzetközi kutatásokat: elmondható, hogy a mikroműanyag-szennyezés globálisan érinti vizeinket. Korábban már több tanulmányban is megkongatták a vészharangot, hiszen kimutatták, hogy ezek a részecskék bekerülhetnek az élőlények tápcsatornájába, a tápláléklánc révén pedig az emberi szervezetbe.

A Szeged Televízió adásából 08.36-tól.

A világ 400 vezető kutatója jött el Szegedre az Attoszekundumos lézerek világkonferenciájára. A nagyon rövid impulzusokkal foglalkozó tudományág viszonylag fiatal, még nincs 20 éves.