SZTE magazin

Nyito

Tejipari vizsgálatokban vesz részt Dobozi Réka, az SZTE Mérnöki Kar hallgatója

Dobozi Réka első helyen végzett a 35. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi Szekciójának Élelmiszertechnológiai B tagozatán. A tehetséges hallgatót nyári munkájáról, kutatásairól, a sajtokkal végzett kísérletekről, a vegyszermentes gyártásközi ellenőrzésről és jövőbeli terveiről is kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Milyen élményekkel gazdagodtál az idei OTDK-n?


– Összességében pozitív élményként gondolok vissza rá, függetlenül attól, hogy idén rendhagyó módon virtuális térben zajlott. Igazán nagy elismerésként éltem meg, hogy a kiváló szakemberekből álló tagozati zsűri és a hozzám hasonló tudományterületen jártas kutatók társaságában oszthattam meg saját kutatási tevékenységemet, és nyerhettem betekintést az ország minden pontjáról bekapcsolódó hallgatók tudományos munkájába. Lelkesedésemet a technikai problémák felmerülésétől való izgatottság sem törte meg, szerencsére fennakadások nélkül, gördülékenyen, az időkereteket többnyire tartva lettek megtartva a rendkívül érdekes és tanulságos prezentációk. Bár ez volt ez első OTDK részvételem - így nincs összehasonlítási alapom az elmúlt évek eseményeivel - mégis szokatlan volt a csendes otthoni szobámból egy laptop képernyőjének beszélve átérezni egy országos konferencia hangulatát. Fizikai jelenlét hiányában előadóként leginkább a hallgatóság arcáról leolvasható reakciók hiánya volt zavaró, azonban a prezentációt követő szakmai vita során már látva nemcsak a zsűritagokat, hanem kutatómunkám iránti érdeklődésüket is, örömmel töltöttek el elismerő és építő jellegű visszaigazolásaik.


Dobozi_Reka


– Első helyen végeztél a tagozatodon belül. Mit mondanál el a kutatási munkádról?


– Kutatómunkám során a dielektromos mérési módszer alkalmazhatóságát vizsgáltam tejipari technológiai folyamatok nyomon követésében. Vizsgálataim kiterjedtek egyrészt a nyers tejjel végzett oltós alvasztás dielektromos viselkedésre gyakorolt hatásának meghatározására, másrészt az enzimes laktóz hidrolízis dielektromos méréssel való nyomon követésére, harmadrészt egy több héten át tartó kísérletsorozatban két különböző gyártástechnológiájú sajt (bácskai gyúrt sajt és trappista sajt) érlelését kísérő dielektromos tulajdonságok változásának műszeres szín- és állományvizsgálati paraméterekkel vett korrelációjának elemzésére. Az említett dielektromos paraméterek, mint a dielektromos állandó és a dielektromos veszteségi tényező az anyag és az elektromágneses sugárzás kölcsönhatását jellemzik. A dielektromos méréseket illetően, a lefedett tejipari téma újszerűsége miatt szakirodalmi szempontból is még viszonylag kevés információval rendelkező tudományterületet sikerült megragadnom, így sok hasznos és tapasztalatokkal teli kísérleti mérésre került sor, ami egyszerre volt kihívás és lehetőség a kutatásra.


pexels-polina-tankilevitch-4109938


– Hogyan kell elképzelni a dielektromos mérési módszert?


– A dielektromos paraméterek meghatározására számos elektromágneses térerősséget alkalmazó mérési eljárás létezik, elsősorban a vizsgálandó anyag tulajdonságaitól, az elvárt mérési pontosságtól és frekvenciától függően különböző készülékek használatosak. Kutatásaim során az anyagok dielektromos viselkedésének változását a Mérnöki Kar Biológiai Rendszerek Műszaki Intézetében egy korszerű, utóbbi években fejlesztett, nyitott végű érzékelővel rendelkező mérőszenzor segítségével volt lehetőségem vizsgálni. Ezt az érzékelőt koaxiális tápvonallal egy vektor hálózat analizátorhoz illesztve, az elektromágneses sugárzás anyagról való reflexiójának mérésén alapuló dielektromos mérőberendezés állt rendelkezésemre. Noha elképzelni kicsit nehéz, a mérések lefolytatása nemcsak egyszerű azáltal, hogy a mérőszenzorral a vizsgálati minta felületén, penetráció nélkül is gyorsan, kellő pontossággal és széles frekvenciatartományban nyerhetünk megbízható adatokat a minta dielektromos jellemzőire vonatkozóan, hanem roncsolásmentes jellegének köszönhetően potenciálisan megfelelhet az élelmiszeripari vizsgálati módszerek fejlesztésére is.


– A kutatásod során milyen eredményekre jutottál?


– A kutatási eredmények igazolták, hogy a dielektromos mérések alkalmazhatóak a vizsgált tejipari technológiai folyamatok nyomon követésére. Az enzim által indukált folyamatok, mint az oltós alvasztás és a laktózlebontás a vizsgált minták részecskéinek szerkezetváltozásával azok elektromágneses térben lévő mobilitását, polarizációs képességét is befolyásolták, amit a dielektromos tulajdonságok monitorozása alatt bekövetkező tendenciaváltozásokban tapasztaltunk. Ezekből következtetéseket tudtam levonni a folyamatok nyomon követhetőségére vonatkozóan, például az alvasztási kísérletek esetében a reológiai és a dielektromos viselkedést kapcsoltan vizsgálva jutottam az alvadék megszilárdulásáig tartó eredményes nyomon követés megállapítására. A sajtokkal végzett kísérletek során sikerült alátámasztani, hogy a dielektromos jellemzők, illetve szín- és állományvizsgálati tulajdonságok között az érlelés egyes szakaszaiban megjelenő karakterisztikus összefüggések és a paraméterek egy időpontra eső változási tendenciái lehetőséget biztosíthatnak a dielektromos módszerek alkalmazására a sajtérési folyamatok alatti változások monitorozásában is.


Dobozi_Reka_– Hogyan tovább?


– Az OTDK-n kapott pozitív visszajelzések és a dielektromos mérési módszerben rejlő kiaknázatlan lehetőségek is motiválnak a kutatási tevékenység folytatására. Terveim között szerepel, hogy az eddigi tapasztalatokra és kutatási eredményekre alapozva mind a tudomány, mind a gyakorlat számára is értékes, dielektromos mérésen alapuló detektálási módszert fejlesszek. Ezzel a mérési eljárással nemcsak laboratóriumi, hanem ipari körülmények között is lehetővé válhatna a folyamatok vegyszert nem igénylő, gyors, roncsolásmentes gyártásközi ellenőrzése, gondoljunk ezalatt akár a tej optimális alvasztási idejének, akár a sajtok érettségi állapotának meghatározására. Ezeket a célkitűzéseket megfogalmaztam a nemrég megpályázott Új Nemzeti Kiválósági Program kutatási tervében is, így bízom benne, hogy a kutatási projekt kivitelezése a program keretein belül valósulhat majd meg.


– A járványhelyzet mennyire nehezítette meg a kutatást?


– Az online oktatás ellenére az egyetemi laboratóriumok nyitva álltak a szakdolgozati vagy kutatási tevékenységet végző hallgatók előtt, így az általam vizsgált folyamatok nyomon követéséhez szükséges minden feltétel adott volt a mérések rendszeres elvégzéséhez. A kutatási témám tudományos alátámasztásához a szakirodalmi háttér feltérképezése hosszadalmas gyűjtő és elemző munkát igényelt, amit szerencsére szintén nem befolyásoltak jelentősen a bezárások, hiszen többnyire online formában is elérhető tudományos folyóiratok cikkeit felhasználva sikerült elsajátítanom a releváns ismereteket. Minden egyéni kutatómunka és szorgalom mellett semmiképp nem feledkeznék meg konzulenseim, Dr. Beszédes Sándor főiskolai docens és Dr. Csanádi József egyetemi docens szakmai útmutatásáról, kimeríthetetlen segítőkészségéről és türelméről sem. A járványügyi korlátozások időszakában is személyes és online konzultációk formájában mind a kísérleti munka elvégzése, kiértékelése során felmerülő kérdéseimmel, mind a konferenciára való felkészülés kapcsán bármikor számíthattam tanácsaikra, szakmai és emberi támogatásukra, amiért ezúton is nagyon hálás vagyok, hatalmas köszönet és elismerés illeti őket.


pexels-nastyasensei-821365


– Most voltál harmadéves, ilyenkor már elég gyakorlatias a képzés. Hol végzed a szakmai gyakorlatodat?


– A kötelezően teljesítendő, tizenkét hét időtartamú szakmai gyakorlat alatt lehetőségünk van az általunk választott élelmiszeripari területen tapasztalatszerzésre. Június közepe óta a Sole-Mizo Zrt. tejipari vállalat szegedi üzemében dolgozom, hiszen a szakirányos tárgyak és a kutatómunkámban vizsgált anyagokra tekintettel a tejiparban szerettem volna bővebb szakmai ismeretekkel gazdagodni.


– Milyen feladatokat bíznak rád a gyakorlaton?


– Termelési mérnök gyakornokként a szakmai gyakorlat első felében a termelőüzem minél részletesebb feltérképezésére törekedtem, mely kiterjedt a szegedi üzemegységben széles választékban gyártott tej és tejtermékek gyártástechnológiai lépéseinek megismerésére, az alkalmazott speciális berendezések felépítésének, működésének tanulmányozására, azok késztermékre gyakorolt hatásának felmérésére. Fő feladatom a nyers tej beérkezésétől a késztermékek raktározásáig felölelt technológiai és műveleti lépések során megvalósuló megannyi gyártásközi ellenőrzési pont, mintavételi eljárás, illetve alapanyag és félkész termék vizsgálat körültekintése, minőségbiztosítási és élelmiszerhigiéniai szempontból vett értékelése. Emellett szükség esetén az üzem kémiai és mikrobiológiai laboratóriumában bekapcsolódok a laboránsok napi teendőinek elvégzésébe, például műszeres és klasszikus analitikai vizsgálatokban való segítségnyújtással, a napi érzékszervi bírálatok előkészítésével, adminisztrációs feladatok ellátásával.


– Mik a terveid a diploma megszerzése után?


– Mindenképpen a továbbtanulást tervezem, az élelmiszermérnöki alapképzésre épülő mesterképzések valamelyikén folytatnám tanulmányaimat az SZTE-n, mialatt természetesen a tudományos kutatási tevékenységről sem mondanék le. Jelenleg a szakmai gyakorlat által belecsöppenve a munka világába megerősítést nyert bennem az is, hogy az egyetemen átadott szakmai tudás szükséges és fontos alapfeltétele a munkaerőpiaci boldogulásnak, azonban egy adott szakterület specialitásainak megismerése és a mérnöki gondolkodásmód, készségek mélyebb elsajátítása csak megfelelő szakmai környezetben szerzett tapasztalatok útján valósítható meg. Éppen ezért - a munkavállalás fontosságát is szem előtt tartva - az is lehet, hogy a diploma megszerzése után a tanulásba és az álláskeresésbe egyszerre vágok majd bele, de ezt még a jövőbeni lehetőségeimre bízom.


– Ennyi elfoglaltság mellett jut időd a szabadidőre is?


– Idén nyáron a szakmai gyakorlat határolja be az időbeosztásomat, de számomra az elmúlt szemeszter is nagyon aktívan telt a távoktatás ellenére, több szakmai konferencián, versenyen vehettem részt, sőt a Mérnöki Karon működő Dr. Huszka Tibor Élelmiszeripari Szakmai Klub tevékenységébe is bekapcsolódhattam. A szorgalmi és vizsgaidőszak alatt ezek elvállalása, a programokra való felkészülés, a lehetőségek szerinti minél jobb teljesítmény nyújtása a pihenésre szánt szabadidő rövidítésével együtt jár, de ez számomra nem visszatartó erő, hisz a saját kapacitásaimat figyelembe véve csak olyan elfoglaltságra szánom az időmet, aminek értelmét látom, és amiben örömömet lelem. Azt szokták mondani, hogy „mindenkinek csak arra van ideje, amire időt szakít magának, és mindenki csak arra szakít időt, amit fontosnak tart”. Ennek értelmében, szabad perceimet legszívesebben családommal és barátaimmal töltöm, akik legfőbb támaszaim és segítőim a megpróbáltatásokkal teli időszakokban.


SZTEinfo - Mátó Gábor

Fotó: Sahin-Tóth István, pexels.hu

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01