Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Tudtad, hogy Szent Miklós, vagyis a „Mikulás” március 15-én született? Magyarországon az 1848/49-es forradalom és szabadságharc nyitánya, március 15. nemzeti ünnepünk. Azonban más érdekes események is történtek más években „március idusán”. Ezekből az akár a szegedi egyetemhez is kötődő kuriózumokból gyűjtöttünk össze ötöt – az időben cikázva.
Kétféle „Kossuth… díj”
1948. március 15-én a szabadságharc 100. évfordulója alkalmából adták át az első Kossuth-díjakat, azoknak, akik munkájukkal hozzájárultak az ország újjáépítéséhez. A díjat Kossuth Lajosról, a Batthyány-kormány pénzügyminiszteréről nevezték el. A Szegedi Tudományegyetem akkori jeles kutatói közül Sík Sándor irodalomtörténészt, Ivánovics György orvost és mikrobiológust, továbbá ifj. Jancsó Miklós orvost és farmakológust is az első Kossuth-díjasok között találjuk.
Érdekesség, hogy Kossuth Lajos testvére Kossuth Zsuzsanna, a szabadságharc alatt a magyar tábori kórházak főápolója. Nevéhez köthető a Kossuth Zsuzsanna Kamarai Díj, amelyet azok az oktatók kapják, akik az egészségügyi szakdolgozók képzésében kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. Az elismerést például 2015-ben a Szegedi Tudományegyetem több dolgozója is elnyerte, amelyről további információ az SZTE Hírportálon olvasható.
A klímaváltozásról
2019. március 15-én szervezte meg a klímaváltozás elleni demonstrációt – az azóta közismert – Greta Thunberg. A diáklány a svéd parlament előtt sztájkolt a klímaváltozással szemben 2018-ban, azóta pedig több ezren csatlakoztak az általa szervezett nemzetközi mozgalomhoz.
A Szegedi Tudományegyetem is aktuális témaként kutatja és kezeli a klímaváltozás problémáját. Az SZTE TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék docense, Dr. Gál Tamás elmondta, hogy az „elmúlt száz évben 1 Celsius-fokot emelkedett a hőmérséklet” amely igen komoly problémákhoz vezethet az elkövetkezendő 30 évben. A városklimatológussal készült interjút az SZTEmagazinban olvashatja el. Dr. Makra László, az SZTE Mezőgazdasági Kar oktatójának kutatási területe a pollenek és a klímaváltozás kapcsolatának vizsgálata. Egy rádiónyilatkozatában megállapította, hogy a „hőmérsékleti maximumok és minimumok évi együttes növekedése szoros kapcsolatot mutat a szezonális pollentermelés mennyiségével”. Legújabb kutatási eredményeiről 2021. március 11-én az SZTE Mezőgazdasági Kar honlapján számolt be.
Az „Újvilág” felfedezése
Kolumbusz Kristóf – az Amerika felfedezéséről híressé vált konkvisztádor – hajójával 1493. március 15-én sikeresen visszatért a Spanyol Palos városába. Ezzel pedig eredményesen megtette első útját Amerikába, az „újvilágba” és vissza.
Az SZTE hallgatói mélyebben is tanulmányozhatják a spanyol gyarmatosítás korszakát. Például az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon Spanyol-Amerika története: az Ősi Amerika és a gyarmati korszak címmel hallgathatják a kurzust, amelyről további információkat közölt 2018-ban az SZTE BTK honlapja.
„Mikulás” ünnepek
Két jeles nap is kötődik Szent Miklóshoz. A szülinapját március 15-én ünnepelhetné, hiszen i. sz. 270. március 15-én született. Szent Miklós neve napja a családi és intézményi ünneppé lett, hiszen a „Mikulás” december 5-én, Miklós napján hozza ajándékait a gyerekeknek.
A Szegedi Tudományegyetem Alma Mater Mikulást váró programja már évek óta mosolyt csal a gyermekek és felnőttek arcára. 2020-ban azonban a pandémia miatt személyes részvételre nem volt lehetőség, ezért online küldhették el a gyermekek rajzaikat az AM Mikulásnak. Az SZTE Alma Mater közösségi oldalán tekinthető meg, milyennek látják az egyetemi polgárok gyermekei Mikulást.
Vérbankok kora
1937. március 15-én megnyitották Amerikában az első vérbankot.
A véradás fontosságára az SZTE is felhívja a figyelmet, ugyanis az egyetem az Országos Vérellátó Szolgálattal együttműködve minden évben szervez véradást – tudatja folyamatosan az SZTE Hírportálja a SZTEinfók között, például 2019 novemberében is. Az egyetemi hírek élére került az az infó is, amely 2018 októberében közhírré tette: az SZTE „Vérdepóval” is rendelkezik, ami megkönnyíti a vér tárolását és szállítását, valamint felhasználását.
SZTEinfo – Összeállította Móczár Dóra
Archív képek: SZTE Klebelsberg Könyvtár, SZTE Hírportál
