A csillagászat és a nyelvészet is Tordai Tegze kedvencei között

Versenyek útján

Tordai Tegze, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar elsőéves fizika szakos hallgatója is részt vett a 2020-as Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián (IOAA), ahol ezüstérmet nyert. A fiatal tehetség már középiskolás korában eredményesen szerepelt több természettudományos versenyen: 2018-ban a Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyen negyedik, 2019-ben pedig az ötödik helyen végeztek csapattársaival a népes mezőnyben. 2020-ban, a Református Iskolák Matematikaversenyén ért el második helyezést a fiatal hallgató. Mindezek mellett számos fizika és matematika versenyen is indult a tehetséges versenyző.

– A csillagászat már óvodás koromban is vonzott, annak ellenére, hogy akkor még nem igazán tudtam, mi ez a tudomány valójában. Amit akkor csillagászatnak hittem, azt ma inkább az űrkutatáshoz vagy a kozmológiához sorolnám. Bár minden érdekelt, az iskola alatt lassan a matematika és a fizika felé orientálódtam – magyarázta kezdeti érdeklődését a csillagászat és a fizika iránt Tordai Tegze.

Tordai Tegze, az SZTE TTIK hallgatója.

Korai érdeklődése ellenére Tegze a 2019-es Országos Középiskolai Csillagászati Versenyig néhány ismeretterjesztő filmen kívül egyáltalán nem foglalkozott a csillagászattal. Éppen ezért a szemében ez csak egy speciálisabb fizikaverseny volt, így Tegze a döntő elején még nem is tudta, hogy ez a verseny egyben a válogató is az IOAA olimpiai keretéhez. – A döntőn a távcsövekről, a csillagképekről szinte semmit nem tudtam, csupán a fizikával volt szerencsém bekerülni a 15 fős keretbe. A többi versenyző között akkor én még „csak” egy kalandvágyó fizikus voltam. Aztán a felkészítés alatt már természetesen ezeket is meg kellett tanulnom – emlékezett vissza az SZTE TTIK hallgatója a versenyre.

IOAA helyett GeCAA

2020-ban Kolumbiában tartották volna az IOAA következő versenyét, azonban a koronavírus járvány miatt ezt egy évvel későbbre halasztották. A megmérettetés azonban nem maradt el: nemzetközi élő olimpia helyett egy globális online versenyt (Global e-Competition on Astronomy and Astrophysics: GeCAA) rendeztek, ahol Tegze, Ludányi Leventéhez hasonlóan ezüstérmet nyert.

– Ezen a versenyen az ezüstérem igazából a kategóriát jelenti, vagyis nem második, hanem 74. lettem a 278 versenyző közül. A csapatunk egy Honourable Mentiont kapott, ez a bronz alatti dicséret kategóriája – összegezte a verseny eredményeit Tordai Tegze. A fiatal fizikus részt vett a csapatversenyben is, így közösen dolgozhatott egy adott problémán egy ciprusi, egy iráni, egy litván, egy koreai, egy amerikai, és egy szingapúri diákkal.

A magyar delegáció a versenyen.

– Sajnos ez a verseny így online formában, közel sem tartogatott annyi élményt, mint a 2019-es. A versenyen gondolkodó, a világot megismerni vágyó fiatalok vesznek részt a világ minden tájáról, akik az érdeklődési körük miatt hasonló szemmel, de a kulturális hátterük miatt más szemszögből néznek a világra. Ez pedig olyan pezsdítő légkört eredményez, aminek a hiányát még az ezüstérem sem pótolhatja – idézte fel korábbi emlékeit Tegze, összegezve, mi hiányzott neki az online versenyen a legjobban. – Persze a lengyel-magyar barátság itt is tradíció, de az, hogy horvátokkal és szerbekkel beszéljünk Trianonról vagy a délszláv háborúról, máshol elképzelhetetlen. Arról nem is beszélve, hogy indonézekkel, irániakkal, kanadai kínaiakkal, kazahokkal, de akár moldovaiakkal mikor lesz alkalmam beszélni? Nagyon sokat formált a világképemen, és nekem külön élvezet volt a különböző nyelvek megismerése, hiszen a nyelvészet is nagyon érdekel – tette hozzá a fiatal versenyző.

Tegze külön kiemelte, hogy szerencsére a magyar csapat közös felkészülése többnyire megmaradt – bár kevesebbszer találkoztak élőben, mint 2019-ben – azért így is inspiráló közeg veszi körül a diákokat. – A verseny előtt nem foglalkoztam csillagászattal, így az eget is ennek a versenynek köszönhetem. Bár még számomra is érthetetlen, miért fog úgy el az öröm, amikor a távcső látóterében megpillantok egy galaxisnak csúfolt homályos szürke pacát – hát nem egy Hubble-kép – de valamiért nagyon jó érzés – mesélt szenvedélyéről a csillagász.

Csillagászat és nyelvészet

– Nem állítanám, hogy a csillagászatot jobban szeretem, mint a fizika bármely más részét, sőt, mivel leginkább a világunk alapvető törvényei érdekelnek, a csillagászat néhány része számomra túl empirikus és hagyománykövető. De óriási előnye, hogy az egész fizikát átöleli, szükség van benne a kvantumfizikától a termodinamikán és kozmológián át a relativitáselméletig mindenre, ami a fizikában létezik, és emiatt ez az egyik legváltozatosabb tudományág. Továbbá a világűrben elég extrém körülmények uralkodnak ahhoz, hogy ott új, ismeretlen, még meg nem értett jelenségeket tapasztaljunk, amik közelebb visznek a világ alapvető törvényeihez. Amihez itt drága laboratórium kellene, ott kint megtörténik spontán. Közhely, hogy minél távolabb nézünk a távcsővel, a fény véges sebessége miatt annál visszább látunk az időben, egészen az Univerzum születéséig – fogalmazta meg a fiatal fizikus, hogy miért is nyűgözi le a csillagászat.

Tordai Tegze a csillagászat és a fizika mellett a nyelvészetet is imádja. – A 2019-es IOAA-n találkoztam egy Kanadában élő kínai fiúval, aki ajánlotta a Nemzetközi Nyelvészeti Olimpiát (IOL), ezért 2020-ban elindultam a magyar válogatóversenyen, a Magyar Nyelvészeti Diákolimpián. Mire észbe kaptam az első online fordulóról lemaradtam, de a másodikon elég pontot szereztem, hogy bekerüljek az írásbeli fordulóra. Az első írásbelin az enyém lett a legjobb eredmény, a másodikkal együtt a hatodik helyen álltam – mesélte sikereit a nyelvészet területén a fiatal hallgató. Tegze ezzel az eredménnyel igazán esélyes volt arra, hogy bekerüljön az olimpiai keretbe, ugyanis nyolc fő vehet részt az IOL-en. A koronavírus járvány miatt azonban az utolsó, a szóbeli döntő is elmaradt.

Szent-Györgyi útján

Tegze középiskolásként 2018-ban és 2019-ben is részt vett az SZTE Szent-Györgyi Albert Tanulmányi Versenyen, ahol mindkét évben a döntőig menetelt csapattársaival. A verseny sajátossága, hogy minden évben más a fő téma. Ebben a két évben például az elmúlt néhány év fizikai, kémiai és orvosi Nobel-díjasai is kérdéskén szerepeltek. Emellett természetesen az SZTE egykori rektora, Szent-Györgyi Albert életének főbb mozzanataiban, és persze a munkásságában is otthon kell lenniük a versenyzőknek.

– A döntő kétségkívül a legizgalmasabb része a versenynek, itt a döntőbe be nem jutott csapattársaink előtt versengünk. Kérdéseket kaptunk a Nobel-díjasokról, Szent-Györgyi életéről, egy természettudományos eredményről, kísérletről. A soron következő csapatnak pedig rövid gondolkodási időn belül kellett válaszolnia ezekre. Ha nem, vagy rosszul tudták, más rabolhatott. A kérdéseken kívül kísérleteket is el kellett végeznünk időre, és értelmezni az eredményt. Ezek voltak a könnyebb feladatok. A nehezebb, amikor feltettek egy kérdést, és amelyik csapat gyorsabb volt, az válaszolhatott rá. Teljesen más beadni egy versenyfeladatot, amit többször végiggondolhatunk, leellenőrizhetünk, mint nyilvánosság előtt előadni az első ötletet, ami eszünkbe jut – emlékezett vissza a Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyre Tordai Tegze.

– Az isteni svédasztalos ebéden kívül az előadások miatt ajánlanám a versenyt minden középiskolásnak – mondta mosolyogva Tegze. – 2019-ben a verseny megnyitója után Gérard Mourou Nobel-díjas fizikus számolt be kutatásairól és eredményeiről. A döntő nagyon jó alkalom volt arra, hogy kilépjünk a komfortzónánkból, a vetélkedő-hangulat miatt teljesen elüt a szokásos természettudományi versenyektől, illetve egyike azoknak a megmérettetéseknek, ahol tényleg szükség van csapatmunkára – összegezte az SZTE TTIK hallgatója, hogy miért érdemes jelentkezni a Szegedi Tudományegyetem mára már országosan ismertté és elismertté vált versenyére.

SZTEinfo: Kocsis Bernadett

Fotó: Sahin-Tóth István

A témában korábban megjelent cikkek:

A csillagászati diákolimpikon, Ludányi Levente nagyratörő tervei