SZTE magazin

Szte_Rovatfejek_konyv_karantentarcaeszter1

Tárcanovellák szegedi egyetemistáktól a koronavírus jegyében

Az SZTE Bölcsészet-és Társadalomtudományi Karának Magyar Irodalmi Tanszékén tanuló osztatlan tanárszakos hallgatók a Kreatív írás szemináriumon nem mindennapi feladatot kaptak. A hallgatóknak tárcanovellát kellett írniuk, amelynek témája a koronavírus-helyzet és a karantén.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A szövegeket a bezártság, az egybefolyó mindennapok, a megváltozott életritmus, a digitális oktatás nehézségei inspirálták, ám a monoton hétköznapok nem szabtak határt a szárnyaló fantáziának” – írta az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Magyar Irodalom Tanszék oktatója, Kovács Krisztina a Karanténtárcák beharangozójában. Szegedi bölcsészhallgatók olyan tárcanovellákat írtak, amelyek a koronavírus járványhoz és a karanténhoz kapcsolódnak. Az SZTE BTK Kreatív írás szemináriumának hallgatói számára csak a szöveg terjedelmét és a témát határozta meg az oktatójuk. A szegedi egyetemi hallgatók legjobb (karantén)tárcái a tiszatajonline.hu SZTEkult rovatában olvashatók.


Kotroczó Eszter osztatlan tanárképzésben vesz részt magyar-angol szakon. A negyedéves hallgató is megírta saját tárcanovelláját. Feláldozhatók (?) című novellájában Eszter a koronavírus járvány legtöbbet vitatott és legnagyobb felháborodást kiváltó esetét jelenítette meg egy fiktív történetben. A Madridban játszódó történetben Héctor Navarro és Marina Gómez nyomozó párbeszédét ismerhetjük meg. A történet elején annyit tudunk, hogy mindenki eltűnt, csak Héctor és még néhány idős ember maradt. Itt már sejtheti az olvasó, hogy miről is lesz szó.

– Ahogy komolyra fordult a helyzet a világban, egyre többször találkoztam olyan cikkekkel, melyek magukra hagyott idősekről szóltak. Először egy spanyol idősotthon kapcsán olvastam erről, és napokig nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy életerős, cselekvőképes emberek, akik elvileg saját akaratukból döntöttek az egészségügyi vagy szociális munka mellett, úgy gondolták, hogy megléphetik azt, hogy önmagukat ellátni képtelen idős embereket magukra hagynak egy ilyen helyzetben. El sem tudom képzelni, hogy milyen lehet hajtani egy életen át ezért… azért, hogy a végén otthagyjanak, hogy cserbenhagyjanak – osztotta meg véleményét Kotroczó Eszter.

Ezek után nem csoda, hogy a feladat kapcsán ez a téma jutott eszébe elsőre. Mégis elhessegette ezt a gondolatot, mivel valami humorosabb, könnyedebb témát szeretett volna feldolgozni. A humorból végül az irónia maradt meg, és Eszter a spanyol idősek története mellett döntött.


Nemcsak Kotroczó Eszter használta az irónia eszközét tárcanovellájában. A művésznevén Tantiem Milyen vírus? Egy viharsarki falu és a covid-19 című novellájában a falusi világ nézőpontjából mutatja be a járványhelyzetet. Egy kis ironiával ötvözve ismerjük meg a falusiak hozzáállását a járványhoz. Legnagyobb traumaként szenvedik el a falu lakói, hogy a kocsma bezár, hogy a boltban egyszerre csak hét ember lehet, és, hogy a közösségi könyvtár is bezárta kapuit. Az íróban is kettőség uralkodik: a falusi énje elintézné a kérdést annyival, hogy a „fene tudja, majd lesz valami”, vagy „olyan még sose volt, hogy ne lett volna valahogy”. Ezzel szemben a józanabb énje aggódva követi az eseményeket, „elborzad az olaszországi helyzettől”.


Vésztői Zoltán is egy kevéske iróniával fűszerezte Az én napom! című novelláját. Az idős Karika Marika egy napját ismerheti meg az olvasó, közben felismerve azokat az apróságokat is, amelyeket az idősek a karantén idején szívesen követtek el. Az idős asszony egy napja, ráadásul vasárnapja, éppen úgy telik, mint egy rendes nap. A „halaszthatatlan” elintézni valók miatt úgyis elhagyja otthonát családja nem tetszése ellenére is. Könnyed, vicces, aranyos történetben ismerhetjük fel a nagyszüleinket Zoltán írásában, melyet itt lehet elolvasni.

 

Szebenyi Patrícia Embergép című novellájában egy más szemszögből ismerhetjük meg azt, hogy hogyan is élte meg egy hallgató a karantént. Az átalakult életmódot, a barátoktól elzártságot, és az ismeretlen, új helyzeteket Gréta kutyájának szemszögéből mutatja be a szerző. Hiszen nemcsak ránk, emberekre volt hatással a karantén, hanem házi kedvenceinkre is.


Anna és Peti történetén keresztül ábrázolja Menyhárt Kata: Magány című novellájában, hogyan fordult fejetetejére a világ, és hogyan szakadtak el a szerelmesek egymástól a karantén miatt. Nem ismeretlen történet ez egy hallgató számára, hiszen Anna is elvesztette munkahelyét a kijárási korlátozás miatt, emiatt albérletét sem tudta fizetni, így muszáj volt hazaköltöznie édesanyjához. Így viszont szerelmétől is elszakadt, mivel számára nem volt megoldható a home office. A magány és a karantén igazi arcát mutatja be a fiatal szerző ebben a novellában.


Az egyetemi hallgatók nehézségeit ismerhetjük meg Boros Tímea Gabriella és Bagi Eszter Virág írásából. Vagy nem is nehézség? Nekik mindenesetre biztosan az. A megszokott egyetemi életből hirtelen visszacsöppennek az unalmas otthoni létbe.

Igaz történet alapján született Boros Tímea Gabriella Hiba a mátrixban: Egy karanténnyos novella című monológja. A fiatal író egy napját ismerhetjük meg, pontosabban, hogy milyen gondolatok cikáznak egy hallgató fejében öt hét karantén után. A jelenség valószínűleg mindenkinek ismerős lehet, hiszen a karantén monoton napjaiban könnyen elkalandoznak gondolataink olyan tájakra is, amelyekkel érdekesebbé lehet tenni a szürke heteket. Ha már ki nem mehetünk, legalább a fantáziánkat engedjük szárnyalni!

Hasonlóan közelít témájához Bagi Eszter Virág: Amikor nem történik semmi című novellájában. A fiatal szerző egy átlagos napját ismerhetjük meg a karanténban. Az idő telik, de mégsem túl hasznosan. Ezzel az érzéssel is találkozott valószínűleg minden hallgató. A feladatok csak halmozódnak, idő, mint a tenger, de valahogy mégsem tud hatékonyan tevékenykedni az ember. És a holnap is ugyanilyen lesz…

SZTEinfo – Kocsis Bernadett

Fotó: K. E.


2020 nyarán, az SZTE virtuális könyvheti beszélgetés-sorozatában megjelent cikkek, ajánlók:

Míg nincs vakcina, a járvány elleni védekezés eszköze – több száz éve – a karantén

„A megismerés szintjei – Haikufüzér utazóknak” az SZTE geológus professzorától, M. Tóth Tivadartól

A mesék birodalmában Mórocz Károllyal, az SZTE alumnusával

„Izgalmas belátni a történelem kulisszái mögé” – véli a PhD-értekezést író Szent-Györgyi-kutató könyvtáros

Egy kalandokkal teli könyv kalandos élete

Sors-cserepek – Erósztól a festővászonig

Zelka, a fagyos Persephoné

Aszterión, a csillagközi vándor

A kolozsvári és szegedi gyökerű Neohelicon a legjobbnak értékelt folyóirat a Springer kiadványai között

„Rajongani kell a választott médiumért” – véli Sebők Orsolya könyvillusztrátor

Az SZTE könyves beszélgetései az ünnepi könyvhéten és a Klebelsberg Könyvtárban

Virtuális Könyvhét

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés

SZEM_2019_HUN_borito SZEM_2019_ENG_borito

AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
Szteminarium_2019SZEM_klinika_2020_01