SZTE magazin

Nyito_Patyi_kepek_1.1

Patyi Zsófia fotói az SZTE épületében és a „Maradj otthon!” Fesztiválon

„Fotográfus, jogász, egyetemi tanársegéd, egyesületi elnök, szervező-rendező. Örökmozgó.” Ez a bemutatkozás szerepel Patyi Zsófia legutóbbi kiállításának brossúrájában. Az SZTE ÁJTK polgárának fotótárlata – mint az „SZTE Egyetemi Tavasz 2020” egyik rendezvénye – elmaradt a COVID19-járvány miatt. Patyi Zsófia és fényképei bemutatásával az SZTE mintegy csatlakozik a „Maradj otthon!” Fesztiválhoz.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Sokoldalú alkotó Patyi Zsófia, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar tanársegédje. Fotóit a legnépszerűbb közösségi portálon a Patyi Photography cím alatt találjuk.


Patyi_Zaszlo_j

 

 

Tárlatok és díjak

 

Ha időrendbe szedjük az utóbbi években nyújtott teljesítményét, kiindulópontunk lehet, hogy 2012 óta figyeli és örökíti meg fotós szemmel a világot Patyi Zsófia, aki 2015-ben szerzett diplomát a szegedi jogi karon, 2017-ben nyílt meg első kiállítása Kelet felé egy rokon nép lakik… címmel. Ebben az évben lett a Gyöprugi Egyesület elnöke, ahol nemcsak szervezi és koordinálja a néptáncos családi rendezvényeket, de aktívan táncol is.

 

2018 februárja óta az SZTE ÁJTK Bocskai utcai épülete ad otthont Az oktatás fellegvárai - Montpellier című kiállításának, 2019-ben Fotográfus végzettséget szerzett. Ugyanebben az évben az országos Magyarország 365 pályázat évkönyvébe válogatták egy fotóját, Nekem Tápé Ti vagytok című kiállításával gazdagította a Heller Ödön Művelődési Ház szociofotó-gyűjteményét.

 

2019 őszén társával megalapították a helyi termelőket összefogó, közösségépítő, családi programokat is nyújtó Kézből Kézbe Kispiacot, 2020-ban I. díjat nyert a Generációk értékei 2. fotópályázaton.

 

Számos megrendelés: portré-, családi-, esküvő- és rendezvényfotózás áll a háta mögött, leginkább az elkapott, természetes pillanatokért szeretik megbízói, hiszen élettel teli, őszinte képet fest munkáival.

 

Patyi_kepek_1j


Az oktatás fellegvárai

 

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Összehasonlító Jogi és Jogelméleti Intézetben tanársegédként több kurzus oktatója Patyi Zsófia.

 

Készülő disszertációjában a joghallgatók motivációit vizsgálja a jogászképzés tükrében, és fotográfusként sem esett messze az alma a fájától: Az oktatás fellegvárai - Padova című kettős kiállításában egyetemvárosokat és Padovát tárta volna szemünk elé az „SZTE Egyetemi Tavasz 2020” fesztiválon az SZTE Rektori épületének aulájában. A kiállítás fizikai megvalósulására sajnos még várni kell, de Patyi Zsófia online is elérhető alkotásaival mintegy kapcsolódik a COVID-19-pandémia idején kifejlődő „Maradj otthon!” Fesztiválhoz.


Patyi_Turku_j

 

„Azt látom, valamiért foggal-körömmel ragaszkodom ehhez a címhez: ’Az oktatás fellegvárai’, ha az egyetemvárosok mindennapjaiba betekintést engedő fotóimról van szó. Függetlenül attól, hogy magáncélú utazásról, vagy egyetemi útról volt szó, mindig ötvöződött bennem a kettősség: az egyetem kézzelfogható, szemmel látható, meghatározó szerepe a város életében, és a város egyedi lüktetése, önfeledt és természetes pillanatai az utcákon, a kávézókbanAkaratlanul is ezekre fókuszáltam – kezdi Patyi Zsófia a kiállítássá rendezett fotói címadásával kapcsolatos történetét.

 

„Így utólag vicces is talán, de ugyanúgy lecövekelt a lábam a montpellier-i jogi kar egyik épületéből kilépve – idézte emlékét. – Mikor megpillantottam a gyönyörű, fákkal övezett, borostyánnal futtatott, romantikus-szerelmes-ármányos-régi időkről mesélő kovácsoltvas kaput a meleg napfényben, arra gondoltam: milyen jó lehet itt oktatni! Milyen lehet, ha minden nap ebbe az időutazós pillanatba csöppen az ember…? Elképedve-mosolyogva-fotózva álltam meg a közeli kis utca biciklitárolójánál, ahol a gondosan körbetekert lánc már nem egy kétkerekűt szorított, azt ellophatták, helyette egy üres Captain Morgen-es üveg volt a társasága: gondolom, az egyetemisták hagyták ott vigasz gyanánt. Egyetem és város, együtt és egymást formálják, nekem, mint utazónak nincs más dolgom, csak elmerülni benne.”

 

 

Legszebb pillanatok

 

„El kell merülni. Ki kell kapcsolni. Le kell lassulni. Így tudjuk észrevenni, befogadni és megélni azt, ami valódi, ami lényeges, ami a szemünk elé tárul – vallja Patyi Zsófia. – Persze fotográfusként meg kell találni az összhangot, hogy el is merüljek és fotózzak is, de ez általában magától jön, érzi az ember. Ösztönösen emelem a gépet, amikor meglátom a pillanatot, de van olyan is, hogy megsemmisülve ülök, és egyszerűen csak nézem, milyen csodaszép az elém kerülő látvány. Beérett a szülői tanítás, és most már én magam is úgy gondolom, fontos, hogy ne csak az SD kártyára fényképezzünk.”


Patyi_Turku_kerekpar_j

 

Ha megrendelésről van szó, például esküvőről, családi fotózásról, akkor nem lehetek rest. Nem élvezhetem ilyenformán a pillanatot. Akkor és ott mindent megragadok és megörökítek, ami szívmelengető, hogy a násznép általam is emlékezhessen, ez egyértelmű – árnyalja a fotózással kapcsolatos tapasztalatait. – De amikor nem ’kell’ fotózni, mert nem várják el, mert valóban csak a magam öröme az egész, akkor egyre gyakrabban csak befogadok és emlékezetbe vések. A legszebb pillanatok itt vannak bent: a fejben, a szívben.”

 

„Az egyetem és a város, a kultúra és a mindennapok hol egyértelmű, hol rejtett szimbiózisa foglalkoztat, a hatás-kölcsönhatás. Amikor az oktatás fellegvárainak utcáin sétálok, legyen az éppen Padova, Montpellier, Verona, Krakkó, Budapest, vagy Boston, ahova sodor az élet, ösztönösen megmosolygom a múlt lenyomatait, fotózva, fejet hajtva előttük – folytatja vallomását Patyi Zsófia. – A kultúra és a tudomány, az emberi kreativitás teremtő erejének vetületei ejtenek rabul, amikor olyan macskaköveken, olyan boltívek alatt, olyan kilincseket érintve járom az utcákat, az egyetemeket, a piactereket, amelyek, mondjuk a padovai egyetem esetében 1222 óta mennyi, de mennyi sorsot láthattak. A fizikusok, matematikusok körében létezik egy ilyen értékmérő: Einstein-szorzó. A lényege, hogy számokkal mérhessük (hogyan máshogy?!) milyen közel állunk hozzá: aki kezet fogott Einsteinnel, annak 1-es a szorzója, aki azzal fogott kezet, aki kezet fogott Einsteinnel, annak 2-es, és így tovább. Vicces, de számomra ugyanakkor mindenképp felemelő is (és nem csak azért, mert nekem 3-as az Einstein-szorzóm.) Ugyanezt a felemelő, múlthoz kapcsolódást érzem, amikor ezekben a tudományos és kulturális, túlzás nélkül is valóban fellegvárakban járok. Az a jófajta borzongás fog el: Hahó történelem, most én is itt vagyok. Benned...” – magyarázza a fotós, aki ezt az érzést, ezt az ottlétet szeretné átadni a kiállításával is két összetartozó, de különálló egységben: elsőként egy egyetemváros-válogatásban, a második felvonásban Padovára fókuszálva. Egyetemváros – városkép.

 

„Most mindenki, aki csak teheti felelősséggel, de élvezze a szabadidejét, a nyugalmát, gyakorolja a figyelmet, a befogadást, a nyitottságot – javasolja a COVID-19-járvány idejére Patyi Zsófia. – Tartsuk meg ezeket a jó érzéseket a jövőben is, mert bár új időpontunk még nincs, de ha eljön az ideje, felkerülnek a fotók az SZTE Rektori épület aulájába is, és mindenkit szeretettel várok a megnyitóra és a kiállításra, hogy elmerüljünk az oktatás fellegváraiban.”

 

SZTEinfo

Fotók: P. Zs., Tanács Renáta

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés

SZEM_2019_HUN_borito SZEM_2019_ENG_borito

AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
Szteminarium_2019SZEM_klinika_2020_01