Bezár

SZTE Magazin

Kiemelt_Bodor_Attila_konyvheten

A 91. Ünnepi Könyvhét és az SZTE: Konyhai kísérletekkel színesítette mesekönyvei bemutatóját a biológus doktorjelölt Bodor Attila

A 91. Ünnepi Könyvhét és az SZTE: Konyhai kísérletekkel színesítette mesekönyvei bemutatóját a biológus doktorjelölt Bodor Attila

2020. szeptember 30.
6 perc

Két mesekönyvét két szegedi iskola rendhagyó óráján mutatta be az SZTE biológus doktorjelöltje. Bodor Attila a 91. Ünnepi Könyvhét egyetemi rendezvényén Patás Mátyás történetéhez kötődő konyhai kísérleteket is bemutatott „Az SZTE utcára viszi a tudományt” mottó jegyében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Elek apó” – nevezte meg kedves meseíróját az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola 2.d osztályának egyik diákja. Benedek Elek szeptember 30-i születésnapján 2005 óta a magyar népmesét is ünnepeljük. E napra méltán időzíthetjük a 91. Ünnepi Könyvhét két rendhagyó órájáról szóló beszámolót: az SZTE biológus doktorjelöltje, Bodor Attila meseíróként mutatkozott be Szeged két általános iskolájában. Az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolában és a Szegedi Jerney János Általános Iskolában is elárulta: egyik kedvence a Hetvenhét magyar népmese című könyv. Az Illyés Gyula válogatásában megjelent mesegyűjteménybe még 33 éves felnőttként is szívesen beleolvas.

 

BA_IMG_5393_UI

 

Ifjú meseíró első olvasói

 

A ló, aki édességet tüsszentett" és A tél menyasszonya" című könyvek szerzőjével, Bodor Attilával az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság munkatársa, Újszászi Ilona újságíró kezdte a beszélgetést. Ám az SZTE gyakorló iskola 2.d és a Jerney 4. osztályának diákjai is kérdezték az ifjú meseírót.


Jerney_DSC_0010

 

A „Mi a kedvenc meséd?” kérdésre az SZTE gyakorló iskola egyik diákja kijelentette: „Zelka királylány története”, azaz Bodor Attila: A tél menyasszonya című kötetének főhőse. „Oh, de édes vagy!” – olvadozott a szerző, aki megtudta: készültek érkezésére: a napköziben a gyerekek hangosan fölolvastak a mesekönyvéből.

 

Ket_mesekonyv_IMG_5389


„Tímeának, aki legalább annyira szereti a telet, mint én, és Gábornak, aki türelmesen végighallgatta az ötleteimet egy éjszakán.” A mesekönyv élén olvasható „ajánlás” mögött kik rejtőznek? „A húgom, akivel együtt nőttem föl. Gábor pedig a lakótársam, akit zaklatni szoktam a mesés történeteim részleteivel. Mindketten sokat segítettek a Zelka-mese vázának a fölépítésében” – árulta el Bodor Attila.

 

 

Biológiai nyomok

 

Egy biológus doktorjelölt képzeletében hogyan született meg egy olyan mesehős, akinek nincs szíve? – hangzott a lényegre törő kérdés. „Úgy, hogy írás előtt arra a kérdésre válaszolok először, hogy mitől különleges egy mesehős. Furcsa ötletekre építem a mesémet: Zelkának nincs szíve, a harmadik, ugyancsak a szegedi Könyvmolyképző Kiadó gondozásában készülő könyvemnek az lesz az érdekessége, hogy kelkáposzta portálon lehet a zöldségek világába bejutni…” – fedte fel írói módszerének lényegét a mesíró.

 

„Nagyon szeretem a lovakat, de közben félek is tőlük. Egy terápiás lovas iskolában is jártam. Egy Kiskunfélegyháza és Szeged közötti vonatozás közben megszületett A ló, aki édességet tüsszentett" című kötet története” – mondta. Ebben a mesében más állatok is föltűnnek, aminek az lehet a magyarázata, hogy Bodor Attila tanyán nőtt föl. A kedvenc madara a liba és a kacsa. Még sálat is kötött a saját libájának – tudták meg a diákok, milyen gyerek volt egykor a fitala meseíró.

 

Kiserlet_DSC_0029_j


„Meseíró versenyt hirdetünk az iskolában!” – mondta ki a Jerney iskola igazgatója, Lázár Zoltán, akit „megihletett” a Bodor Attila élettörténete.

 

 

Tűzpiros és égszínkék a jég birodalmában

 

Zelkának miért éppen a kardinálispinty lett a madara? Mert szív nélküli, fehér hajú és bőrű királylányhoz a jeges vidéken is a tűzpiros tollú kardinálispintyet érezte a leginkább illőnek a szerző.


UI_es_BA_SZTE_gyakorloban

 

Lívia olvasta föl: „Búzavirág égszínkék… Nyár, nyár édes nyár, várunk rád, hogy visszatalálj!” versikét, amit ugyancsak Bodor Attila írt. „Mégis jobban szereti a telet, mint a nyarat?! Miért?” – hangzott a következő kérés. „Mert nagyon szép! Mert nyáron lehet olyan meleg, hogy már nem tudunk több ruhát levenni magunkról, pedig már majd megsülünk. De télen, a legnagyobb hidegben is föl tudunk magunkra venni még egy ruhát, hogy ne fázzunk!” – válaszolta Bodor Attila, akinek a szeptember elsejével kezdődő és december végéig tartó időszak a kedvence, mert „ilyenkor van a legtöbb olyan változás, ami téli zimankót és sok-sok ünnepet eredményez”.

 

„Azt gondoljuk, gonosz. De kiderül, nem is igaz” – mondta a Tél királyfi alakjáról Bodor Attila.

 

 

Állatok megmentői

 

Első könyve, „A ló, aki édességet tüsszentett" című mese főhőséről, Patás Mátyásról a történet kitalálója elmondta: az a különlegessége, hogy idős ló, aki együtt él Józsi apóval. Ez nem túl megszokott, mint ahogy az sem, hogy különféle kalamajkába kerül… De az édességet tüsszentéssel segít magán és a gazdáján… „Senki ne ijedjen meg: ezen az édességen nincs ’lónyál’ és hasonló csúfság. Minden mignon ehető, amit kitüsszent Matyi…” – nyugtatta meg a gyerekeket.


Kiserletezes_utan_IMG_5392_j

 

Vándorlásában egérrel, patkánnyal, hörcsöggel, denevérrel, galambbal is találkozik Patás Mátyás. A Kocka Mesi nevű kislány lesz a megmentője… „Mi is mindenféle állatot ’megmentettünk’ a húgommal gyerekkorunkban – emlékezett Bodor Attila. – Így lett kakasunk és kutyánk is.” Erre a hallgatóság soraiból is elmondták a gyerekek, hogy ki milyen házi kedvencet tarthat otthon a lakásban vagy a ház körül. A meseíró is megtudhatta: olvasói kutyát, hörcsögöt, cicát, papagájt, halakat, nyuszit dédelgetnek.

 

 

Hogyan készül a süti?

 

„Szereti az édességet?” – kérdezték Bodor Attilát a gyerekek. „Igen. Nagyon szeretem a hasamat, bármilyen édességet megeszem” – ismerte el. Biológusként azonban hozzátette: „Mértékkel kell csokit és sütit enni, amire sokszor lelki szempontból is szükségünk lehet. Ha szomorúak vagyunk édességgel kényeztethetjük magunkat. De csak mértékkel!”

 

„Mi kell a sütihez?” – kérdezte Bodor Attila. A gyerekek minden hozzávalót felsoroltak: „Liszt, tojás, cukor, szódabikabona, kakaópor…” Erre azt kérdezte: „Ha elfelejtjük a zacskóra írni, melyikben tartjuk a lisztet, a porcukrot vagy a sütőport, miként dönthetjük el, hogy a három hófehér por éppen melyik hozzávaló?” A hirtelen támadt csöndben kérdésre maga válaszolt: „Hát kísérletezéssel. Bemutatom, s egymás után, sorban ki is próbálhatjátok”.

Az asztallapra tette petricsészéket. „Ezekben a laborban, ahol dolgozom, a különböző baktériumokat nevelgetünk. Olyasmiket, amilyeneket a fürdőszobás reklámokban láttok, de azért nem olyan csúnyákat” – magyarázta nevetve.


BA_dedikal_IMG_5390

 

A fehér porkupacokra két üvegcséből ecetes vagy jódos oldatot cseppentett. A cseppek hatására létrejött pezsgés és színváltozás okát is megmagyarázta. „A lisztben sok a keményítő aminek spirál alakja van, a jód beleül e hajlatokba és más színük lesz a spiráloknak. Ezért ha jód tartalmú oldatot adunk a liszthez, akkor a sárgásbarna színű folyadékunk indigókékre változik” – mutatta. „Miért pezseg ez a másik, amire ecetet cseppentettünk? Mert ez a szódabikarbona, amitől megemelkedik a sütemény. A porcukrot e cseppentéssel nem tudjuk meghatározni. De ha melegítenénk, akkor…” – hagyta abba a mondatot. A gyerekek közül az egyik rávágta: „Okkersárga karamellé válik.”


BA_Jerney_konyvtarban_DSC_0047_j

 

A konyhai kísérlet után dedikálással zárult a könyvbemutató. Bodor Attila két-két mesekönyvét a Könyvmolyképző Kiadó – az SZTE NKI koordinálásával – a két iskola könyvtárának ajándékozta.


Sedikacio_IMG_5388


A szerző minden gyereknek dedikálta a mesekönyvei címlapjáról készült fénymásolatot, majd színezőt, könyvjelzőket is ajándékozott az ifjú olvasóknak.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Fotók: Ú. I., J. Gy. Gy. Á. I.; J. J. Á. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek