„Elek apó” – nevezte meg kedves meseíróját az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola 2.d osztályának egyik diákja. Benedek Elek szeptember 30-i születésnapján 2005 óta a magyar népmesét is ünnepeljük. E napra méltán időzíthetjük a 91. Ünnepi Könyvhét két rendhagyó órájáról szóló beszámolót: az SZTE biológus doktorjelöltje, Bodor Attila meseíróként mutatkozott be Szeged két általános iskolájában. Az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolában és a Szegedi Jerney János Általános Iskolában is elárulta: egyik kedvence a Hetvenhét magyar népmese című könyv. Az Illyés Gyula válogatásában megjelent mesegyűjteménybe még 33 éves felnőttként is szívesen beleolvas.
![BA_IMG_5393_UI BA_IMG_5393_UI](/site/upload/2020/09/ba_img_5393_ui_450x330.png)
Ifjú meseíró első olvasói
„A ló, aki édességet tüsszentett" és „A tél menyasszonya" című könyvek szerzőjével, Bodor Attilával az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság munkatársa, Újszászi Ilona újságíró kezdte a beszélgetést. Ám az SZTE gyakorló iskola 2.d és a Jerney 4. osztályának diákjai is kérdezték az ifjú meseírót.
![Jerney_DSC_0010 Jerney_DSC_0010](/site/upload/2020/09/jerney_dsc_0010_450x330.png)
A „Mi a kedvenc meséd?” kérdésre az SZTE gyakorló iskola egyik diákja kijelentette: „Zelka királylány története”, azaz Bodor Attila: A tél menyasszonya című kötetének főhőse. „Oh, de édes vagy!” – olvadozott a szerző, aki megtudta: készültek érkezésére: a napköziben a gyerekek hangosan fölolvastak a mesekönyvéből.
![Ket_mesekonyv_IMG_5389 Ket_mesekonyv_IMG_5389](/site/upload/2020/09/ket_mesekonyv_img_5389_450x330.png)
„Tímeának, aki legalább annyira szereti a telet, mint én, és Gábornak, aki türelmesen végighallgatta az ötleteimet egy éjszakán.” A mesekönyv élén olvasható „ajánlás” mögött kik rejtőznek? „A húgom, akivel együtt nőttem föl. Gábor pedig a lakótársam, akit zaklatni szoktam a mesés történeteim részleteivel. Mindketten sokat segítettek a Zelka-mese vázának a fölépítésében” – árulta el Bodor Attila.
Biológiai nyomok
Egy biológus doktorjelölt képzeletében hogyan született meg egy olyan mesehős, akinek nincs szíve? – hangzott a lényegre törő kérdés. „Úgy, hogy írás előtt arra a kérdésre válaszolok először, hogy mitől különleges egy mesehős. Furcsa ötletekre építem a mesémet: Zelkának nincs szíve, a harmadik, ugyancsak a szegedi Könyvmolyképző Kiadó gondozásában készülő könyvemnek az lesz az érdekessége, hogy kelkáposzta portálon lehet a zöldségek világába bejutni…” – fedte fel írói módszerének lényegét a mesíró.
„Nagyon szeretem a lovakat, de közben félek is tőlük. Egy terápiás lovas iskolában is jártam. Egy Kiskunfélegyháza és Szeged közötti vonatozás közben megszületett „A ló, aki édességet tüsszentett" című kötet története” – mondta. Ebben a mesében más állatok is föltűnnek, aminek az lehet a magyarázata, hogy Bodor Attila tanyán nőtt föl. A kedvenc madara a liba és a kacsa. Még sálat is kötött a saját libájának – tudták meg a diákok, milyen gyerek volt egykor a fitala meseíró.
![Kiserlet_DSC_0029_j Kiserlet_DSC_0029_j](/site/upload/2020/10/kiserlet_dsc_0029_j_450x330.png)
„Meseíró versenyt hirdetünk az iskolában!” – mondta ki a Jerney iskola igazgatója, Lázár Zoltán, akit „megihletett” a Bodor Attila élettörténete.
Tűzpiros és égszínkék a jég birodalmában
Zelkának miért éppen a kardinálispinty lett a madara? Mert szív nélküli, fehér hajú és bőrű királylányhoz a jeges vidéken is a tűzpiros tollú kardinálispintyet érezte a leginkább illőnek a szerző.
![UI_es_BA_SZTE_gyakorloban UI_es_BA_SZTE_gyakorloban](/site/upload/2020/10/ui_es_ba_szte_gyakorloban_450x330.png)
Lívia olvasta föl: „Búzavirág égszínkék… Nyár, nyár édes nyár, várunk rád, hogy visszatalálj!” versikét, amit ugyancsak Bodor Attila írt. „Mégis jobban szereti a telet, mint a nyarat?! Miért?” – hangzott a következő kérés. „Mert nagyon szép! Mert nyáron lehet olyan meleg, hogy már nem tudunk több ruhát levenni magunkról, pedig már majd megsülünk. De télen, a legnagyobb hidegben is föl tudunk magunkra venni még egy ruhát, hogy ne fázzunk!” – válaszolta Bodor Attila, akinek a szeptember elsejével kezdődő és december végéig tartó időszak a kedvence, mert „ilyenkor van a legtöbb olyan változás, ami téli zimankót és sok-sok ünnepet eredményez”.
„Azt gondoljuk, gonosz. De kiderül, nem is igaz” – mondta a Tél királyfi alakjáról Bodor Attila.
Állatok megmentői
Első könyve, „A ló, aki édességet tüsszentett" című mese főhőséről, Patás Mátyásról a történet kitalálója elmondta: az a különlegessége, hogy idős ló, aki együtt él Józsi apóval. Ez nem túl megszokott, mint ahogy az sem, hogy különféle kalamajkába kerül… De az édességet tüsszentéssel segít magán és a gazdáján… „Senki ne ijedjen meg: ezen az édességen nincs ’lónyál’ és hasonló csúfság. Minden mignon ehető, amit kitüsszent Matyi…” – nyugtatta meg a gyerekeket.
![Kiserletezes_utan_IMG_5392_j Kiserletezes_utan_IMG_5392_j](/site/upload/2020/10/kiserletezes_utan_img_5392_j_450x330.png)
Vándorlásában egérrel, patkánnyal, hörcsöggel, denevérrel, galambbal is találkozik Patás Mátyás. A Kocka Mesi nevű kislány lesz a megmentője… „Mi is mindenféle állatot ’megmentettünk’ a húgommal gyerekkorunkban – emlékezett Bodor Attila. – Így lett kakasunk és kutyánk is.” Erre a hallgatóság soraiból is elmondták a gyerekek, hogy ki milyen házi kedvencet tarthat otthon a lakásban vagy a ház körül. A meseíró is megtudhatta: olvasói kutyát, hörcsögöt, cicát, papagájt, halakat, nyuszit dédelgetnek.
Hogyan készül a süti?
„Szereti az édességet?” – kérdezték Bodor Attilát a gyerekek. „Igen. Nagyon szeretem a hasamat, bármilyen édességet megeszem” – ismerte el. Biológusként azonban hozzátette: „Mértékkel kell csokit és sütit enni, amire sokszor lelki szempontból is szükségünk lehet. Ha szomorúak vagyunk édességgel kényeztethetjük magunkat. De csak mértékkel!”
„Mi kell a sütihez?” – kérdezte Bodor Attila. A gyerekek minden hozzávalót felsoroltak: „Liszt, tojás, cukor, szódabikabona, kakaópor…” Erre azt kérdezte: „Ha elfelejtjük a zacskóra írni, melyikben tartjuk a lisztet, a porcukrot vagy a sütőport, miként dönthetjük el, hogy a három hófehér por éppen melyik hozzávaló?” A hirtelen támadt csöndben kérdésre maga válaszolt: „Hát kísérletezéssel. Bemutatom, s egymás után, sorban ki is próbálhatjátok”.
Az asztallapra tette petricsészéket. „Ezekben a laborban, ahol dolgozom, a különböző baktériumokat nevelgetünk. Olyasmiket, amilyeneket a fürdőszobás reklámokban láttok, de azért nem olyan csúnyákat” – magyarázta nevetve.
![BA_dedikal_IMG_5390 BA_dedikal_IMG_5390](/site/upload/2020/09/ba_dedikal_img_5390_450x330.png)
A fehér porkupacokra két üvegcséből ecetes vagy jódos oldatot cseppentett. A cseppek hatására létrejött pezsgés és színváltozás okát is megmagyarázta. „A lisztben sok a keményítő aminek spirál alakja van, a jód beleül e hajlatokba és más színük lesz a spiráloknak. Ezért ha jód tartalmú oldatot adunk a liszthez, akkor a sárgásbarna színű folyadékunk indigókékre változik” – mutatta. „Miért pezseg ez a másik, amire ecetet cseppentettünk? Mert ez a szódabikarbona, amitől megemelkedik a sütemény. A porcukrot e cseppentéssel nem tudjuk meghatározni. De ha melegítenénk, akkor…” – hagyta abba a mondatot. A gyerekek közül az egyik rávágta: „Okkersárga karamellé válik.”
![BA_Jerney_konyvtarban_DSC_0047_j BA_Jerney_konyvtarban_DSC_0047_j](/site/upload/2020/09/ba_jerney_konyvtarban_dsc_0047_j_450x330.png)
A konyhai kísérlet után dedikálással zárult a könyvbemutató. Bodor Attila két-két mesekönyvét a Könyvmolyképző Kiadó – az SZTE NKI koordinálásával – a két iskola könyvtárának ajándékozta.
![Sedikacio_IMG_5388 Sedikacio_IMG_5388](/site/upload/2020/09/sedikacio_img_5388_450x330.png)
A szerző minden gyereknek dedikálta a mesekönyvei címlapjáról készült fénymásolatot, majd színezőt, könyvjelzőket is ajándékozott az ifjú olvasóknak.
SZTEinfo – Ú. I.
Fotók: Ú. I., J. Gy. Gy. Á. I.; J. J. Á. I.