SZTE magazin

Wikipédia-szócikk szerkesztésében is segít az SZTE Klebelsberg Könyvtár

A szabad enciklopédia, a Wikipédia hasznáról és közösségéről is kérdeztünk szegedi egyetemistákat, könyvtárosokat. A mérlegkészítésre az kínált alkalmat, hogy az 1956-os szócikkek gyarapítására szervezett szerkesztő maratont az SZTE Klebelsberg Könyvtár 12 óra 56-ért címmel. Az egyetemi bibliotéka továbbra is segíti az internetes lexikon használóit és szerkesztőit.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Angolszász mintára 12 órás Wikipédia szerkesztő maratont hirdetett a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója tiszteletére.

 

Rövidhírből ’56-os maraton

– Egy twitteres hír kapcsán jutott eszünkbe Csengődi Erikával az ötlet, hogy angolszász mintára a szegedi egyetemen is kezdeményezzük a Wikipédia bővítését. Naponta tapasztaljuk: „A szabad enciklopédia” szinte nélkülözhetetlen eszköz az egyetemisták, de a könyvtárosok életében is, ezért fontos látnunk: mitől megbízható a Wikipédia – indokolta Szabó-Gilinger Eszter, a Klebelsberg Könyvtár kommunikációs munkatársa, hogy miért foglalkoztak 2016. október 20-án 12 órán át a világ legnagyobb és folyamatosan gyarapodó enciklopédiájával.

 

Bonyolult, összetett és alapos munkát igényelt a 9 új ’56-os szócikk összeállítása. Így az 1956-os események szereplői közül Perbíró József, Lejtényi András, Horváth Jenő, Szeles Erika Kornélia és Gurszky István életútjáról is olvashatunk immár, de a Tisza-parti város Széchenyi Rádiójáról ugyancsak új szócikk született. A vizsga című filmről Porkoláb Annamária a Klebelsberg Könyvtár Feldolgozó Osztály könyvtárosa írt szócikket. Aranyi Zoltán, a bibliotéka megbízott osztályvezetőjének a munkája eredményeként a Szerencsés Dániel című filmről összerakott enciklopédikus anyaggal ugyanúgy az SZTE „wikis” szerkesztő maratonon bővült az elérhető ismeretanyag, mint a szovjet katonai vezető, Hamazaszp Hacsaturovics Babadzsanjan életrajzáról.


Wikipedia_1956j

 

Öt, már létező és ’56-hoz is köthető témát egészítettek ki jelentősen a könyvtár munkatársai. Például a szegedi egyetemisták és főiskolások által 1956. október 16-án alapított MEFESZ-ről, az 1956-os forradalom első független szervezetéről szóló tudnivalókat Laczkó Sándor, az SZTE-könyvtár különgyűjteményi osztályának vezetője és Balog Éva könyvtáros egészítette ki helyi adatokkal. Tandori Mária, az egyetemi könyvtár történész munkatársa Baróti Dezső irodalomtörténész, a szegedi egyetem egykori rektorának életrajzát pontosította 1956-os szerepvállalásának részleteivel, míg Fülöpné Papp Éva könyvtáros az „1956-os forradalom a művészetekben” szócikket a témához kapcsolódó társasjátékok és szerepjátékok ismertetésével is gazdagította.


A 60. jubileum alkalmából a háttér információkat szolgáló könyvállomány és az SZTE Klebelsberg Könyvtár repozitóriumai is gyarapodtak friss és digitalizált kiadványokkal.

 

Az egyetemi bibliotéka 30-40 munkatársa aktivizálódott, a szerkesztő maratoni programba bekapcsolódó 10-15 egyetemistával és 3-5 egyetemi oktatóval együtt tájékozódtak a Wikipédia történetéről és olyan szolgáltatásairól is, mint hogy miként szerkeszthető a szócikk-gyűjteményből könyv.

 

 Wikipedia_1

 

Olvasóból szerkesztő

– Az egészséges életmódról kell dolgozatot írnom – mutatott a képernyőre Fodor Tamás, az SZTE II. éves gazdaságinformatikus hallgatója, aki a Wikipédia szócikkei között válogatva arról gyűjtött információt, hogy a tápanyagbevitelnek milyen negatív és pozitív hatásai lesznek. A másik gépnél Paksa Kornél III. éves mérnökinformatikus ismerkedett a Wikipédia-szerkesztéssel.

 

Rokon lelkek, „A szabad enciklopédia” használóinak és fejlesztőinek számítanak az internetes információtenger közepén olvasó könyvbarátok és dolgozó könyvtárosok is. Jól példázza ezt, hogy a könyvtárosok közül Kokas Károly, az SZTE-bibliotéka informatikai főigazgató-helyettese és a „wikisek” civil szerveződésének, a Wikimédia Magyarország Egyesületnek az elnökségi tagja, Mészöly Tamás is tagja a Magyar Elektronikus Könyvtárért Egyesületnek. Egyetértettek abban, hogy a MEK, a amely 16 ezer forrásművet tartalmaz, természetes partnerének tekinti a Wikipédia-közösséget.

 

– Fiskális néven 2006 óta vagyok szerkesztője is a Wikipédiának – mondta az egyetemi könyvtár informatikai fejlesztéseit is koordináló Kokas Károly. Arany János Őszikékje volt az első szócikke, amelyhez egy csomó fotót is fölrakott a netre a „kapcsos könyvből”. Kokas Károly a 4-5 saját szerkesztésű szócikke mellett több száz, más témához tartozó információt is elhelyezett már „A szabad enciklopédiában”.

 

„Ezt az enciklopédiát az olvasói szerkesztik”. „Te is tudod szerkeszteni!” – olvasható a Wikipédián. Egy új olvasóból miként lesz szerkesztő? – kérdeztük a hidász, építőmérnök és térinformatikus Mészöly Tamást, aki ausztriai munkahelyi elfoglaltságai mellett naponta több órát is a Wikipédiának szentel.


 Wikipedia_eaj


– Az olvasás élménye, a diplomamunkámhoz kapott segítség hatása jelentette nálam a váltást: 2007 elejétől használom, 2007 közepétől szerkesztem is a Wikipédiát – emlékezett a kezdetekre Mészöly Tamás. – Mérnöki alapossággal olvastam el az útmutatókat, így az első naptól kezdve könnyedén ment a szerkesztés. Kipróbáltam magam a különböző szerkesztői feladatkörökben, de a közösségszervezést is fontos feladatomnak tartom.

 

 

SZTE-munkatársé volt a 10 milliomodik szócikk

„Kiváló wikipédista” elismerést kapott a minap társaitól a tizenhatezredik szerkesztésén túljutott Krizsán Anna. A szegedi egyetemen biológia szakon diplomázó, egyébként informatikusként dolgozó fiatalasszony az 52., aki kiérdemelte a díjat. Anna hobbija, hogy a helyesírási és stilisztikai hibákat javítgatja a Wikipédián.

 

A legközismertebb szegedi wikipédista: Pataki Márta, az SZTE Klebelsberg Könyvtár nyugalmazott munkatársa, aki azért lett világhíres, mert ő írta a Wikipédia tízmilliomodik szócikkét, 2008. március 10-én. 13 éves, vagyis 2003. júliusában született az internetes lexikon magyar változata: jelenleg 397 ezer 358 szócikk segíti a tájékozódást, közülük 915 számít kiemeltnek.

 

– Nevezetes személyiségnek – a Wikipédia irányelvei alapján – az számít, akinek az életét legalább 2 független forrás is feldolgozta – teszi hozzá Hujber Tünde, aki Budapestről a Wikimédia Magyarország Egyesület tagjaként segíteni érkezett az SZTE Klebelsberg Könyvtár szerkesztő maratonjára. – Szeretek ismereteket terjeszteni – magyarázta, miért tekinti hasznos önkéntes munkának a Wikipédia-szerkesztést.

 

 

Egyesület született

– Miközben közösségi versenyeket, rendezvényeket vagy összejöveteleket szerveztem, sajtókapcsolatokat kezeltem, nyilvánvalóvá vált: szükség van egy olyan szervezetre, amely a magyar Wikipédia megjelenítője, „szóvivője”, szerződéskötésre is alkalmas szervezete tud lenni. A Wikimédia Magyarország Egyesület 2008-ban született – árulta el Mészöly Tamás.


Wikipedia_3j

 

A feladatmegosztás jól működik a magyar wikipédisták között. A kiegészítéseket ellenőrző és a „vandalizmusokat” szűrő „járőrök”, a takarítást, azaz a szócikkek törlését végző „adminisztrátorok”, a szerkesztői jogosultságokat kezelő „bürokraták”szerkesztői csoportjaiba tartozók mégis, miben hasonlítanak?

 

– Minden szerkesztő egyenrangú, mindannyian szeretik a Wikipédiát, a szabadidejükből áldoznak arra, hogy önkéntesként karbantartsák és gyarapítsák a világ legnagyobb enciklopédiáját. Mindannyian fontosnak tartják, hogy a házi feladatként vagy szemináriumi dolgozatként összegereblyézett tudásuk is hasznosuljon az internetes lexikon felhasználói körében. Ugyanakkor az a jó, ha a legkülönbözőbb érdeklődésű és felfogású személyek is részesei e csapatmunkának – hallottuk Mészöly Tamástól, akitől megtudtuk: a szerkesztők közül sokan már tagjai a Wikimédia Magyarország Egyesületnek, ahova minden érdeklődőt várnak.

 

„Mire jó a Wikipéda szócikk-szerkesztés?” E kérdés megválaszolására is a Wikimédia Magyarország Egyesület tagjait hívják például egyetemi előadásra, bemutatóra. – Fejleszti a lényeglátást, a tömör és tényszerű, enciklopédiához illő fogalmazás készségét – sorolta kapásból Mészöly Tamás. – De a források kezelését és feldolgozását, a forráskritikát is lehet így gyakorolni. Egy-egy szócikk a közérthető ismeretátadás próbája is lehet.

 

 

A Wikipédia jövőjéről

Az olvasók száma nagyjából stabilizálódott: körülbelül 500 millió ember használja a Wikipédiát. A magyarországi felhasználók szokásairól 2011-ben készült az utolsó felmérés. Akkor 1,7 millió magyart számláltak a Wikipédia használói között. Ez a szám mára 2-3 millió lehet – mondott tényeket és számokat a Wikimédia Magyarország Egyesület elnökségi tagja.

 

Stabilan növekszik és örökké elérhető lesz a Wikipédia tartalma, amelyet bárki lementhet saját számítógépére, de akár könyvet is szerkeszthet a kiválasztott témakörből. Ám a szerkesztők száma csökken. E negatív folyamat megállítása is célja a Wikimédia Magyarország Egyesületnek, mert a szövegek karbantartása nagyon sok időt igényel az önkéntes wikisektől.

 

A Wikipédia szerkesztő maraton örömére a szegedi egyetem könyvtárában elhatároztuk, hogy több figyelmet fordítunk a Wikipédiára. Először is elfogadjuk a szegedi, most nálunk vendégeskedő wikisták felajánlását, hogy tovább tanítsanak bennünket, amely alkalmakat nyilvánossá is tesszük majd. Másrészről meg szervezetten oda fogunk figyelni néhány témára, például az egyetemmel kapcsolatos, elsősorban történeti szócikkeket szisztematikusan átnézzük, pótoljuk és javítjuk. Azt is tervezzük, hogy más „maratont” is szervezünk, például a hagyományos könyvtári éjszaka aktuális témáiban – ígérte Kokas Károly, az SZTE Klebelsberg Könyvtár informatikai főigazgató-helyettese. Az együttműködés újabb ötletére ráerősített Mészöly Tamás, a Wikimédia Magyarország Egyesület elnökségi tagja: – Megjelenhet majd a Wikipédia szerkesztői felületén az információ: „Ha szegedi vagy és problémád akad a Wikipédia szócikk szerkesztésben, látogasd meg az SZTE Klebelsberg Könyvtárat!”

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Tóth Nikolett, Kohajda Wentholin

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés


klinika_magazin_2019_osz
SZEM_magyar_borito_2018_2SZEM_angol_borito_2018_2

SZEM_borito_HUN_2018 SZEM_2018_cover_eng