Jól pulzáló közösség – mondja Prof. Dr. Görög Márta dékán az SZTE Állam- és Jogtudományi Karáról

– Mit gondol, az SZTE jogi kar részéről minek köszönhető a THE szakterületi rangsorban elért kiváló eredménye?

– Az elmúlt években tudatosan alakítottuk ki és követtük a tudományos, oktatási és nemzetköziesítési stratégiánkat, s ez a tudatos, a kar valamennyi polgárát érintő építkezés is hozzájárult az egyetem jogtudományok területén elért kiemelkedő eredményéhez.

– Külön készültek arra, hogy a szakcikkeik magasabb tudománymetriai besorolást érjenek el?

– A THE rangsor tényezői között is kiemelt szerepe van a megjelent nemzetközi publikációk számának, a cikkek minősítésének és a tudományos együttműködések minőségének. A publikációk erősítésére belső tudástranszfer folyamatot indítottunk el, amely éppen azt célozta, hogyan lehet eredményesen nemzetközi minősítésű publikációt írni. A tudományos ökoszisztéma kialakításával párhuzamosan, 2020-tól kezdve workshopokat, tudománymetriai tréningeket tartottunk e publikációk jógyakorlatainak megosztásáról, többek között láthatóságuk növeléséről. Igyekeztünk egyesíteni azokat a tudáselemeket, amelyek az egyetemi tudásbázisban és a saját jogi kari tudásbázisunkban megvannak. A karon belül önálló platform tartalmazza az említett háttértudás-elemeket. Emellett az egyetemi könyvtárral kiváló együttműködésben is biztosított a lehetőség, hogy a minőségi publikálásra vonatkozó szolgáltatásokat igénybe vegyék oktatóink. Gondosan minőségbiztosítottuk a publikációs munka folyamatait. Abban, hogy a tudományterületi rangsor kritériumainak megfeleljünk, a minőségbiztosítási rendszerünk is segített, amelyre mint az egyetemi és kari teljesítménycélok elérésének fontos eszközére is tekintünk.

– Hogyan tudják áttekinteni az előrehaladást, ami ennek a minőségfejlesztésnek köszönhető?

– A minőségbiztosítás keretében a karon belül a rendszereinket, folyamatainkat az egyetemi keretrendszerhez illeszkedve építjük ki, így – többek között – mindig van visszajelzés, ami alapján új elemeket tudunk beépíteni. Ilyen a 2020-ban fejlesztett teljesítményértékelési rendszerünk, amelyet 2021 óta alkalmazunk. Ez a rendszer jól mutatja, hol tartunk. Mindenki visszajelzést kap egyéni teljesítményéről, az oktatási szervezeti egységek vezetői a saját csoportjuk teljesítményéről, a kar vezetése pedig a kar teljesítményéről. Ebben a teljesítményértékelési rendszerben az egyik panel éppen a kutatás minőségéről, a kutatáshoz kapcsolódó indikátorokról szól. Követni tudjuk a konferenciákon való részvételt, a hazai és nemzetközi publikációk minőségi faktorát, a szakmai szervezeti tagságokat, projektekben való részvételt, mindazt, ami a szakmai tudományos közéletet is támogatja. Elmondhatom például, hogy a karon jelentősen növekedett a nemzetközi minősítésű publikációk száma. Az utolsó lezárt években, 2024-ben 37, 2023-ban 29 darab Q1-Q4 és D1-es minősítésű publikációnk volt, ami azért is mértékadó, mert a társadalomtudományi, különösen a jogtudományi területen nehezebb nemzetközi minősítésű folyóiratokban publikálni. A publikációs aktivitást és minőséget év közben is követem, az egyik kolleganőm – meghatározott szempontok szerint csoportosítva – minden negyedév elején megküldi nekem a kapcsolódó adattáblát.

– A Szegedi Tudományegyetem a 2010-es évektől kiemelten képviseli a kutatás és az innováció interdiszciplináris jellegét, a tudományágak, szakterületek együttműködését. Hogyan nyilvánul ez meg az Állam- és Jogtudományi Kar esetében?

– Valamennyi tudományterületen fontos a tudás hálózatosítása, fontos, hogy olyan tudástranszfer alakuljon ki, amely hatékonyan szolgálja a tudományos eredmények létrejöttét. A társadalomtudósok az emberi magatartásokat, a társadalmi viszonyokat vizsgálják, a mit, miért, hogyan, mikor kérdésekre próbálnak választ adni. A jogtudomány eszközei is képesek az innovációt hatékonyan támogatni, a versenyképességi szempontok érvényesülését elősegíteni. Ez közös gondolkodást igényel a tudományterületek között, és a tudományterületeken belül is.

– Mit gondol, hogy a mai társadalomban hogyan lehet előremutató a jogászok szerepe?

– A kapcsolódó szakirodalom szerint a modern társadalmakban megannyi, például a klímaváltozástól, a digitalizációtól, a mesterséges intelligenciától való félelem él. A különböző tudományterületeken ez ugyanúgy képződik le, mint a társadalomban. Az én szakterületemen, a magánjogban például megjelentek az ex ante, vagyis „előzetesen, a döntés előtt” meghozott típusú szabályozások, amelyek még a károsnak tekintett esemény előtt, megelőző jelleggel avatkoznának be. A jog fontos iránytű: van, amikor szabályokat kell lefektetnünk, hogy biztosítsák az előrelépést, haladást, vagy épp azért, hogy megakadályozzanak bizonyos tévutakat, de van, amikor az együttműködéseket, a gondolkodást, az innovációt engedő későbbi szabályozás szükséges. Megvallom, a társadalmi-gazdasági fejlődés és a jogtudomány kapcsolatában azt az álláspontot képviselem, hogy előbb fejlődjünk, alkossunk, és aztán találjuk meg a szabályozási kereteket. Leegyszerűsítve: előbb innováljunk, aztán szabályozzunk. Nézzük meg, hogy az innováció milyen eredményekre vezet, és ez hogyan tud hatékonyan érvényesülni. Ma minden a mesterséges intelligenciáról szól, és itt a jognak is fontos szerepe van. Például a mesterséges intelligenciától jogi kérdésekben kapott válaszokat is ellenőrizni és validálni kell tudni, és ehhez jó, ha az ember fejében ott van a mögöttes tudás. Nem csupán arról van szó, hogy tudjuk-e olvasni a jogszabályokat, hanem arról, hogy értőn tudjuk-e olvasni őket. Értjük-e azt, ami az egyes jogi normákban megjelenik, tudjuk-e, milyen értelmezési módszert lehet alkalmazni? A képzésünk minőségét az erős dogmatikai alapok és a rendszerben való gondolkodás képessége adja. Amikor a hallgatóink gyakorló jogászok lesznek, és változik a jogrendszer, ez az a tudás, amely hatékony iránytűt jelent majd a számukra.

– Melyek azok az új képzési irányok, amelyeket mostanában kezdenek fejleszteni a jogi karon?

– Ebben a szemeszterben indítottuk el az igazságügyi igazgatás alapszakunkat egy, az alapszakjainkat egyébként jellemző oktatásmódszertantól részben eltérő új metodika mentén. A felvételi számok, a hallgatók visszajelzései azt mutatják, helyes volt a szak indításához kapcsolódó koncepció, s helyesnek mutatkozik a képzés tartalmi és módszertani részéhez kapcsolt koncepció is. A következő szemesztertől kezdődően kibővítjük a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kurzusainkat, melyek az MI-hez kapcsolódó különböző szintű tudáselemekre fókuszálnak. A digitalizáció és a legal technology, vagyis a jogi munka digitalizációja és technológiai támogatása már évek óta jelen van a jogi kar életében. Az elsőéves hallgató kollégák számára a jogi informatika és a jogi adatbázis-kezelés kötelező kurzusként nyújt lehetőséget, hogy megtanuljanak navigálni a rendelkezésre álló jogi adatbázisokban, olyan tudáselemekre tegyenek szert, amelyeket egyébként a munkaerőpiacra lépve sajátítanának el. Ráadásul, minden hallgatónknak ingyenes hozzáférést biztosítunk az úgynevezett hallgatói jogtárhoz, illetve a szakcikk adatbázishoz. Fontosnak tartjuk, hogy valamennyi jogterületen erősítsük a gyakorlati tapasztalatszerzést. Tavaly az egyetem együttműködési szerződést kötött a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatallal, aminek keretében a Klauzál programban idén huszonöt ösztöndíjas gyakornoki munkavégzési lehetőséget hirdettek meg. Azok a hallgató kollégák, akik a Klauzál programban részt vesznek, ettől a szemesztertől kezdődően közigazgatási jogi tematikájú fakultációs kosárból választhatnak. Ezen kurzusokat elvégezve, az elsajátított tudáselemekről mikrotanúsítványt kapnak. Mindemellett igyekszünk az egyes területeket olyan skillekkel is erősíteni, amelyek a hallgatóink sikeres munkaerőpiacra lépését támogatják. Az idegen nyelvű képzéseink kapcsán is lezártunk egy intenzív fejlesztési szakaszt: tavaly kezdtünk el olyan kurzus- és kreditcsomagokat hirdetni, amelyek különböző témák specializált tudáselemeit nyújtják az idegen nyelvű képzésben részt vevő külföldi hallgatóink számára mikrotanúsítvány kibocsátása mellett. Valójában folyamatosan fejlesztünk, folyamatosan reagálunk a hallgatói és munkaerőpiaci igényekre.

– Gondolom, az egész karra kiterjedő sikerként élik meg az egyetem eredményét a THE rangsor jogtudományi szakterületén. Milyen a hangulat a jogi karon?

– Valóban, sikerként éljük meg. Az egyetem jogtudományok területén elért kiváló eredménye kapcsán felettébb büszke vagyok a kari kollégák értékes hozzájárulására. Meg úgy általában is büszke vagyok rájuk. Kiváló munkát végzett a kar valamennyi polgára az elmúlt években. A hallgató kollegák kimagasló sikereket érnek el országos szinten a tehetséggondozó versenyeken, aktívak, kiváló közösséget alkotnak. A kérdése második felére reagálva: Úgy érzem, s a kollegák és a hallgatók visszajelzései alapján is, jó a hangulat a karon. A jogi kar közössége felettébb jól pulzáló társaság. Mindemellett igyekszünk olyan környezetet teremteni, amelyben mindenki megtalálja a maga helyét és a maga jóllétét. Nem győzöm hangsúlyozni, nagyon-nagyon bizakodó vagyok az Állam- és Jogtudományi Kar jövőjét illetően. A fiatal kollegák lendülettel és nagy szorgalommal jelentek meg a kar életében, ami büszkeséggel tölt el mindannyiunkat. Az ÁJTK kötelékében olyan tehetséges és jó attitűdökkel rendelkező fiatal generáció van, akikre a jövőben építhetünk, köszönhetően azoknak a vezető oktató kollégáknak, akik jelenleg alkotják a kar gerincét. Hiszen ők azok, akik a fiatal kollegáink hallgató korában felismerték azok tehetségét, mentorálták és ráállították őket erre az elhivatott pályára. A jogi kar így kerek egész, kerek érték- és tudásközösség.

Panek Sándor

A borítóképen: Prof. Dr. Görög Márta, az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar dékánja. Fotó: Sahin-Tóth István