Mint cseppben a tenger: Ullmann Ágnes, a párizsi Pasteur Intézet nagyasszonyának története

„Az erdélyi származású Ullmann Ágnes lesz az egyik a 72 tudós nő közül, akinek a nevét felírják az Eiffel-toronyra. Az építmény első emeleti frízére a 19. század végén 72 jeles férfi neve került föl. Ezt a tudományos panteont egészíti ki most a párizsi önkormányzat” – továbbított a 2026. január 26-i párizsi sajtóközlemény magyar vonatkozású lényegét a Transtelex. Hírmagyarázó beszélgetésre kértük Széll Márta biológus professzort, a Szegedi Tudományegyetem stratégiai rektorhelyettesét, valamint a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont két emeritus professzorát és akadémikusát, Kondorosi Évát és Venetianer Pált. Az interjúkra alkalmat kínál február 11., a tudós nők nemzetközi napja. Az ENSZ e jeles nappal arra hívja föl a figyelmet, hogy a lányoknak és asszonyoknak a férfiakéval egyenlő és teljes részvétele a tudományban is feltétele a haladásnak.

 

Ullmann Ágnes (1927-2019) biokémikus, mikrobiológus, a párizsi Pasteur Intézet kutatója és az MTA külső tagja filmre kívánkozóan kalandos életét, a biológia tudományát meghatározó munkásságát, példájának máig érvényes hatását kevesen ismerik. Archív fotó

 

Marie Curie listáján

 

„Tudósokra és nőkre van szükségünk, hogy alakítsák a jövő világát. Ez egy nagyszerű kilátás, amelynek mindannyiunkat örömmel kellene eltöltenie!” – véli a francia főváros polgármestere, Anne Hidalgo, aki támogatja a „Nők és a Tudomány” Egyesület kezdeményezését. A civil szervezet kiindulópontja, hogy a nőket „tudományos területük vezető személyiségeiként a történelem túl gyakran figyelmen kívül hagyja férfi kollégáik javára”.

Az Eiffel-torony az 1900-as párizsi világkiállítás óta hirdetője a technológiai fejlődésnek és a mérnöki tudományok nagyszerűségének. A sokféle szimbólumot ötvöző építményre kerül majd föl a francia tudomány női nagyságainak névsora. Illusztráció, forrás: Paris Presse

Egyébként Franciaországban Emma Chenu volt az első nő, aki 1867-ben természettudományi diplomát szerzett. A magyar nők számára 1895 végén, Ferenc József királyi rendeletével engedélyezték, hogy a budapesti és a kolozsvári egyetemen bölcsészeti, orvosi, és gyógyszerészeti tanulmányokat folytathassanak.

Az 1712-ben született szülészorvostól kezdve a 2005-ben elhunyt fizikus-matematikusig 72 nő tudósi teljesítménye mögötti név szerepel a listán. Az Eiffel-torony panteonjában kitüntetett helyet kap a kétszeres Nobel-díjas, lengyel-francia Marie Curie és a magyar-francia állampolgár „Agnès Ullmann” is.

– Mit gondol az Eiffel-toronyig érő elismerésről Venetianer Pál akadémikus, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézet emeritus kutatója?

– Párizs polgármesternője úgy gondolhatta, hogy férfi dominancia van, és ezt helyre kell billenteni a 72 tudós nő nevének az Eiffel-toronyra helyezésével. Ugyanakkor Ullmann Ágnesnek nem ez az első, a köznapi életben is fontos elismerése. A halála után rögtön elnevezték róla a Pasteur Intézet rózsakertjét, pár évvel később pedig egy épületet is. És most a neve felkerül az Eiffel-toronyra. Tehát közéleti szempontból is elismert személyiség Franciaországban.

A szatmárnémeti születésű, Aradon nevelkedett, a kolozsvári magyar egyetem természettudományi karán tanult, majd a budapesti egyetemen vegyész diplomát szerző Ullmann Ágnest „román származású” mikrobiológusként mutatja be a párizsi Eiffel-torony fotójával díszített prospektus összeállítása. Az illusztráció forrása: presse.paris.fr

 

A párizsi prospektusban közölt rövid életrajzban hangsúlyt kap, hogy Ullmann Ágnes (1927-2019) „közel 200 tudományos publikáció szerzője, számos oktatási programban vett részt. A Nobel-díjas Jacques Monod közeli munkatársaként és nemzetközileg elismert tudósként jelentősen hozzájárult a molekuláris biológia fejlődéséhez. Munkája, különösen a genetikai szabályozás mechanizmusaival (laktóz operon) és az allosztériával kapcsolatos eredményei kulcsfontosságúnak bizonyultak az új kezelések és vakcinák kifejlesztése szempontjából.”

 

 

A budapesti Straub Intézet sztárkutatója

 

– A pályámat Straub Intézetében kezdtem, de Ullmann Ágnes volt a közvetlen supervisorom – fogalmazott Venetianer Pál, akit – mint kezdő kutatót – a budapesti egyetem Orvosi Vegytani Intézetét igazgató Straub F. Bruno az egyik vezető munkatársához, Ullmann Ágneshez osztott be. – Voltaképpen a budapesti Straub Intézetbe is az ő révükön kerültem. Amikor végeztem 1957-ben Budapesten biológus tanárként, akkor az egyetem semmiféle kutatói állás nem kínált. Minthogy a szüleim jól ismerték Szalai Sándor szociológus akadémikust, megkérdezték, hogy tud-e valami kapcsolatot biológiai kutatóhelyre, ahova beprotezsálhatna. Adott egy ajánlólevelet Erdős Tamás biokémikushoz, Ullmann Ágnes akkori férjéhez. Erdős a szegedi egyetem Nobel-díjas rektorának, kutatójának, Szent-Györgyi Albertnek egykori munkatársa volt és akkor egy kis klinikai laboratóriumot vezetett. Amikor megkerestem, Erdős „lekáderezett” szakmailag. Jónak talált és adott egy ajánlólevelet a feleségéhez, Ullmann Ágneshez, merthogy egy nagyobb laboratórium a Puskin utcai intézet. Elolvasta a férje levelét, és azt mondta: „Épp itt van a Prof., beszéljen vele!” Ez volt az első találkozásunk.

– Milyen volt egy „nő mint főnök” mellett dolgozni?

– Nem volt kifogásom az ellen, hogy nő a főnököm. Három évig voltunk munkatársak, 1957-ben kezdtem, s Ullmann Ágnes 1960-ban távozott Magyarországról.

 

Nagyon csinosnak és vonzónak is tartották Ullmann Ágnest, aki Budapesten és Párizsban is sztárkutató volt. Archív fotó, forrás: FEMS

 

– Később többször is találkoztak, ezért kérdezem: már 1960 előtt baráti kapcsolat alakult ki önök között?

– Nem nevezném barátságnak, tekintély különbség lévén. Igaz, hogy például az első évben, szilveszterkor meghívott magához az Erdős-Ullmann házaspár. Együtt szilvesztereztünk, tehát a munkán túlmenő kapcsolat volt, amit azért sem neveznék „barátságnak”, mert nem voltunk egy súlycsoportban. A beosztottja voltam: ugyanazon a témán együtt dolgoztunk, de nem egyenrangúan. Ullmann Ágnes volt a főnök.

 

– Mi volt a téma, amin együtt dolgoztak?

– Sajnos nem volt sikeres a téma egyikünk számára sem. Ullmann Ágnes akkor a budapesti Straub Intézet sztárkutatója volt. Úgy nézett ki, hogy egy nagyon fontos új eredmény született az ő keze alatt. Világviszonylatban első ízben sikerült kimutatni egy sejtmentes rendszerben, tehát nem ép sejtekkel egy specifikus fehérje in vitro szintézisét. Ez az amiláz nevű enzim volt. Én ebbe a munkába kapcsolódtam be, ami akkor egy nagyon fontosnak látszó ügy volt. Meg is született egy publikációnk, de Ágnes távozása után folytattam a munkát és rájöttem, hogy ez egy csalóka ügy volt. Tehát tévedtünk, az egész egy zsákutcának bizonyult. Beletelt egy évbe, mire váltottam. 1961-től kezdve már más témán dolgoztam. Tíz év múltán pedig a Szegedi Biológiai Kutatóközpontba jöttem Straub F. Bruno kérésére, vele együtt.

 

– A Magyar Tudományban 2019 őszén ön írt egy ismeretterjesztő cikket Ullmann Ágnesről. Leírta, hogy csodálta benne „azt a szellemi fogékonyságot, amellyel nem biológusi képzettsége ellenére, az akkori liszenkói áltudomány által uralt hazai sivár szellemi állapotból kiemelkedve, nagyszerű molekuláris biológussá vált. Portréjához hozzátartozik annak említése, hogy az Erdős–Ullmann házaspár itthoni legjobb barátai Kulka Frigyes sebészprofesszor és családja voltak, a nagy színész, Kulka János, Ágnes keresztfia”. Milyen tudósnak ismerte meg Ullmann Ágnest?

– Nekem a legjobban imponált az elképesztő gyorsasága és ügyessége a laboratóriumi kísérletezésben. Ilyennel vagy hasonlóval azóta sem találkoztam. Nagyon imponált az is, hogy minthogy Erdélyből jött és ott járt gimnáziumba, a magyart és a románt anyanyelvi szinten beszélte, de majdnem ilyen jól beszélte az erdélyi magyar értelmiség második nyelvét, a németet és a román értelmiség második nyelvét, a franciát. Tehát ezt a négy nyelvet nagyon jól ismerte, de angolul nem tudott. Az külön imponált, hogy nyelviskolában nem tanult angolul, de a munkája során a szakirodalomból és az ismerősökkel való beszélgetésekből remekül megtanult angolul.

 

– Öntől tudom, hogy az Annual Review of Microbiology 2013. évi kötetében megjelent „Szerencsés utazás egyenetlen talajon” című önéletrajzi írásból ismerhetjük meg Ullmann Ágnes életét, anekdotákkal tűzdelve. Milyen előjelét látták annak, hogy a kor hazai viszonyai szerint „menő” Straub Intézetből távozik, akkori szóhasználattal élve „disszidál”, egy utánfutós lakókocsi kádja alatti zugba préselődve, a férjével együtt, Párizsba emigrál Ullmann Ágnes?

– Egy nyári napon bejött Ullmann Ágnes a laboratóriumba és azt mondta: „A hétvégén Tamással, a férjemmel elmegyünk vitorlázni a Balatonra, és ha szép idő lesz, akkor egy pár nappal tovább maradunk…” Ez volt a búcsú. A pár napból örökös eltűnés lett. Nem maradtunk levelezős kapcsolatban. Öt év múlva Amerikában találkoztunk, de én óvakodtam megkérdezni tőle: „Hogyan sikerült a disszidálás?” Arra gondoltam ugyanis, hogy ha hazajövök, akkor biztos, hogy a rendőrség meg fogja a kérdezni tőlem, tudok-e valamit mondani, és jobb, ha nem tudom, mint hogy hazudnom kelljen. Emigrálásának kalandos történetét én is Sean Carroll „Brave Genius” című, Monod-ról és Albert Camus-ről szóló könyvéből ismertem meg. Ezt meséltem el a Magyar Tudományban megjelent egyik cikkemben, amin a telex.hu minapi összeállítása alapul.

 

– Mit köszönhet ön az Ullmann Ágnessel való kapcsolatának?

– Ő vezetett be a kísérletes biokémiai munkába. Az amerikai első találkozásunk után pár évvel Párizsban is meglátogattam és akkor bemutatott a Nobel-díjas Monod-nak, akivel több órán át, hosszasan beszélgettem, ami egy életre szóló élményt jelentett. Nem a szakmáról beszélgettünk. Monod hallatlanul kulturált, széles műveltségű és érdeklődési körű ember volt. Beszéltünk filozófiáról, világpolitikáról, történelemről. A legkevesebbet a biokémiáról vagy a genetikáról esett szó, de számomra egy óriási élmény volt az a beszélgetés – emlékezett Venetianer Pál.

 

 

Nobel-díjasok laborjában

 

A párizsi Pasteur Intézet a biológia, a mikroorganizmusok, a betegségek és a vakcinák tanulmányozásával foglalkozik. A névadó-alapító, Louis Pasteur több mint 140 éve fedezte fel az első veszettség elleni vakcinát. Az 1887-es alapítása óta az Institut Pasteur 10 orvosi-élettani Nobel-díjast adott a világnak. Ezek közül a tudósok közül Ullmann Ágnes együtt dolgozott az 1965-ben Nobel-díjjal elismert François Jacob, Jacques Monod és André Lwoff trióval.

François Jacob, Maxime Schwartz és Ullmann Ágnes egy 1992-es konferencián. Forrás Research in Microbiology

– A párizsi Pasteur Intézet Nobel-díjas környezetéből mit érzékelt a vendégkutatóként oda érkező Ullmann Ágnes és az ő egyik későbbi vendége, Venetianer Pál?

– A „Monod és Jacob” olyan, mint a DNS szerkezetét megfejtő Watson–Crick páros. Jacob és Monod nagyon különböző típusú emberek voltak és életkorban is különböztek. Talán éppen ettől a különségtől páratlanul eredményes együttműködés alakult ki köztük. A Nobel-díjat is együtt kapták a közös munkájukért. Ennek résztvevője volt Ági is azzal, hogy nyolc közös cikke jelent meg a Jacob-Monod-Ullmann triónak, más szerzőkkel együtt. Ullmann Ágnes vendégkutatóként csatlakozott. Sokkal csekélyebb múltja volt és a képzettsége is eltért a többségtől, mert Ági kémiát tanult Kolozsvárott, majd átjelentkezett a budapesti egyetemre, ahol vegyészként diplomázott. Fokozatosan jött bele a modern molekuláris biológiába. Egyébként hárman kapták a Nobel-díjat. Jacob és Monod mellett a náluk idősebb egykori főnökük, Lwoff is, vagyis hármuk megosztott kitüntetése az 1965-ös orvostudományi Nobel-díj. Szóba se jöhetett, hogy Ágit is jelöljék erre a díjra. De már az nagy dicsőség, hogy a Nobel-díjasokkal együtt publikált.

 

– Hogyan lett Ullmann Ágnes „a Pasteur Intézet nagyasszonya”?

– Később, miután már önálló lett, Monod halála után, az Ullmann Laboratóriumnak egy csomó fontos eredménye született. Ezek megalapozásában az segített, hogy a Nobel-díjasokkal együtt dolgozott, és azok nagyon jó véleménnyel voltak róla. Tehát a „nagyasszonysága” már az önálló munkája révén született. A tudományos eredményei mellett egy kollegája azt írta halála után a nekrológjába, hogy Ullmann Ágnes legfőbb jellemző személyiségvonása az eleganciája volt. Ő egy Grande Dame volt.

 

– Olvastam, hogy Ullmann Ágnes elsősorban a szamárköhögés kórokozójának a Bordatella pertussisnak a biológiájáról tett fontos felfedézeseket. Erről beszélt 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémián tartott székfoglaló előadásában is. Járt ő az SZBK-ban is?

– Miután a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja lett, meghívtam egyetlen előadásra a Szegedi Biológiai Központba. Korábban, amikor az SZBK létesült, ő még „bűnözőnek” számított, mert „disszidens” volt, vagyis ha hazatért volna, börtönbe zárják. Tehát az SZBK indulása körül nem járhatott volna Szegeden – zárta a visszaemlékezést Venetianer Pál.

 

 

Tudósoknak tudósok a hősei

 

– Az Annual Review of Microbiology 2012-es számában megjelent önéletírásában Ullmann Ágnes elárulta: a 14. születésnapjára az édesapja ajándékozta neki Paul De Kruif „Baccillusvadászok” című könyvét. Ennek az olvasmányélménynek a hatására döntötte el, hogy kutató lesz. Pasteurt választotta hősének. Elérte, hogy felnőtt és gyakorlott kutatóként a Pasteur-ről elnevezett párizsi intézet vezető munkatársa lett. Miért lehet Ullmann Ágnes a tudós nők számára inspiráló, követendő minta Kondorosi Éva akadémikus, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont emerita kutatóprofesszora szerint?

– Úgy érkezett Szegedre Ullmann Ágnes, mint a párizsi Pasteur Intézet képviselője, a „Pasteur Nagyasszonya”. A szegedi Alabárdos étterembe szerveztek a tiszteletére egy vacsorát. Áginak a közelébe se értem, de emlékszem, hogy mennyire csodáltam az egyszerű és rendkívül elegáns fehér ruhájában és ahogy mindenki körül rajongta. A vacsorára férjemet, Kondorosi Ádámot hívták meg, aki az SZBK legtehetségesebb és legígéretesebb kutatója volt. Ullmann Ágnes is kedvelte őt, és nagy tehetséget látott benne. Én mint feleség csatlakozhattam a társasághoz ezen a vacsorán. 1989-től a férjemmel egy új Növénytudományi Intézetet hoztunk létre a CNRS keretében Gif-sur-Yvette-ben, ahol Ádám az intézet igazgatója volt, én meg csoportvezető kutatási igazgatói beosztásban. Ullmann Ágnes férje, Erdős Tamás ugyanezen a kampuszon, a Biokémiai Intézetben dolgozott. Ágival együtt minden segítséget megadtak nekünk, főleg értékes tanácsaikkal a francia életünk és kutatásaink beindításához. Gyakran voltunk náluk vagy ők nálunk vacsoravendégek. Egyre mélyebb lett a kapcsolatunk Ágival. Anyámmal volt egyidős. Neki nem volt lánya. Mégsem anya-lány kapcsolat alakult ki közöttünk, hanem inkább idősebb nővérként és tudós példaképként tekintettem rá. Ágival ugyanis mindent meg tudtunk beszélni. Gyönyörű, domináns és kemény akaratú nő volt, mindig a minőséget, a kiválóságot tartotta szem előtt.

 

Franciaországi tartózkodásai idején az SZBK kutatója mindig meglátogatta párizsi mentorát. Utolsó találkozásukkor, a 92 éves Ullmann Ágnes halála előtt néhány nappal készítette példaképéről a portréfotót Kondorosi Éva.

 

– Mit jelentett a mentorálás Ullmann Ágnes-módra?

– A közös szakmai programokon kívül a cikkeimet beküldés előtt odaadtam neki, mert kritikai megjegyzései mindig hasznosak voltak. Ezzel egy nagyon építő, ugyanakkor bensőséges kapcsolat alakult ki köztünk. Ha Magyarországra jött, akkor is találkoztunk. Kulka Eszter, Kulka János színész édesanyja volt a legrégebbi és legjobb barátnője, akivel a nyarakat együtt töltötték a tihanyi Limnológiai Intézetben. Ági a tudomány terepén rendkívül kritikus volt mindenkivel szemben. De ha azt látta, hogy a kutató a munkába beleteszi a megfelelő erőfeszítést, van ötlete és tudása, azt a fiatalt nagyon támogatta. Sokat köszönhetek neki, mert megkaptam a megfelelő kritikát, de segített abban, hogy saját magamat felépítsem.

 

– Mi a titka Ullmann Ágnesnek? A férfiak uralta tudományterületen hogyan tudott érvényesülni?

– Rendkívül tehetséges és nyitott ember volt, aki munka közben is megtanulta, amit épp nem tudott, de a feladat megoldásához szükséges volt. Amikor Ullmann Ágnes – kalandos körülmények után – kijutott a párizsi Pasteur Intézet később Nobel-díjas laborjaként emlegetett közösségébe, kemény munkával be kellett bizonyítania, hogy ér annyit, mint a tudós férfiak. Kiemelkedő, nagy volumenű kutatásokat végzett. De itthonról vitte azt is, hogy a nehéz körülményektől nem megriadni kell, hanem ki kell találni, hogy miként lehet megoldani a helyzetet. Anekdotaként emlegetik, hogy anno, a budapesti laborba darabokban érkező ultracentrifugát összeállította, ám valami mégsem működött, erre a szerkezetbe beletett egy ollót és a gép ismét működött. Semmilyen kihívástól sem riadt meg. Megpróbálta megtalálni a megoldást. Ezt elvárta a munkatársaitól is. Tehát akik mellette maradtak a laboratóriumban, kemény képzésen estek át, s aztán mind sikeres kutatók lettek.

 

– Mi a hozadéka ennek a kapcsolatnak az SZBK szempontjából?

– Ullmann Ágnes különösen pártfogolta a magyarokat, az erdélyieket és mindenben segítette őket, legyen az végleges francia letelepedés vagy egy rövidebb tanulmányút. Az SZBK-ból például Venetianer Anikó is dolgozott a Pasteur Intézetben. Nem Ullmann Ágnes laboratóriumában, de többször találkoztak baráti körben. Amikor Pál Csaba csoportja az antimikrobiális rezisztenciával elkezdett foglalkozni az SZBK-ban, többen is meghívást kaptak a Pasteur Intézet szimpóziumára, ahol a csoport fiatal kutatója, Lázár Viktória egy díjat is átvehetett. Ági rendkívül örült ennek és nyilván része volt a magyar kutatók meghívásában és méltatásában.

 

– A párizsi Pasteur Intézetben szimpóziumot szerveztek Ullmann Ágnes halálát követően. Venetianer Pált és önt is felkérték emlékező előadásra. Mit gondol az Eiffel-toronyra tervezett emléktábláról?

– Nagyszerű dolognak tartom a kutatónők elismerését, mert tapasztalható, hogy ha kitüntetésről, felterjesztésről van szó, a férfi kutatóknak férfi kollegáik jutnak először eszükbe. Úgy hiszem, Ullmann Ágnes is azt gondolta, hogy a tudományban nem teszünk különbséget, hogy férfi vagy nő érte el az eredményt, mert a kutatói teljesítmény számít. Őt úgy ismerték el, mint nagyszerű kutatót. Persze igazi nő volt, nagyon szép és dekoratív „királynőként” jelent meg mindenütt. Mindenki úgy beszélt róla, hogy ő „a Pasteur Nagyasszonya”. Szerte a világban látogatta a Pasteur Intézeteket Brazíliától kezdve Olaszországon át Indiáig és rendszeresen nyári iskolákat szervezett. Ezzel nagyban hozzájárult a Pasteur Intézetek és az ott folyó tudományos munka népszerűsítéséhez – összegzett Kondorosi Éva.

 

 

Hálózatban a jövő

 

A párizsi Pasteur Intézetben nagyon nagy megbecsülésnek örvendett Ullmann Ágnes. Szép és magas kort élt meg, és szinte a 2019-ben, 92 éves korában bekövetkezett halála napjáig bejárt az intézetbe. Hihetetlen renoméja volt kutatói pályája és intellektusa miatt, amivel a szakmáját képviselte. Emlékének munkatársai, volt tanítványai a mai napig nagy tisztelettel adóznak. Például az intézmény 2020-2023-as nemzetközi doktori évfolyama is az ő nevét viselte.

 

– Ullmann Ágnessel mély barátságot alakított ki Monica Sala, aki jelenleg a párizsi Pasteur Intézet oktatási igazgatója, aki a Szegedi Tudományegyetemnek többször is vendége volt. Az ő érdeklődése hogyan alakult ki a szegedi universitas és a magyar kutatók iránt Széll Márta professzor, az SZTE stratégiai rektorhelyettese szerint?

– Monica Sala magyarországi kötődése már fiatal korában kialakult, ugyanis olasz édesapja a ‘70-es ‘80-as években növény biológiai kutatásokat végzett az SZBK-ban. Ebben az időszakban, nyaranta Monica is heteket, hónapokat töltött Szegeden, illetve Magyarországon. A Pasteur Intézet vezető kutatójaként baráti kapcsolatba került Ullmann Ágnessel is. Sokat tett azért Monica Sala, valamint a párizsi Pasteur Intézet jelenlegi igazgatója, az algériai származású Yasmine Belkaid professzor, hogy Ullmann Ágnes megbecsültsége, illetve emlékének az ápolása hangsúlyos legyen az intézményen belül és azon túl is. Az Erdélyből indult, Budapesten diplomázott, Párizsban Nobel-díjasokkal publikáló biokémikus története megmutatja, mennyire fontos, hogy a nők a tudományban is a „megfelelő helyre” kerülhessenek. Ennek egyik megnyilvánulási módja, hogy a párizsi Pasteur Intézet oktatási épületét Ullmann Ágnesről nevezték el.

 

A Pasteur Intézetnek Ullmann Ágnes kutatói és emberi nagysága iránti tiszteletét jelzi, hogy ő az első női kutató, akiről az intézetben épületet neveztek el. A 2024. december 11-i ünnepségen Monica Sala, a párizsi Pasteur Intézet oktatási igazgatója mellett részt vett Habsburg György magyar nagykövet is. Fotó: Somogyi Norbert / SZTE NKI

 

– Magyarországon egyedülálló együttműködési megállapodást kötött a világ egyik legismertebb és legnagyobb hatású egészségügyi kutatóbázisával a Szegedi Tudományegyetem. A párizsi Pasteur Intézet és az SZTE közös kutatásairól és képzéseiről 2023. április 18-án, Szegeden írtak alá megállapodást. Monica Sala is jelen volt a rendezvényen. Mi a két tudományos intézmény együttműködésének a fejlődéstörténete?

– Farkas Eszter, aki jelenleg az SZTE Sejtbiológia és Molekuláris Medicina Tanszék tanszékvezető professzora, 2015. szeptember 7-én vette át a „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért” ösztöndíjat. A kivételes kitüntetés párizsi díjátadójára a kutatónőt elkísérte mentora, Bari Ferenc professzor, az SZTE orvosi fakultásának akkori dékánja is. Ott találkoztak Monica Salával, felvették az intézményes kapcsolatot a Pasteur Intézettel. Lendületet adott az együttműködésnek a EUGLOH tagegyetemeinek 2022. június 14. és 17. közötti párizsi találkozója, amikor alkalom kínálkozott arra is, hogy az SZTE delegáció tagjaként megismerkedjek Monica Salával, majd a későbbiekben a párizsi Pasteur Intézettel.

 

A Pasteur Intézetek Nemzetközi Hálózatának 2023. évi találkozóján, Tuniszban, részt vett a Szegedi Tudományegyetem stratégiai rektorhelyettese, Prof. Széll Márta (jobbról) és stratégiai főigazgatója, Prof. Csóka Ildikó (balról) , valamint Somogyi Norbert párizsi TéT-attasé, aki jelenleg az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság munkatársa. Fotó: SZTE

 

– A EUGLOH program egybeesett Karikó Katalin párizsi látogatásával, amikor az Académie des Sciences új tagjaként tartott székfoglaló előadását élőben közvetíthette a University of Szeged. Tudósításunkban arra is emlékeztettünk, hogy a Pasteur Intézet Nobel-díjas triójából Jacques Monod és Francois Jacob is hozzájárult az mRNS titkainak a megfejtéséhez. Erre utal a francia nemzeti televíziós hírcsatorna, a BFM TV Karikó Katalin munkásságát elsőként bemutató dokumentumfilmje, „A nő, aki megmentheti a világot” című alkotás is. A Karikó Katalint bemutató francia filmben arhív felvételről feltűnik a Pasteur Intézet Nobel-díjas kutatója, Monod alakja és elhangzik magyarázatának egy rövid részlete is... A Pasteur Intézet és az SZTE közötti együttműködés részleteinek a kidolgozását Csóka Ildikó professzorral, az SZTE Stratégiai és Fejlesztési Főigazgatóság főigazgatójával együtt folytatták. Hol tart ma a kapcsolat?

– Mára a Pasteur Intézet a saját kutatásait kiegészítő programként tekint Gácser Attila professzor projektjére. Az általa vezetett SZTE Gazda-patogén Interakció Központ átadó ünnepségén és az azt követő tudományos ülésen is képviseltette magát a párizsi Pasteur Intézet. Fontos az oktatási kapcsolat is. Az SZTE orvosi és gyógyszerésztudományi karán korábban létező trópusi medicina kurzust Bálint Gábor professzor két éve bekövetkezett halála után nem volt, aki átvegye. Viszont a párizsi Pasteur Intézetnek kiváló, francia és angol nyelvű, online követhető trópusi medicina kurzusába 2025 óta bekapcsolódhatnak a szegedi egyetemisták. A program itteni vezetője, Paulik Edit, az SZTE Népegészségtani Intézet tanszékvezető professzora és a Pasteur Intézet oktatási Igazgatósága alakítja tovább az együttműködést. Tehát a világ orvosbiológiai kutatásainak abszolút élvonalába tartozó párizsi Pasteur Intézettel alakít ki egyre összetettebb kutatási és oktatási együttműködést az SZTE. Ennek köszönhetően reméljük, hogy 2026-ban a Pasteur Network tagja lesz a Szegedi Tudományegyetem – zárta mondandóját Széll Márta. A Pasteur Hálózat 32 intézmény szövetsége, amely 5 kontinensen 25 országot ölel fel. E dinamikus és sokszínű közösség tagjaként nemzetközi kapcsolatrendszerében is új szintre lép a Szegedi Tudományegyetem.

Újszászi Ilona

Archív fotó: K. É. Fotó: Somogyi Norbert / SZTE NKI

A borítóképen: In memoriam Ullmann Ágnes (1927-2019) – „A tudomány lehet elegancia”. Forrás: FEMS

 

*

További információ:

Marie Curie, Sophie Germain, Agnès Ullmann…: Ismerd meg a 72 női tudós teljes listáját, akiket az Eiffel-torony tudósfrízébe javasoltak! – Sajtóközlemény, 2026.01.26. 16:59

A 72 női tudós nevének az Eiffel-toronyra való felírására vonatkozó javaslatokat 2026. január 26-án mutatták be.

Nők a tudomány fellegvárában • Kutatói életutak a Magyar Tudományos Akadémián 1949–2021