Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetemen új oktatási műhelyben dolgozhatnak együtt azok az oktatók, akik az egyetemi oktatásban az egyéni karrierutak támogatásának eszközét látják. A kooperatív módszertant és az online tudáselsajátítást ötvöző megközelítés eddig 23 innovatív egyetemi kurzust eredményezett, amelyekre hatalmas a hallgatói érdeklődés.
Hogyan támogatja az SZTE a hallgatók egyéni karrierútját?
Ahogyan az az SZTE Karrier Iroda korábbi kutatásaiból vagy a Szegedi Tudományegyetemmel több projektben is együtt dolgozó PwC Magyarország Kft. globális és európai felméréseiből is kiderül, a felsőoktatástól a magas színvonalú tárgyi tudás elsajátításának támogatásán túl egyéb teendőket is elvár a munkaerőpiac. Egyre többen ismerik fel, hogy a diploma ugyan jó belépő a munkaerőpiacra, de akkor válik igazán értékessé, ha tulajdonosa olyan készségekkel is rendelkezik, amelyek a hagyományos tantermi órákon nehezebben fejleszthetők. Például kiváló kommunikációs készség, csapatban való beválás, projektek menedzselése és megvalósítása, időgazdálkodás – csak néhány azok közül a készségek közül, amelyek megléte elvárt egy diplomástól szakterülettől függetlenül. Az SZTE-n tanulóknak több lehetősége van, hogy a tananyagon kívül is fejlődjenek, például az Életvezetési Központ és a Karrier Iroda tréningjei, a Coursera online anyagai, az öntevékeny körök programjai nagy népszerűségnek örvendenek. Ezen a palettán jelentenek új színfoltot a kooperatív kurzusok, ahol már a tananyag elsajátítása és annak alkalmazása jár együtt készségfejlesztéssel.
Csapatmunka, projektek és fenntartható megoldások, avagy mi történik a tanteremben, ha az oktató nem irányít?
A kooperatív módszertan lényege, hogy a hallgatók olyan csapatokban dolgoznak gyakorlati projekteken, ahol minden résztvevőnek meghatározott szerepe van a siker elérésének érdekében. Ez tehát azt jelenti, hogy a csoport minden tagja egyformán járul hozzá a feladat elkészültéhez, erősségeire és ismereteire támaszkodva. Hogy mi lehet projekt? Február 6-án, a kooperatív kurzusokat bemutató rendezvényen többek között Prof. Dr. László Zsuzsanna, a Mérnöki Kar tudományos és általános dékánhelyettese mesélt tapasztalatairól. A fenntartható szennyvízgazdálkodással foglalkozó kurzuson a hallgatók szennyvízrendszereket terveztek például műszaki tartalommal, a jogi szabályozási környezet áttekintésével és költségvetéssel – az egyik csoport terve egy étterem szennyvízét hasznosította a konyhakertben. Mivel ezeket az órákat szabadon választható tárgyként szaktól függetlenül minden hallgató felveheti, különböző szakértelemmel érkeznek a hallgatók, amit sokszor előnyükre tudnak fordítani – a szennyvíztisztító projektek például az ipari formatervező szakos hallgatók fantáziáját is dicsérik, nemcsak a mérnökökét és a leendő marketinges szakemberekét. A módszertan erőssége, hogy átalakítja az oktatásban megszokott szerepeket, igazodva a modern felsőoktatás és a végzett hallgatókat váró munkahelyek szellemiségéhez is, ugyanis a csoport szereplőinek erős együttműködése mellett az oktató segítő, koordináló és nem irányító szerepben vesz részt az alkotási folyamatban.
Lehet-e egy szennyvíztisztító projekt a tanulás jövője?
A szennyvíztisztító tervezése csak egy az izgalmas projektek közül. A nyolc egyetemi karról érkező oktatók a saját szakterületükhöz közeli gyakorlati feladatokat kínálnak. A kooperatív kurzusok hallgatói energetikai terveket, CSR kampányokat, közösségi média kampányokat, podcastokat, kisfilmeket készítenek – egy azonban közös a feladatokban: mind a fenntarthatóság témaköréhez kapcsolódnak. A kooperatív kurzusok 2021-es, első indulásakor ugyanis a Miskolci Egyetem, a Soproni Egyetem és az SZTE együtt arra vállalkozott, hogy a fenntarthatósági kérdések mentén végezzenek oktatásmódszertani fejlesztést. Ezt erősítette az RRF 2.1.2 projektben folytatott nagyívű tananyagfejlesztés, amelynek eredményeként ma már 23 kooperatív módszertannal dolgozó kurzus várja a hallgatókat. A téma aktualitásán túl a kultúrateremtés vezérelte az oktatókat: a fenntarthatósági célkitűzések és azok a mindennapokban és a szakmai életben való előfordulása minden hallgató számára legyen értelmezhető és elérhető. Az SZTE hazai vezető zöld egyetemként különösen elkötelezett a fenntarthatósági témák iránt, ezért azok tantervekbe való beemelése jól tükrözi az intézményi célokat.
Hogyan segíthet egy molekulaháló a tanulásban?
Hogy a projektfeladat megoldása az eltérő szakok és előismeretek ellenére is sikeres és összehangolt lehessen, a félév első része az alapozásról szól. A projekt teljesítéséhez szükséges ismereteket a hallgatók önállóan, online sajátíthatják el, egy molekulaháló segítségével. A molekulaháló lehetővé teszi, hogy a tananyag kis egységekre bontva, tesztek segítségével folyamatos visszajelzést adva vezesse végig a hallgatókat, lehetővé téve a már ismert részek átugrását. Az egyéni haladási útvonalat, a rövid tananyagegységeket és a rendszeres értékeléseket nagyra értékelik a hallgatók, hamar népszerű lett ez a fajta támogató, a tartós bevésődést segítő módszertan. A kurzusokra nagy a túljelentkezés, amit magyaráz a kötetlenebb időbeosztás, a témák aktualitása, a vonzó módszertan, és a sokszínűség. Minden félévben választható angol nyelvű kurzus is.
Milyen lesz az oktatás 2025 után?
A molekulahálót az oktatók a CooSpace 5. generációs felületén tudják elkészíteni, ahol új oktatási eszközök és funkciók állnak a felhasználók rendelkezésére, többek között változatos tananyagtípusok előállításához. A CooSpace 5. felület tesztelése, a benne rejlő módszertani eszközök feltérképezése a tananyagfejlesztések során zajlott, kitapasztalva az oldal erősségeit. A pozitív és építő visszajelzéseknek köszönhetően a CooSpace új változata 2025 őszétől minden szegedi egyetemi polgár számára elérhető lesz. A módszertani eszköztár felfedezésében és sikeres kihasználásában az egyetem oktatóit tréningek és rövid képzések, valamint online útmutatók fogják segíteni. Semmi nem szab határt tehát az oktatók és a hallgatók kreativitásának.
A kooperatív kurzusok fejlesztése a Komplex Digitális Modellváltás - intelligens fokozatváltás (RRF-2.1.2-21-2022-00012 azonosítószámú) projekt támogatásával valósult meg.
SZTE Oktatási Igazgatóság
