Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A lézeres kutatóközpont GINOP nagyprojektjének sikeres lezárását, lézeres kutatási berendezéseinek üzembe helyezését, a nemzetközi kutatói közösség előtti jelképes megnyitását ünnepelték szeptember 14-én az ELI ALPS vendégei és munkatársai. A projektzáró ünnepségen Prof. Dr. Szabó Gábor, az ELI ALPS ügyvezetője, Dr. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter, Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Dr. Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár, Dr. Greinstetter Balázs, a GINOP Irányító Hatóság vezetője, Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Allen Weeks, az ELI ERIC főigazgatója mondott köszöntő beszédet, majd az épület előtt Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszéde után leleplezték az ELI ALPS sétányának új mérföldkövét. Végül pedig az Agy nagytermét megtöltő közönség Illényi Katica révén azt is megtudta, hogyan lesz zene a fizikából.
Több mint 6 évnyi tervezési és 10 évnyi kivitelezési és üzembe helyezési munka, négy GOP és GINOP projektfázis után megünnepelték az ELI ALPS lézeres kutatóközpont üzembe helyezését. A 2007-2013 között zajló tervezést a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), a 2014 tavaszán kezdődött kivitelezési szakaszt pedig a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) pályázatai finanszírozták. A kivitelezés első ütemében a technológiai és kiszolgáló épületek, valamint a tudományos technológia egy része épült meg, a most lezárult második ütemben pedig 2017-ben átadták az épületkomplexumot, majd 2023-ig beszerezték, üzembe helyezték és legtöbb esetben tovább is fejlesztették a kutatástechnológia világszínvonalú berendezéseit. Az ELI ALPS az elmúlt években már felhasználói létesítményként bonyolított le két kutatói felhívást, a csütörtöki ünnepség óta pedig az intézet hivatalosan is a nemzetközi kutatási projektek számára kínálja berendezéseinek idejét és kutatócsoportjainak támogatását.
– Ez volt az a préri, ahol a kutatóközpont építése 2014-ben megkezdődött – mutatott egy rozzant drótkerítéskaput ábrázoló fotóra Prof. Dr. Szabó Gábor, az ELI ALPS ügyvezetője. – A helyen valamikor szovjet laktanya volt, területén érdekes leleteket lehetett találni, nemcsak gázmaszkok maradványait, hanem még egy növendék mamut is előkerült az építkezés elején. Az ELI ALPS épülete 819 oszlopon áll, amelyeknek együttes hossza több mint 14 kilométer lenne, ha egymás mögé raknák őket; a különleges szerkezeti megoldás a lézerberendezések működéséhez szükséges rezgésmentességet szolgálja. Erre azért van szükség, mert némelyik lézer fénynyalábja a keltéstől a kísérleti végállomásig akár 100 méteres nagyságrendű utat is megtesz, és ennek végén nagyjából 2-3 mikrométer pontossággal kell eltalálnia egy céltárgyat. Olyan célzási pontosság ez, mintha az ELI-ből akarnánk eltalálni egy Budapesten lévő fél ötforintosnyi felületet. A rezgésmentesség még az elvártnál is jobb lett; jellemző, hogy a minapi szarvasi földrengésből az ELI ALPS érzékeny műszerei mindössze annyit detektáltak, mintha egy targonca haladt volna el a kutatóközpont külső területén.
Prof. Dr. Szabó Gábor, az ELI ALPS ügyvezetője. Fotó: Kovács-Jerney Ádám.
Dr. Szabó Gábor köszöntő előadásában felidézte, hogy a járvány kezdetén az ELI ALPS épületének magas árnyékoltságú területén 52 intenzív ágyból álló ideiglenes járványkórházat rendeztek be. Az akkori képek az észak-olasz viszonyokat idézték, de szerencsére betegeket nem kellett ide hozni, a sugárárnyékolt laboratóriumokba pedig azóta beköltöztek a lézerberendezések,a lézerimpulzus-nyalábokkal dolgozó másodlagos források és kísérleti végállomások. Ezek az eszközök mostanra a világ számos pontjáról érkező felhasználói kísérleti projektek szolgálatába álltak, csak a fotók idézik a rendkívüli időszakot.
– A kissé borongós magyar lélek nehezen fogadja el azt a gondolatot, hogy Magyarországon létezhet kompromisszumok nélküli világszínvonal, pedig az ELI ALPS ezt képviseli – jegyezte meg az ELI ALPS doyenje. – Úgyhogy az ELI eddigi szakasza elérte a célját. Ha e dicséret kicsit furcsán hatna is az én számból (bár „egy klasszikus” azt mondta, hogy önmagunk dicsérete annyira fontos, hogy nem szabad másra hagyni), azért engedjék meg, hogy megköszönjem a kollégák munkáját. Merthogy, amit most érzünk az nem öndicséret, hanem gólöröm, és erre minden okunk megvan – fordult Dr. Szabó Gábor az ELI ALPS munkatársaihoz.
Dr. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter. Fotó: Kovács-Jerney Ádám.
Dr. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter felidézte, hogy a történeti mérföldkövéhez érkezett projekt az előkészítési fázist is beleszámítva 2007-ben indult.
– Nagyon sokan és nagyon sokat dolgoztak azért, hogy tudományos tartalma és célkitűzései révén ezt a projektet a szakma élvonalába helyezzük, hogy a megvalósításhoz rendelkezésre álljon a finanszírozás, és legyen üzleti modell, ami a hosszú távú működtetést is biztosítja. Nagyon sokan és nagyon sokat dolgoztak azért is, hogy a tulajdonosi és felhasználói közösség sajátosságait tükröző különleges igazgatásrendszer jöjjön létre. Mondhatnám, egy kicsit ez az én sikerem is, mint ahogy a magyar labdarúgó válogatott minden szerzett gólja egy kicsit az én gólom is, de a helyzet az, hogy ez az önök sikere és ehhez a sikerhez ezúton gratulálok – szólította meg az ELI ALPS közösségét a miniszter. Bóka János az ELI ALPS projektet egyszerre inspirálónak és tanulságosnak nevezte, olyan projektnek, amilyenre más magyarországi tudásközpontokban is szükség van.
Az uniós miniszter köszöntő beszédében a Szegedi Tudományegyetem jogi karának egykori munkatársaként kifejezte örömét, hogy az ELI ALPS éppen Szegeden valósult meg: – Ez a projekt nem csak és nem is elsősorban azért szegedi, mert földrajzilag Szegeden található. Ez a projekt nem Szegeden van, hanem Szegedből nőtt ki. Létező szegedi tudományos bázisra épül, ami szervesen kapcsolódik a nemzetközi tudományos közösséghez. Ez a reputáció és ez a kapcsolatrendszer fogja az ELI ALPS infrastruktúráját tartalommal megtölteni – utalt a miniszter a Szegedi Tudományegyetem optikai és lézerfizikai tudásbázisára.
Ezután Bóka János a 2024 második félévében esedékes magyar uniós elnökségről beszélt, amelynek „meghatározó prioritása lesz az EU globális versenyképességének fenntartása és megerősítése”. A miniszter szerint Európa globális gazdasági pozíciókat veszít, nő a lemaradás a kutatásfejlesztésben az innováció számára meghatározó területeken; „egyesek” pedig ezt a problémát a regionális fejlesztési politika rovására létrehozandó versenyképességi eszközökkel akarják kezelni: – Az ELI ALPS projekt számomra azt bizonyítja, hogy a regionális fejlesztési politika és a versenyképesség nem ellentétes egymással, hanem egymást erősítő célkitűzések. Az ELI projekt azt is bizonyítja, hogy a regionális fejlesztés és kohézió eredeti szerződéses célkitűzései továbbra is relevánsak. Nem kell a kereket újra feltalálni, hanem csak használni. Fontos, hogy ez az üzenet jól hallható legyen, mind a kohéziós politika félidei felülvizsgálata, mind a következő hétéves uniós költségvetés előkészítése során.
A miniszter szerint a stratégiai autonómia jegyében az európai biztonság és védelempolitikának európai védelmi ipari bázison kell nyugodnia; az ELI ALPS-nak ehhez a célkitűzéshez is vannak áttételes kapcsolódási pontjai a lézertechnológia révén.
Bóka János kifejezte, hogy Magyarországnak természeti és anyagi erőforrások híján fel kell ismernie a kitörési pontokat, és ez nemzetközi együttműködések nélkül nem lehetséges. – Aki az Európai Unión belül politikai célzattal kizár másokat tudományos együttműködésekből, az szűk látókörűen nem egyszerűen hibát, hanem bűnt követ el. Az ELI ALPS projekt viszont olyan együttműködésre példa, ami nyitott, amellyel együtt erősebbek lehetünk, és amely nem valaki kárára gyarapít bennünket. Ez az együttműködés számomra az az Európa, amelynek arcával mi is meglátjuk saját arcunkat – jelentette ki a miniszter.
Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. Fotó: Kovács-Jerney Ádám.
Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter köszöntő szavai szerint az ELI ALPS egy olyan álom megvalósulása, amely Európa jövőjét jelenti, és ez itt Szegeden van. Szeged felsőoktatási, tudományos kutatásbeli hagyományai, előzményei és hősei megalapozták azt, hogy az ELI ALPS Európa és a világ egyik kutatási központjává váljon.
– Az Európai Unió adófizető polgárainak anyagi hozzájárulása pedig lehetővé tette számunkra, hogy ezt a beruházást megvalósítsuk, és ezáltal az ELI ALPS Európa és a világ egyik fontos tudásbázisaként működhessen itt Szegeden. Ez a támogatás egyben felelősséget is jelent. Nemcsak azt jelenti, hogy az Európai Unió segítségét felhasználva a világban is élenjáró kutatóközpontot hoztunk létre, hanem azt is, hogy ezeket a kutatásokat nemcsak a magunk, hanem Európa és a világ javára is kell fordítani. Ez tudósokhoz méltó felelősség, hiszen a tudomány sohasem szorítható nemzeti határok közé, a tudomány, mindig is világszerte azonos mércék mentén, bár sokszor kulturálisan különböző megközelítések alapján, de ugyanazt a célt szolgálja: az emberiség boldogulását.
Dr. Navracsics Tibor külön kifejezte örömét, hogy az ELI ALPS a Dél-Alföldön épült fel. Az elmúlt évek fejlődési tendenciáit nézve a miniszter szerint a kormány ipartelepítési és fejlesztéspolitikájának köszönhetően a korábbi nyugat-keleti fejlettségi különbség elmosódott, de helyében „mintha kirajzolódna” egy új észak-déli fejlettségi határ. A mutatók szerint Észak-Kelet-Magyarország az ottani fejlesztések következtében elindult a felfelé vezető úton, miközben Dél-Magyarország mutatói „továbbra sem rózsásak”. Dr. Navracsics Tibor az ELI ALPS projektben olyan kitörési pontot lát, amely a kiválóságára támaszkodva Dél-Magyarországot Európa legkiválóbb gazdaságai közé emelheti.
Dr. Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár. Fotó: Kovács-Jerney Ádám.
Dr. Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár a kutatóközpont projektzárásának újabb értelmezési keretet adott: – A teremtett világunk megismerését alázatos tudással, szakmai együttműködéssel lehet és kell megtennünk. Alázatos tudással, mely az ELI ALPS kutatóközpont sajátja. Tisztelettel, ami nem a teremtett világunk rendjének felülírását, hanem annak akár attoszekundum, a pillanat töredéke alatt történő megismerését célozza. Olyan szakmai együttműködéssel, amely Európa azon alapértékein nyugszik, amikor a felebarát felebarátja a másiknak, és ebben az együttműködésben születik valami új, valami jó, valamilyen jövőt teremtünk – fejtegette Dr. Hankó Balázs.
Az államtitkár szerint a tudomány fejlődéséhez a magyarok óriásokat adtak, adnak és fognak adni. Ezt célozzák a megújított egyetemek, kutatások, kutatási együttműködések is, amelyek összekapcsolják az egyetemeket a kutatóhálózattal és a gazdasággal. Ma már 11 magyar egyetem van a legjobb 500 között, köztük az ELI ALPS többségi tulajdonosa, a Szegedi Tudományegyetem is. Dr. Hankó Balázs szerint az elmúlt négy évben 78 százalékkal nőtt a nemzetközi tudományos kiváló közlemények száma, és minden második tudományos közlemény európai együttműködésben készült. – Kétszeresére növeltük egyetemeink finanszírozását, és minden nemzetközi nehézség és kiszámíthatatlanság ellenére a tavalyi évben a kutatás-fejlesztési innovációs források összege meghaladta a 900 milliárd forintot.
Az államtitkár szerint az uniós Horizont kutatási és innovációs keretprogramban elnyert források területén jelenleg szakadék van a nyugat- és kelet-közép-európai országok, a régebb óta uniós országok és az újonnan csatlakozott uniós országok között. A politikus szerint ma egy nyugat-európai polgárra négyszer több direkt uniós kutatási forrás jut, mint Magyarországon vagy Közép-Európában; ma egy nyugat-európai kutatónak 2,5-ször több direkt uniós forrás jut, mint Közép-Európában. Egy nyugati kutató a Horizont-forrásokból 35 ezer eurós kutatási keretre számíthat, míg ez Magyarországon 15 ezer euró.
– Tudjuk, látjuk és érezzük azt, hogy ha versenyképesebbek kívánunk lenni, ha Európa a versenyképesség élére szeretne törni, akkor szorosabb együttműködésre, még inkább egymás felebarátjaként történő egymásba kapaszkodásra van szükség. Ez a helyes, ez a jó irány, ez visz minket előre. Magyarország igaztalan módon nem jut hozzá azokhoz a direkt Horizont forrásokhoz, amelyek ezt a kutatási együttműködést viszik előre. Mi azonban hiszünk az együttműködésben, éppen ezért biztosítunk 5 milliárd forintnyi forrást ezekre az európai együttműködésekre – keretezte az Európai Unió és a magyar kormány vitáját Dr. Hankó Balázs.
Az államtitkár megjegyezte, hogy Magyarország az innovációs rangsorokban a világon a 34. helyen, Európában pedig a 21. helyen áll. A célkitűzés az, hogy innen 2030-ra Európa legjobb 10 innovátor országa között, a világon pedig a legjobb 25-ben legyen az ország. Ennek érdekében fogadták el a Neumann János-programot, amelynek Hankó Balázs szerint az egyetemek, a kutatási infrastruktúra és a gazdaság összekapcsolása, valamint az eredményesség és a mérhetőség a három kulcsszava.
Dr. Greinstetter Balázs, a GINOP Irányító Hatóság vezetője. Fotó: Kovács-Jerney Ádám.
Dr. Greinstetter Balázs gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkár, a GINOP Irányító Hatóság vezetője felidézte, hogy az építés kezdetén, 2011-2013 között az új Széchenyi tervben mintegy 2000 milliárd forint forrás állt Magyarország rendelkezésére gazdaságfejlesztésre, a versenyképesség javítására. A célok, kitörési pontok között kiemelt helyen szerepelt a tudomány és innováció területe. Mindezek részeként a kormány célul tűzte ki az európai kutatási infrastruktúrák stratégiai tervében szereplő kutatási nagyberendezés-, infrastruktúra-projektekben való hazai részvétel fokozását is. A cél eléréséhez a kormány az ELI-HU Kutatási és Fejlesztési Nonprofit Közhasznú Kft.-vel kezdett együttműködésbe, több kiemelt felhívás révén.
AZ ELI ALPS kutatóközpont megvalósítását előkészítő projekt első fázisa 2011 áprilisában kezdődött meg a Gazdaságfejlesztési Operatív Program összesen 800 millió forintnyi támogatásával. A kormány ekkor az új Széchenyi Terv keretében a nemzeti programok között támogatta a projektet, melynek végrehajtását a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz rendelte. A második fázisra egy újabb kiemelt GOP-felhívás keretében 2012 januárjában kötött támogatási szerződést az ELI-HU és az irányító hatóság, majd a program folytatására a GOP-ban további 1,6 milliárd forintot kapott a kutatóközpont építése. A projekt szereplői 2013 augusztusában egy konferencián összegezték az előkészítés lezárt utolsó fázisát, és ekkorra megtörténtek a lézerberendezések beszerzésének összetett előkészületei is; ezután egy újabb GOP-felhívásban 29,5 milliárd forint kifizetésével 2014 tavaszán megkezdődtek az ELI ALPS kivitelezési munkálatai.
Az épületet 2017 júliusában adták át, és ekkor kezdődhetett a kutatási eszközök telepítése. A finanszírozás az új gazdaságfejlesztési program, a GINOP, azaz a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program második, K+F prioritásából folytatódott. E felhívás alapján a GINOP-ból összesen 48,9 milliárd forint kifizetése történt meg 2015-től. 2018-ban már az első külföldi felhasználók, svájci és görög kutatócsoportok is megkezdhették munkájukat, 2019-től pedig a világ kutatói felhasználói felhívások keretében pályázhatnak arra, hogy az ELI ALPS berendezésein végezhessenek kísérleteket. A most záruló operatív program a fejlesztéseket 2014 óta összesen 141 felhívással mintegy 2400 milliárd forint összegben támogatta. Az irányító hatósághoz több mint 52 ezer pályázat érkezett, a kifizetés megközelíti a 3,5 ezer milliárd forintot. Ebből 18 ezernél több KKV részesült összesen 1000 milliárd forint támogatásban, mely mintegy 2000 milliárd összegű beruházást indukált Magyarországon – közölte a GINOP Irányító Hatóság vezetője.
– Sok-sok nálunk dolgozó kolléga munkája, szakértelme benne van abban, hogy az akadályműszaki kihívást, sok tisztázandó kérdést sikerült megnyugtató módon kezelni. Állíthatom, hogy a hazai nagyprojektek között is ez az egyik legösszetettebb projekt, ha nem is az összeg mérete miatt, hanem a kutatás-fejlesztési tartalom, valamint a projekt kezdetén még nem is létező technológiák miatt. Ezt közösen elérni nem volt könnyű, sok egyeztetés, módosítás, technikai kérdés tisztázása előzte meg a mai napot. Így innen is köszönöm kollégáim erőfeszítéseit. Az ELI ALPS projekt kedvezményezettjével végig napi, élő kapcsolatban voltunk és vagyunk. Az összetett, megvalósítási időben is jelentős projektet végig szakszerűen, hatékonyan menedzselték, ennek eredményeként pedig ma közösen örülhetünk a projekt zárásának.
Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Fotó: Kovács-Jerney Ádám.
Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora arra emlékeztetett, hogy az egyetem több mint 100 éves Szegeden, és a Szegedi Tudományegyetem az egyedüli olyan hazai egyetem, amelyen Magyarországon történt kutatás alapján kaptak Nobel-díjat. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter annak érdekében, hogy a kételkedőket meggyőzze, hogy érdemes Szegedre egyetemet telepíteni, létrehozta a Szent-Györgyi Albert neve által is fémjelzett tudáskoncentrációt, és lehetővé tette, hogy Szeged az akkori világ vezető biokémiai nagyhatalmává váljon. – A C-vitamin mellett az aktin és az aktomiozin felfedezése is a szegedi egyetem érdeme, és szerencsésebb esetben a szegedi egyetemhez nem egy, hanem 2-3 Nobel-díj is kapcsolódhatna.
A rektor szerint Szegeden a lézerkutatás kiválóságát jelzi, hogy a világon bárhol elvégzett szemészeti lézerműtétek részben azt a tudást használják, amit a szegedi egyetem lézerkutatói hoztak létre.
Dr. Rovó László azt várja, hogy az ELI ALPS-ban végzett lézeres kutatások a biokémiához hasonlóan nagy eredményeket hoznak majd a Szegedi Tudományegyetem számára. A rektor szerint a kutatóintézet a lézeres kutatások további erősödéséhez vezet majd, egyúttal pedig az egyetem hallgatóit a természettudományok felé fogja orientálni. Az ELI ALPS által keltett nemzetköziesítés hatását pedig az egyetem máris érzékeli. A rektor szerint az ELI ALPS és az egyetem közös, gazdasági felhasználást is ígérő projektekben vesz részt; ilyenek például a sugárbiológiai hadronterápiát olcsóbb, lézeres forrásokra helyező részecskegyorsítási kísérletek vagy pedig azok a transzmutációs kísérletek, amelyeknek távlati célja a nukleáris hulladékok kezelése lehet. Dr. Rovó László az ELI ALPS kedvező hatásának példájaként hozta fel a Large Scale Accelerators and Lasers (LASCALA) nevű integrált PhD-képzést, amelyet a Szegedi Tudományegyetem az EUGLOH projekt égisze alatt a fizikus mesterképzésre építve vezetett be a Paris-Saclay Egyetem, a Lundi Egyetem és a Sapienza Egyetem közreműködésével.
Allen Weeks, az ELI ERIC főigazgatója. Fotó: Kovács-Jerney Ádám.
Allen Weeks, az ELI ERIC főigazgatója szerint a lézertudományból, az anyagtudományból vagy általában a nagyszabású kutatási infrastruktúrák közösségéből bárki megerősítheti, hogy az ELI ALPS megállja a helyét a világ vezető kutatóintézetei között, akár az Egyesült Államokhoz, Kínához vagy Japánhoz képest is. A kiválósághoz elköteleződés kell, vélte Allen Weeks, szerinte ez mutatkozott meg abban, hogy a magyar kormány betartotta szavát a támogatások terén, és ez az elköteleződés jellemezte a kutatóintézetet időben és költségkereten belül megépítő csapat munkáját is. Ez az elkötelezettség, mondta, Magyarországot nemcsak Európában, hanem a világban igen szűk körbe helyezi.
A főigazgató szerint a sok ráfordítás megéri majd, az ELI ALPS létesítmény kiemelkedő tudományos eredményeket fog hozni. Allen Weeks a Szegedi Tudományegyetem rektorának címezve úgy gondolja, hogy a következő Nobel-díjak a már megtörtént felfedezések eredményei lehetnek, és ezért a következő magyar Nobel-díjat Karikó Katalin több évtizedes kitartó kutatómunkája hozhatja.
Allen Weeks úgy gondolja, a kutatóintézet megépítése után a sikeres működtetése jelenti majd a következő lépést. A szegedi kutatóközpont várhatóan 2024 elején kerül majd hivatalosan is az Európai Bizottság 2021-es döntése alapján megalakult ELI European Research Infrastructure Consortium (ELI ERIC) működtetése alá. Allen Weeks elmondta, biztos benne, hogy 2024-re az ELI ERIC alapító tagjai mellé a jelenleg megfigyelő státusú Németország is csatlakozik majd.
Prof. Dr. Szabó Gábor, az ELI ALPS ügyvezetője és Allen Weeks, az ELI ERIC főigazgatója. Fotó: Kovács-Jerney Ádám.
A főigazgató optimista a szervezet működését illetően:
– Olyan stratégiára van szükség Magyarországon, amely támogatja a magyar kutatókat, hogy használják ezt a felhasználói létesítményt. A magyar kutatóknak pedig alapvetően arra kell számítaniuk, hogy Szegeden és ne Hamburgban, Oxfordban vagy Kaliforniában végezzék kutatásaikat. Ez az egyik oka annak, hogy az ELI ALPS itt van Szegeden. Az a célja, hogy vonzó hely legyen a magyar kutatóknak, a régió kutatóinak, és az Európa más részeiből érkezők számára is tudatosítsa, hogy világszínvonalú létesítmény van a környezetünkben. Ugyanakkor versenyezniük is kell a világ minden tájáról érkező kutatók projektjeivel. Példaként említem, hogy nemrég folytattuk le az ELI második felhasználói felhívását. Az első két felhívás során több mint 130 pályázat érkezett, és az ELI ALPS-ban egyedül több mint 40 felhasználói kutatási projekt van folyamatban. Biztos vagyok benne, hogy az ELI ALPS kutatói túlterheltek, és a kereslet csak növekedni fog, ami a kutatóközpont versenyképességét is jelzi.
Allen Weeks végül az ELI ALPS kutatóihoz szólva megköszönte munkájukat és kifejezte várakozását, hogy a jövőben együtt dolgozhassanak.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszél az ELI ALPS mérföldkő-átadásán. Fotó: Kovács-Jerney Ádám.
A köszöntők után Lantos Csaba energiaügyi miniszter előadásával az ELI ALPS bejáratához vezető sétányon leleplezték a nagy intenzitású lézeres kutatás legújabb mérföldkövét, amely azt rögzíti, hogy 2023-ban az ELI ALPS kapui megnyíltak a nemzetközi tudományos közösség előtt. A legutóbbi mérföldkő az ELI megálmodója, a 2018-ban fizikai Nobel-díjat elnyerő Gérard Mourou és munkatársa, Donna Strickland tiszteletére került a sétányra.
Minden fillér, mit a tudományoknak pártolására fordítunk, egyszersmind a haza oltárára tett áldozat – idézte Deák Ferencet az energiaügyi miniszter. – A konzervatív magyar kormány is ezt az utat járja, mert a gondolat semmit sem veszített érvényéből. Meggyőződésünk, hogy az ország boldogulásának, a gazdaság növekedésének egyik záloga az, hogy a magyar kutatás-fejlesztés Európa és a világ élvonalába tartozzon. Arra pedig, hogy mindez nemcsak a szavakban, hanem a tettekben is megjelenik, keresve sem lehetne jobb példát találni a mai mérföldkőavató ünnepségnél. Grandiózus beruházás valósult meg, amiért köszönet illeti mindazokat, akik részesei voltak – mondta Lantos Csaba.
A miniszter szerint az ELI ALPS olyan kutatóhely, ahol az emberiség nagy kihívásaira keresik a megoldásokat, amelyek a tudományos, ipari és orvosi alkalmazások mellett az energiaügy jövőjét is alakítani képesek. Lantos Csaba szerint ehhez az intézménynek magas szintű tudományos kutatási, felsőoktatási háttérre, a gazdasági élet szereplőivel kiépülő kapcsolatokra, nemzetközi együttműködésekre és támogató kormányzati környezetre van szüksége. Emlékeztetett, hogy 2011-ben, az ELI ALPS építkezésének kezdetén is gazdasági válságban volt az ország, de a kormány akkor is a nagy kiadással járó döntés mellett tette le a voksát. Lantos Csaba szerint a háború hatásai ellenére ma a kormány az energiapolitikában is a jövőre koncentrál, ezért erősíti az ország energiafüggetlenségét, folytatja a zöld átállást és érvényesíti a klímasemlegesség céljait. – Az általunk tervezett fejlesztések és részben az itt folyó kutatások hosszú távon teszik majd biztonságossá és megfizethetővé a magyar energiaellátást – közölte a miniszter.
Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja gratulál Prof. Dr. Szabó Gábornak, az ELI ALPS ügyvezetőjének, miután leleplezték a kutatóközpont új mérföldkövét. Fotó: Kovács-Jerney Ádám.
– Arannyal, gázzal, ritka fémekkel nem tudjuk megtölteni Magyarország földjét, azzal azonban, hogy szélesre tárjuk a kaput a tudományok, a kutatás-fejlesztés előtt, megnyerhetjük a jövőt – zárta Lantos Csaba, aki megemlítette még, hogy az ELI ALPS melletti területen lévő SZTE Science Park tervezett infrastruktúrafejlesztéseit az Energiaügyi Minisztérium csaknem 10 milliárd forinttal támogatja.
Az előadások után a főként az ELI ALPS munkatársaiból és meghívott kutatókból álló közönség Illényi Katica Liszt-díjas hegedűművész tereminelőadását és hangszeres bemutatóját hallgatta meg. A különös hangszer fizikájáról Dr. Szabó Gábor előzőleg elmondta, hogy az antennák és a tereminjátékos keze együtt egy kondenzátor kapacitását változtatja meg, és ettől megváltozik az antennára kapcsolt oszcillátor rezonancia frekvenciája. Vagyis a hangszer kezelése a frekvenciák és rezonanciák manipulálásán múlik. – Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy miután fizikus vagyok, viszonylag hamar megértettem az eszköz működési elvét, aztán ahogy mind jobban megértettem, most annál kevésbé értem, hogy vajon hogyan lehet rajta játszani – mondta általános derültséget keltve a professzor.
A közönség láthatólag ugyanígy volt ezzel, főleg azt látva, hogy a művésznő keze a levegőben, láthatatlan „húrokon” mozog. Így Illényi Katica maga magyarázta el, hogy a bal kéznek az antennától való távolsága módosítja a hangerőt, a jobb kéz pedig a tempót és a hangmagasságot szabja meg. A teremin érzékeny hangszernek bizonyult, behangolása után már amiatt is újra kellett hangolni, hogy az előadásra megtelt a terem. Sőt, az is kiderült, hogy a tereminjátékos fáradó testtartása is el tudja hangolni a kényes eszközt. Illényi Katica szerint a hangszeren nincsenek beosztások vagy billentyűk, valójában láthatatlan hangok helyét kell megtanulni, vagyis inkább érezni a levegőben, és az egyetlen kontroll az emberi hallás.
Illényi Katica Liszt-díjas hegedűművész tereminen játszik. Fotó: Kovács-Jerney Ádám.
Illényi Katica, Termes Rita zongorakíséretével Morricone Volt egyszer egy vadnyugat című filmzenéjét, majd Puccini Gianni Schicchi című operájából a Maria Callas által egykor gyönyörűen énekelt Lauretta-áriát adta elő egészen különleges tisztasággal. A tereminen ezután Édith Piaf L'hymne à l'amour című dala szólalt meg, majd a művész saját szerzeményét, végül Lehár A mosoly országa című operettjéből a Vágyom egy nő után című örökzöldet hallhatta a közönség.
Ami ezután következett, az maga volt a metafora: a művész irányította az ELI ALPS munkatársát. Illényi Katica ugyanis a közönség soraiból kiszólított egy jelentkezőt, akivel, kezét a levegőben vezetve „négykezest” játszottak a hangszeren. A választás Dr. Dömsödi Dánielre, az ELI ALPS pénzügyi munkatársára esett, aki később elmondta, kedvtelésből zenél ugyan, ezért jelentkezett, de egyáltalán nem beszéltek össze, így a közös tereminjáték teljesen spontán volt.
Illényi Katicát, aki még azt is bemutatta a tereminen, hogyan indul egy Harley Davidson, az ELI ALPS közönségének vastapsa búcsúztatta.
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
Panek Sándor
A borítóképen: Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja, Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Dr. Hankó Balázs, innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár és Prof. Dr. Szabó Gábor, az ELI ALPS ügyvezetője leleplezik a kutatóközpont új mérföldkövét.
Fotó: Kovács-Jerney Ádám.
