Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A Szegedi Tudományegyetem ebben a tanévben ünnepli Szegedre költözésének centenáriumát. Az elmúlt 100 év során számos egyedülálló könyv és eszköz került az intézmény birtokába és szolgálta a kutatást, oktatást. Közülük több is muzeális, egyedi és felbecsülhetetlen értékű. A Kiepert-glóbuszoknak is különleges a történetük.
Sajátos hangulata van az SZTE Klebelsberg Könyvtár Régi Könyvek Tára különgyűjteményének. A József Attila Tanulmányi és Információs Központ 3. emeletén található részlegben a leghangosabb csoportok is azonnal elcsendesednek, mert a régi könyveknek, tárgyaknak sajátos kisugárzása van, amely tiszteletet, áhítatot parancsol. Világszinten is ritkaságszámba menő tanúi találhatók ezen a helyen a múltnak. A könyvnyomtatás kezdetéből származó könyvritkaságok mellett, híres írók, költők saját kezű, eredeti írását is lehet tanulmányozni.
A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára Régi Könyvek Tára különgyűjteményének ékességei a Kiepert-ikerglóbuszok. Az 1883-ig visszanyúló történetük számos, máig tisztázatlan részlet miatt vált még titokzatosabbá.
A Szegedi Tudományegyetemen őrzött különleges tematikájú földgömb a korszak, de egyúttal a berlini Reimer cég glóbuszai egy ritka példánya. Különösen értékessé teszi készítésének 1892-es időpontja, valamint az a – 2009-es restaurálás kezdetekor kiderült – tény, hogy az 1892-es fedőréteg alatt egy teljesen épnek látszó 1883-as felszín is húzódott.
Tehát a szegedi példány egymás fölött két földgömböt hordozott.
Ráadásul az 1883-as, Kiepert első önálló szerkesztésű 80 cm-es glóbuszából, eddig mindössze csak egyetlen másikat sikerült azonosítani.
Így az eredetileg egy glóbuszból a gondos restaurálás után kettő lett. Kivételes szerencse, hogy mindkét réteget sikerült megmenteni, amire kuriozitásuk, jelentős szellemi és anyagi értékük miatt mindenképpen érdemesek. Az ikerglóbuszok a földrajz és a kartográfia 19. század végi állapotának, gyakorlatának, szakmai szemléletének és ismereteinek fontos és értékes dokumentumai.
- Hogy hogyan és mikor kerületek Szegedre, máig ismeretlen. Elég valószínűnek látszik, hogy Kolozsvárról, 1918 után, de erre bizonyíték nincs. Kolozsvár 1918 decemberében került román uralom alá. Volt olyan professzor, aki Kolozsvárról 1921-ben egyenesen Szegedre jött, mert még próbált helyben tenni valamit a kolozsvári felsőszintű magyar képzés megmaradásért, de amikor egyértelművé vált, hogy ez nem lehetséges, akkor jöttek át a trianoni Magyarországra. Dézsi Lajos kézirattári hagyatékában az áttelepülés írásos dokumentumai megtalálhatók SZTE Klebelsberg Könyvtár Régi Könyvek Tárában . A professzorok és más magyarországi egyetemek adományai adták a törzsét annak a könyvtárnak, eszközparknak, amivel elindult a szegedi felsőoktatás. A legrégebbi biztosnak tűnő információ, az akkor még egy glóbusszal kapcsolatban, hogy Prinz Gyula geológus professzor irodájában állt.– tudtuk meg Farkas Katalintól, az SZTE Klebelsberg Könyvtár Régi Könyvek Tára könyvtárosától.
Az Egyetem utca 2. szám alatt álló neoromán stílusú épület 1925 óta ad otthont a Földrajzi intézetnek. 1945-57 között Prinz Gyula professzor, világjáró geológus-geográfus, a kor kiemelkedő földrajztudósa – 1934-től az MTA levelező tagja és a Magyar Földrajzi Társaságnak is meghatározó alakja –vezette az Intézetet. A glóbusz az évek során szobáról szobára vándorolt, míg végül 2009-ben Keveiné Bárány Ilona professzor asszony, az Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék vezetőjének szobájából került a restaurátorhoz. A Könyvtár és az egyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoportja a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával és az Országos Széchényi Könyvtár szakmai segítségével közösen restauráltatta az Egyetemen őrzött glóbuszt.
- Az eredeti gömb, amire a térképszelvényeket felragasztották, fából készült, az új pedig gipszből. Lente Zsuzsanna, az Országos Széchényi Könyvtár restaurátora vezette a közlekedési térképek restaurálását. A Földgömbök nem topográfiai térképek, a domborzati viszonyokat - összesen hat szín használatával - árnyalással érzékeltetik. A legfontosabb információ, amit hordoznak, a földrészek és tengerek, vízrajz mellett a közlekedési útvonalak jelzése. Erről viszont olyan részletgazdasággal tájékoztatnak, hogy külön vonaltípussal (szaggatott, pontozott-szaggatott stb.) jelölik a portugál, német és egyéb hajóútvonalakat is. A jó szemű látogatók elvileg még kalózokra utaló jelzéseket is találhatnak a gömbön – mondta el Farkas Katalin.
Háromlábú állványon állnak a gömbök, amelyek közül a másodikat a Képzőművészeti Egyetem diákjai készítették. A nyolcszögletű naptárkereten a csillagjegyek is felfedezhetők. A térkép szövege többnyire német nyelvű.
A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtára Régi Könyvek Tára különgyűjteménye rengeteg kincset rejt még az SZTE elmúlt 100 évéből és a korábbi időszakokból egyaránt. Köztük megtalálható és megtekinthető az első magyar nyelvű, nyomtatott szakácskönyv vagy József Attila majd’ 100 éve, 1923-ban írt eredeti levele.
Az SZTE gyűjteményének egy része elérhető digitális formában is az alábbi linken:
SZTEinfo/Lévai Ferenc
Fotó: Sahin-Tóth István
