SZTE magazin

borito_-_melypont

Egy karnyújtásnyira az ország legmélyebb pontja - vagy mégsem?

Szegeden és környékén szinte mindenki azt hiszi, hogy az ország legmélyebb pontja mindössze egy karnyújtásnyira, Tiszasziget határában található – az SZTE kutatói azonban már egy évtizeddel ezelőtt bebizonyították: mindez a Tisza-part másik oldalán lelhető fel, nagyon közel Szeged határához. A kerítéssel körbevett, tiszaszigeti emlékhely továbbra is közkedvelt pihenőhelyként üzemel. Arról, hogy miként válik egy nevezetes földrajzi pontból, népszerű kirándulóhely, Dr. Szatmári József, egyetemi docenst kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az 1980-as évek közepén hazánk összes nevezetes pontját – legészakibb, legdélibb, legkeletibb, legnyugatibb, legmagasabb és legmélyebb, sőt még az ország közepét is – meghatározták és emlékhelyekkel jelölték. Pontos térképek alapján mind a négy égtáj irányába sikerült megjelölni a nevezetes helyeket. Hazánk jelenlegi legmagasabb pontját – a Mátrában a Kékes csúcsát - már az 1880-as években ismerték. Az ország közepének meghatározása azonban egy szép matematikai feladat volt, hiszen egy szabálytalan alakzat középpontját kellett kiszámítani. A pontos súlypontszámítások szerint ez a pont nem is Pusztavacs közelében, hanem Dabas és Hernád között található. A legmélyebb pont helyéről viszont azóta is vitatkoznak a földmérő, térképész, geográfus és turisztikai szakemberek. A Természetjáró Szövetség ugyanis még a rendszerváltás előtt megjelölte ezeket a helyeket, ám az országhatárokon fekvő pontok - így a szerb határhoz közeli mélypont - határvédelmi okból mégsem kerülhettek akkoriban a valódi helyükre. Ezért az emlékhelyek is ott maradtak, ahol eredetileg kialakították őket. Az, aki ezeket a pontokat felkeresi - kivéve a Kékes csúcsát - azzal kell, hogy szembesüljön, hogy az emlékhely és a földrazilag pontos nevezetes hely elkülönül egymástól.

 

- Az ukrán és a horvát határon lévő keleti és déli pontok kivételével a természetjárók és a geoládák keresői az internetes oldalak bejegyzései szerint nagy kedvvel és szép számmal meg is duplázzák az élményt ezeknél a nevezetes helyeknél. Természetesen a legnépszerűbb a Kékes, de a mélypont sem szégyenkezhet a látogatottságát tekintve – kezdte gondolatait Dr. Szatmári József, egyetemi docens.

 

Kiemelte: Magyarország domborzati viszonyainak pontosabb megismerése a XIX. század utolsó negyedében, műszeres magasságmérésekkel kezdődött meg, miután 1875-ben meghatározták az adriai alapszintfelületet, népszerűbb nevén: a viszonyítási tengerszintet.


- A mérések eredményei elsőként többek között a Harmadik Katonai Felmérés térképein jelentek meg. Ezek alapján ma már pontos mérési adatokkal és magassági modellel tudjuk alátámasztani azt, hogy hazánk jelenlegi területének legmélyebb pontja Gyálán található, ami ma Szerbia területén van, a falu nyugati oldalán, ahol elhagyja Magyarországot a Tisza. Ezt az 1850-es években a folyó szabályozása során vágta ketté a Tisza új medre – fogalmazott a geoinformatikus.

 

A második világháború után új földrajzi topográfiai térképek készültek, amelyek még pontosabb felméréseken alapulnak. Így a balti tengerszinthez viszonyított magasságmérések alapján – amelyek már nagy pontossággal mutatják meg a magassági viszonyokat – a kutatók számára biztossá vált, hogy az ország legmélyebb pontja Gyálarét közelében található.

 

- Jelenleg a Központi Statisztikai Hivatal „Földrajzi alapadatok” fölsorolásában az ország legmélyebb pontja 76 méteres balti tengerszint fölötti (tszf.) értékkel szerepel, amely azért kisebb pontosítást igényelt. Ez alapján ugyanis a mélypont a Tisza jobb oldalán, a szerb határ közelében, Gyálarét és Röszke között, a Nagy-réten, a Lúdvár major közelében egy csatorna mentén található. Ezt alátámasztja a földrajzi topográfiai térképen jelölt pont magassági értéke is, ami 75,80 m tszf. A méréseket 2005 és 2010 között több különböző időpontban és különböző típusú, centiméteres pontosságú magassági adatokat biztosító műholdas helymeghatározó eszközzel is elvégeztük. Ilyen volt például a manapság már elterjedt és jól ismert RTK GPS, amely akkoriban ritkaságnak számított, de a SZTE Alkalmazott Geoinformatikai és Távérzékelési Laboratóriuma már rendelkezett vele – ismertette Dr. Szatmári József.


Az SZTE docense elmondta: a 2000-es évek közepén Tiszaszigeten, a mélypont emlékhelyén, amely tehát nem egyezik a földrajzi legmélyebb ponttal, kialakítottak egy kiránduló és pihenőhelyet, ahol egy emlékművet is elhelyeztek, megjelölve rajta a 75,8 m-es tszf. értéket, ahol már a kirándulók egyszerűbb GPS eszközei is 1-2 méterrel magasabb értéket mutattak. A helymeghatározó eszközök - avagy a túrázók mobil eszközeinek magasságmérései is - pontosabbá váltak az utóbbi húsz évben, így egyre több embert kezdett el érdekelni például az ország legmélyebb pontjának helye és magassága is.

 

- A legobjektívebb választ minden bizonnyal majd egy repülőgépről elvégzett, lézeres magassági felmérés fogja megadni. Ebből a felmérésből hazánk teljes területének tengerszint feletti magasságát is meg fogjuk ismerni néhány centiméteres pontossággal. Amíg ez nem készül el, addig igazából csak találgatni és vitatkozni lehet azon, hogy hol is van ez a pont – emelte ki az SZTE munkatársa.

 

Mindenkiben felmerülhet a kérdés, hogy miért is foglalkoznak mindezzel ilyen mélyrehatóan, és hogy van-e ezeknek a vizsgálatoknak gyakorlati jelentősége?

 

Dr. Szatmári József zárásképp úgy fogalmazott: az egyre pontosabb magasságmérési módszerek kidolgozásával és a domborzati viszonyok részletesebb megismerésével, modellezésével, lehetővé válik a klímaváltozás hatására szárazodó környezetünkben a vízvisszatartásra alkalmas területek meghatározása is. Ezek éppen a mélyebb pontok környezetében találhatók. A ritkább, de intenzívebb csapadékok megtartása és visszavezetése a talajba a szomjazó mezőgazdasági és természetvédelmi területek – említhetjük itt például a költöző madarak pihenőhelyeit –, számára is életbevágó fontosságúak.


SZTEinfo - Pósa Tamara

Fotó: tiszasziget.hu

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01