Széchenyi-díjat kapott Dr. Mesterházy Ákos, az SZTE címzetes egyetemi tanára

Mesterházy Ákosnak több évtizedes a kapcsolata a Szegedi Tudományegyetemmel. Az SZTE Növényélettani Tanszék programjában növényi rezisztencia genetikát adott elő, a Mérnökkaron pedig címzetes egyetemi tanári elismerést kapott. Hallgatók munkaprogramjában vett részt, és számos alkalommal az államvizsga bizottság tagjaként is értékelte a karon folyó munkát. A Mikrobiológiai Tanszékkel való kapcsolata is régi, még Ferenczy Lajos professzorral kezdődött az együttműködés, ma pedig Vágvölgyi Csaba professzorral közös projekteken dolgozik, amelyből színvonalas publikációk is készültek.

- Több díjat is kapott már, a Széchenyi-díj milyen helyet foglal el az elismerései között?

- Valóban, kaptam már néhányat, ezek túlnyomórész az agrárszakmai szervezetektől vagy az Agrárminisztériumtól származnak. Üzenetük az, hogy a szakma értékelte, elismerte azt a teljesítményt, amelyet munkatársaimmal együtt értünk el. Nagyra becsülöm a Gábor Dénes életműdíjat. A Széchenyi díj más. Ez a legmagasabb állami kitüntetés, amiben egy kutató részesülhet, e mögött már nemzetközileg is nagyra értékelt munka áll, aminek egyben hazai jelentősége is kiemelkedő. Vagyis, ezt tekintem tudományos pályafutásom legfontosabb kitüntetésének.

- Hogyan tudta meg és hogyan fogadta a hírt a díj elnyeréséről?

- A felterjesztésről tudtam, ugyanis a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományok Osztálya terjesztett fel. Az, hogy esély is van a kitüntetésre, az idén februárban derült ki, amikor az illetékes kormányhivatal megkérdezte, elfogadnám-e a kitüntetést. Erre természetesen igent mondtam. Ekkor kértek többféle nyilatkozatot, mint jelölttől, és kaptam egy levelet, hogy a díjazottak nevét a Magyar Közlöny március 15-iki számában publikálják. Ez megtörtént, és ettől kezdve tényleg a magas kitüntetés boldog tulajdonosának tudhattam magamat. Azután elkezdtek jönni az e-mailek és a telefonok, amelyek jelezték, hogy sokan örülnek, hogy elnyertem ezt a díjat. Mindenkinek köszönöm!

- Mit tart a legfontosabb eredményének?

- A búzára és a kukoricára is kidolgoztunk egy olyan rezisztenciavizsgálati módszertant, amely sokkal pontosabb, mint amit máshol használnak. A nagyobb pontosság vezetett olyan felismerésekre, amelyeket ezek nélkül nem lehetett volna elérni. Előállítottunk olyan kalászfuzáriummal szemben ellenálló törzseket, amelyek ma a világon a legjobbak közé tartoznak. Ez a metodika tette lehetővé, hogy a rezisztencia és a toxinszabályozás fontos részleteit megismerjük. Ezen túl kidolgoztunk egy fungicides technológiát búzában, amely a rezisztenciaszinttel kombinálva akár 95-98 százalékos toxincsökkentést is elérhet. Végül kidolgoztuk azt a fajtavizsgálati metodikát, amellyel meg lehet akadályozni a nagyon fogékony vagy fogékony fajták, hibridek köztermesztésbe kerülését, és olyan fajták és hibridek előnyben részesítését, amelyek alacsony fertőzöttséggel és toxintartalommal rendelkeznek járványos években is. Ez egyben alapja az élelmiszer- és takarmánybiztonság jelentős növelésének. Ez egyben alapja az élelmiszerbiztonság és takarmánybiztonság lényeges növelésének. Ezek kihatása azokban az években, amikor a növényeket járványok pusztítják, sok tízmilliárd forintnyi kár igen lényeges csökkentése. Ráadásul a közegészségügyi, mezőgazdasági, nemzetgazdasági pozitív kihatásai is egyértelműek.

- A kutatás eredménye hogyan hasznosul?

- Ennek a munkának az eredményei segítenek az EU élelmiszerbiztonsági toxin határértékek betartásában, amely az ellenállóbb fajtákban és a korábbinál hatékonyabb növényvédelmi technológiával segít. Ebben nem a már bekövetkezett kár mérséklése a fontosabb, hanem a megelőzés, amelynek a betegség-, és toxinellenállóság a lényege. A megelőzést állítottuk a középpontba. A toxinszennyezés kialakulását fékezzük, amennyire lehet, ezért kulcskérdés az ellenállóság javítása. Ilyen szegedi fajták már ma is vannak a piacon, tehát nem a távoli jövőről beszélünk. Sajnos, a bekövetkezett súlyos toxinszennyezést gazdaságosan mérsékelni már nem, vagy alig lehet. Az egészségesebb takarmány révén az állattenyésztés gazdaságossága is javul, ez akár a húsárak a vártnál mérsékeltebb emelkedésében is játszhat szerepet. A munka lényegesen növelheti a mezőgazdasági export gazdaságosságát és versenyképességét, itt százmilliárdos tételekről van szó. Lehet, hogy erről az „egyszerű ember” nem tud, de a javuló életszínvonalból áttételesen ő is részesedik.

SZTEinfo - Lévai Ferenc