Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A fehér fagyöngy jótékony hatása egyelőre főleg gyógyteaként ismert, de a XXI. század végére nagy jelentősége lesz az immunrendszer kezelésében. Az SZTE Mezőgazdasági Kar hallgatója, Ormódi Márton kutatásában – hazai viszonylatban elsőként - arra kíváncsi, hogy a növény antioxidáns-kapacitása egyes fafajokon belül hogyan oszlik meg, és milyen a mértéke más növényekhez képest.
Ormódi Mártonnak, az SZTE Mezőgazdasági Kar végzős hallgatójának a növényélettani és növényvédelmi ismeretei bővítése során keltette fel figyelmét a furcsa életvitelű, bizonyos fák lombkoronái közt élősködő, 60-100 cm átmérőjű, gömb alakú növény, latinul Viscum album. A karon oktató Dr. Lantos Ferenccel folytatott megbeszélése után hamar kiderült, a szakdolgozati témája a fehér fagyöngy vizsgálata köré fog épülni.
A fehér fagyöngy nem virágos, úgynevezett vegetatív részeinek, vagyis a hajtásoknak (Visci albae stipes) és a leveleknek (Visci folium) a gyógyhatása már régóta ismert. A hagyományos természetgyógyászatban általában gyógyteaként alkalmazzák. Leginkább magas vérnyomásra, érelmeszesedésre és szívritmus-szabályozásra használják. Nyugtató hatása miatt epilepsziás rohamok megelőzésére, fejfájásra is alkalmazható. Javítja az immunrendszer működését. A méh izomzatát erősíti, növeli a fogamzás esélyét.
- Hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt számos doktori értekezés és tudományos publikáció jelent meg, amelyek a fehér fagyöngy klinikai hatásait bizonyítják. A hazai szakirodalomban azonban nem találtunk olyan tanulmányokat, amelyek a fehér fagyöngy úgynevezett szabadgyökfogó képességét vizsgálják. Kutatásom tárgyköre éppen ezért a szóban forgó virágos élősködő vegetatív részeinek antioxidáns-kapacitás vizsgálata és meghatározása – mondta Ormódi Márton. - Külső konzulenseként a fehér fagyöngyöt évtizedek óta vizsgáló Prof. Dr. Hajtó Tibort kértem fel, aki többek között a Viscum album humángyógyászatban történő alkalmazását kutatja.
A szabadgyökök nagy reaktivitású, rövid életű kémiai részecskék, amelyek képesek a szervezet bármely anyagát károsítani. A felhalmozódó szabadgyökök megkötése az antioxidáns enzimrendszer feladata. Antioxidáns alatt leggyakrabban az élő szervezetben, illetve a táplálékban található, természetes vagy mesterséges vegyületeket értjük, amelyek feladata a kémiai oxidációs folyamatok gátlása vagy késleltetése. A szervezet antioxidáns kapacitása a káros oxidációs hatásokkal szembeni védekezőképességet jelenti. Az antioxidáns-kapacitás a rendelkezésre álló antioxidáns vegyületek mennyiségének, másrészt a szervezetet ért oxidatív terhelés mértékének a függvénye.
- A leveles hajtásokat 2020 októberében, öt különböző magyarországi fehér fagyöngy lelőhelyről gyűjtöttem be, öt különböző fafajról: nyárfa, kőris, akác, juhar, fekete dió. Az antioxidáns vizsgálatokat nemzetközileg elismert módszerekkel végeztük (DPPH, FRAP, TPC). A minták vizsgálatát mindhárom módszer esetében reprodukálhatóan hajtottuk végre – tette hozzá a mezőgazdasági kar hallgatója. - A kutatásunk értékes vizsgálatokat tartalmaz. Új megállapítás, hogy a gazdanövényektől függően szignifikáns különbségeket kaptunk a fagyöngy leveles hajtásainak antioxidáns tartalmában. Például a kőrisről szedett fehér fagyöngy antioxidáns kapacitása eléri egyes bogyós gyümölcsök értékét, sőt némelyikét meg is haladja. Érdemes lenne a fehér fagyöngy egyéb biológiai kutatásait tovább folytatni. Továbbiakban hazai és nemzetközi természettudományi folyóiratokban szeretnénk az eredményeket majd közzétenni – zárta gondolatait Ormódi Márton.
SZTEinfo
Fotó: Ormódi Márton
