IMG_8426-001

Kérdezz-felelek a vektor alapú és az elölt vírus alapú COVID-19 elleni védőoltásokról

Az mRNS alapú vakcina mellett más típusú oltóanyagok alkalmazását is elkezdik a COVID-19 járvány elleni védekezésben hazánkban. „Kérdezz-felelek” ismeretterjesztő sorozatunk új részében az ezekkel kapcsolatos tudnivalókat osztjuk meg olvasóinkkal.

A 2020. január 20-án, az SZTE honlapján közzétett „Kérdezz-felelek az mRNS alapú COVID-19 védőoltásról” cikkünkben ígértük az olvasóknak, hogy a további, az oltási programban bevezetésre kerülő vakcina típusokról is közérthető tájékoztatással szolgálunk. Amint arról a napi sajtóból értesülhettek, az mRNS alapú vakcina mellett más típusú oltóanyagok alkalmazását is elkezdik a COVID-19 járvány elleni védekezésben hazánkban. „Kérdezz-felelek” ismeretterjesztő sorozatunk új részében az ezekkel kapcsolatos tudnivalókat osztjuk meg olvasóinkkal.


- Milyen típusú vakcinák a Szputnyik V (orosz), az AstraZeneca/Oxford (angol), illetve a Sinopharm (kínai) védőoltások?


- Az orosz és az angol vakcinák úgynevezett vektorvakcinák, amelyeknél egy ártalmatlan, szaporodni nem képes, csonkolt vírus viszi be a sejtjeinkbe a COVID-19 megbetegedés kórokozójának, a SARS-CoV-2 vírus tüskefehérjéjének az örökítőanyagát, míg a kínai vakcina egy inaktivált, elölt, megbetegedést nem okozó SARS-CoV-2 vírusokat tartalmazó elegy.


- Mit jelent az, hogy vektorvakcina?


- Egy közönséges náthavírus szerkezetének az alapját használják ahhoz, hogy a COVID-19 megbetegedést okozó vírus örökítő anyagának egy kis darabkáját bejuttassák a sejtjeinkbe. A saját sejtjeink ezek után előállítják a tüskefehérjét, amire az immunrendszerünk ellenanyag-termeléssel reagál. Így egy valódi SARS-CoV-2 koronavírus fertőzéskor az immunrendszerünk felismeri és eltünteti a megbetegedést okozó vírust.


- Miért nem okoz megbetegedést a vektorvírus?


- Mindenki ismeri azt az édességet, amelyben az aszalt szilva magja helyére marcipánt tesznek és csokoládéba mártják. Az aszalt szilva magja akár életképes is maradhat, ha azt földbe ültetjük, szilvafa is nőhet belőle. A marcipán töltetű aszalt szilvát hiába ültetjük földbe, abból nem lesz szilvafa. Így kell elképzelni a vektorvakcinát: a mag nélküli aszalt szilva a szaporodni képtelen, csonkolt adenovírus, a beleágyazott marcipán pedig a SARS-CoV-2 tüskefehérjéjének genetikai kódja.


- Beleolvad-e a saját genetikai állományukba, DNS-ünkbe a vektorvakcinában található DNS?


- Nem. A csonkolt vektorból hiányoznak azok a szekvencia részletek, enzimek, amelyek ezt lehetővé tennék. Ezek hiányában a vírus integrálódása az emberi örökítőanyagba nem lehetséges.


- Meddig marad meg a szervezetünkben a vektor által bevitt, reprodukcióra képtelen DNS darabka?


- Legfeljebb addig, amíg beindul az immunválasz. Hiszen a DNS darabkát felvevő sejtek a felszínükön hordozni fogják a vírus tüskefehérjéjét, amit az immunrendszerünk idegennek ismer fel és elpusztít.


- A kínai vakcina okozhat megbetegedést?


- A kínai vakcina vegyszerrel elölt SARS-CoV-2 vírus, amely nem képes megbetegedést okozni, hiszen nem képes szaporodni a szervezetünkben.

A vakcinák azonban okozhatnak oltási reakciót, ami annak a jele, hogy aktiválódott az immunrendszerünk. Ilyen oltási reakció lehet a hőemelkedés, láz, fejfájás, izom vagy ízületi fájdalom. Ezek azonban egy-két nap alatt elmúlnak. Az oltási reakciók súlyossága azonban semmiképp sem összemérhető egy SARS-CoV-2 okozta megbetegedés tüneteivel vagy annak hosszabb távú szövődményeivel.


- Meddig marad a kínai vakcina a szervezetünkben?


- Legfeljebb néhány nap alatt a szervezetünk falósejtjei eltávolítják a vakcina darabkáit, de addigra elkezdődik az immunválasz kialakulása és az immunológiai memória kifejlődése is.


- Kik számára alkalmazható a két különböző típusú vakcina? Vannak kivételek?


- Igen, vannak olyan krónikus megbetegedések, amelyekben egyik vagy másik típusú vakcina nem alkalmazható. Ennek eldöntése minden esetben a kezelőorvos, illetve az oltóorvos feladata.


- Mikor adható be a vakcina?


- Ennek a két vakcinának az esetében is ugyanaz a helyzet, mint minden egyéb vakcina kapcsán. Nem olthatóak olyan páciensek, akiknek feltehetően épp zajlik a szervezetében valamilyen fertőzés, még ha ez a fertőzés nem is a COVID-19 megbetegedést okozó vírustól származik. Láz vagy hőemelkedés, torokfájás, hasmenés, kiütéses betegségek, stb. kizáró okok addig, amíg a tünetek el nem múlnak.


Ha van valamilyen allergiám, akkor kaphatok védőoltást?


Ha az allergia okát ismerjük, még ha ez korábban esetleg valamilyen védőoltástól származott is, nem kizáró ok. Minden esetben tudatni kell az oltóorvossal, ha korábban jelentkezett az allergiás reakció.


Vannak korábbi tapasztalatok ilyen vakcinákkal?


Az orosz vakcinához igen hasonló típusú védőoltás az ebola elleni védőoltás, amelyet sikerrel alkalmaztak a legutóbbi ebola járvány megfékezésében. A kínai vakcinához hasonló védőoltásból nagyon sok van, életünk során több ehhez hasonlót is kaptunk. Ilyen például a szezonális influenza elleni védőoltás.


Gyermekek kaphatnak védőoltást?


Gyermekeket egyelőre nem vakcinálnak SARS-CoV-2 ellen. Ennek az az egyszerű oka, hogy gyermekeken nem tesztelték a vakcinákat, így annak a gyermekekre kifejtett hatásáról nem állnak rendelkezésre adatok.


Ha voltam fertőzött, akkor adható a védőoltás?


Általános eljárás, hogy az igazolt (PCR-rel kimutatható) fertőzést követően 3 hónapig nem oltják a korábbi COVID-19 betegségen átesett pácienseket. Igazoltan magas ellenanyagszinttel (ELISA-val mérhető) rendelkező betegek esetében nem indokolt a védőoltás beadása.


A két komponensű vakcinálás során már az első adag véd a fertőződéstől?


Sajnos nem megfelelő mértékben. A teljes védettség kialakulásához mindkét komponensre szükség van. Sőt, a második komponens beadása után is el kell még telnie néhány napnak-hétnek, mire a védettség kialakul.


Meddig védenek a vakcinák?


Jelenlegi tudásunk alapján minimum fél év védettség várható, ami egyénenként akár hosszabb is lehet.


Melyik a legjobb vakcina?


Minden vakcina jó, de nem mindenki kaphatja bármelyik típust. Vannak a páciensek korát figyelembe vevő ajánlások, illetve olyan alapbetegségek, amelyekben nem adható egyik vagy másik típusú vakcina. Ezt minden esetben az oltóorvosnak, illetve a kezelőorvosnak kell eldöntenie.


Valamilyen nemzetközi szakértői testület vizsgálta a kínai, illetve az orosz vakcinát?


Igen, ezeket az egyik legelismertebb és legszigorúbb feltételekkel közlő „The Lancet” című folyóiratban olvashatják. A nemzetközi vizsgálatok eredményeit ebben a rangos orvosi folyóiratban közölték a klinikai vizsgálatokat lefolytató szerzők ( Ide és ide kattintva olvasható.)

 

Reméljük, hogy újabb „Kérdezz-felelek” rovatunkkal segíteni tudtunk a hazánkban újonnan alkalmazásba kerülő COVID-19 oltóanyagok hátterének megértésében.

Az Egyetem neve:
Szegedi Tudományegyetem
Rövidített megnevezése: SZTE
Székhelye: Szeged, Dugonics tér 13.
Postacíme: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.
Központi telefonszáma: (62) 544-000

C_evszammal

Az egyetem megnevezése külföldi kapcsolataiban:
latinul:
Universitas Scientiarum Szegediensis
angolul:
University of Szeged
németül:
Universität Szeged
franciául:
Université de Szeged

Az egyetem alapítója:
Országgyűlés

Az egyetem felügyeleti szerve:

Innovációs és Technológiai Minisztérium