Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Shyam Jee a Szegedi Tudományegyetem doktori iskolájában szerzett PhD-fokozatot és tanulmányai befejeztével sem hagyta el Szegedet. A Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) Advanced Core Facility (ACF) egységének főmunkatársaként most a világon is egyedülálló vizsgálatokban vesz részt.
Az indiai születésű Shyam Jee, szülőhazájában szerzett diplomát és ezt követően a kutatások hozták Szegedre, ahol a PhD-fokozatot a Szegedi Tudományegyetemen szerezte meg. Előbb a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban, majd a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központban (HCEMM) kamatoztatta tudását. Jelenleg a funkcionális sejtbiológia és immunológia Advanced Core Facility (ACF) egységének tudományos főmunkatársaként az áramlási citométer laboratóriumért felel, és segíti a HCEMM mikroszkóp laboratóriumának felhasználóit is. Az SZTE sokoldalú és elhivatott alumusát kérdeztük munkájáról és korábbi tanulmányairól, tapasztalatairól.
– Mióta van Szegeden?
– PhD-tanulmányaimat 2015 szeptemberében kezdtem, a Szegedi Tudományegyetem Biológia Doktori Iskolában. A kutatás célja a receptor-szerű citoplazmatikus kinázok (RLCK VI_A) szerepének tanulmányozása volt a dohány virágporában. Az RLCK VI_A szerepének tanulmányozására "géncsendesítés" technológiát alkalmaztam és végül minden szempontból eredményes volt a projekt, megszereztem a PhD-fokozatot.
– Milyen tapasztalatai vannak az SZTE-vel kapcsolatban?
– Nemzetközi tapasztalataim szerint a Szegedi Tudományegyetem kiváló hely a szaktudás megszerzésére a tudomány területén. A Szegedi Tudományegyetem nagyon jó platformot nyújt az adott területen frissülő ismeretek feltárására. Szakértelmet szereztem a géncsendesítés technológia, a konfokális lézer pásztázó mikroszkóp és a fejlett többszínű áramlási citométer és sejtszorter (FACS) területén. Alkalmam volt részt venni az EMBL gyakorlati kurzuson is, ami kiváló lehetőséget adott számomra, hogy szaktudást és tapasztalatot szerezzek az áramlási citométria területén.
– Mi tartotta itt a tanulmányai befejeztével?
– Tudományos munkatársként új munkalehetőséget találtam (2019. szeptember - 2022. március között) a Szegedi Biológiai Kutatóközpont "Cellular Imaging" (Mikroszkópos Sejtanalízis) Laboratóriumában. Ott a bakteriális klónozáson és mikroszkópos sejtanalízis területén dolgoztam, és a legjobb klónt szűrtem a mérgező gázok, például a kénsav, etanol, metanol és formaldehid kimutatására. Fluoreszcens képalkotási beállításokat dolgoztam ki bioszenzor fejlesztéséhez. Ezen túl Szeged szép, békés, tiszta város, könnyen elérhetőek a dolgok és a helyiek is nagyon támogatók.
– Mi a kutatásának lényege?
– A PhD-vizsgálati eredmények azt sugallták, hogy az RLCK VI_A kinázok részt vesznek a pollencső alatti polaritás kialakulásában. A kinázok fontos szerepet játszottak a pollencsövek megfelelő növekedésében. Kutatói munkám során kifejlesztettük a fluoreszcens képalkotó rendszert a mérgező gázok kimutatására. Kutatómunkánk eredményét szabadalmaztatni is szeretnénk.
– Mennyi ideig tartott a kutatás és milyen együttműködésben zajlott?
– A PhD-tanulmány 2015. és 2019. között zajlott, majd 2019. és 2022. között kutatói munkatársként dolgoztam. A vizsgálat a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban és a Szegedi Tudományegyetem Biológiai Doktori Iskola Növénybiológiai Tanszékén történt Prof. Fehér Attila vezetésével. Kutatómunkatársként a Szegedi Biológiai Kutatóközpont "Cellular Imaging" Laboratóriumában és az Ankarai Közel-Kelet Műszaki Egyetem Biotechnológiai Tanszékén, Törökországban dolgoztam Prof. Hüseyin Avni Öktem és Dr. Ayaydin Ferhan vezetésével. Amit Rawal professzorral is dolgoztam együtt a Delhi-i Indiai Technológiai Intézetben, szuperhidrofób, nem szőtt titanát nanoszerkezetű anyagokon.
– Milyen gyakorlati haszna lehet a kutatásnak?
– A HCEMM-ACF laboratóriumban kifejlesztett bioszenzorunk mérgező gázok, például kénsav, etanol, metanol és formaldehid kimutatására használható. Kifejlesztettünk egy mátrix rendszert, így egyszerre akár 9 féle mérgező gáz detektálható bioszenzorunkkal. Prof. Amit Rawal-lal végzett munkánk szuperhidrofób textíliák készítésére használhatók különböző ipari alkalmazásokhoz.
Shyam Jee (középen) a fiatal kutatók munkáját is segíti Fotó: Bobkó Anna
Lévai Ferenc
Fotó: Bobkó Anna
