Pontosan nem tudni, hogy mi okozza a gyulladásos bélbetegségek kialakulását, de az biztos, hogy kezelésük egyik leghatékonyabb módszere a biológiai terápia. Molnár Tamás, az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinika gasztroenterológusa osztotta meg a legfőbb tudnivalókat a betegségekről.
Körülbelül 3 millióan küzdenek jelenleg a világon a gyulladásos bélbetegségek valamelyikével, hazánkban körülbelül 40 ezerre tehető ez a szám. A magyar betegek egynegyede már szedett szteroidot is a betegsége kezelésére, 15 százalékuk pedig jelentős dózisban szedte azt. A legtöbb beteg a 40 és 70 közöttiek körében van – ezek derültek ki Molnár Tamás, az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinika gasztroenterológusának előadásából. Sokan vannak azonban olyanok is az országban, akik még nem is tudják, hogy tüneteik mögött milyen probléma áll, ezért fontos, hogy a visszatérő tünetekkel mielőbb keressék fel orvosukat.
A gyulladás más szerveket is megtámadhat
A belgyógyászprofesszor az SZTE Szabadegyetem eseményén számot adott arról is, hogy a gyulladásos bélbetegségeknek két fajtája van, egyik a fekélyes vastagbélgyulladás, vagyis a colitis ulcerosa, míg másik a Chron-betegség, bélszűkülettel, végbél körüli panasszal jár. Kiderült, ha valakinél visszatérően jelentkezik hasmenés, hasi görcs, puffadás vagy vérszegénység, akkor mielőbb érdemes felkeresnie a belgyógyászatot.
Molnár Tamás kiemelte, a betegek egyharmadánál súlyos lefolyású a probléma, gyakran szorulnak kórházi ellátásra is, valamint a legtöbb beteg arról számol be kezelőorvosának, hogy romlott az életminőségük. Ráadásul nemcsak a beleket támadja meg a gyulladás, hanem más szerveket is, így ízületi gyulladást, szem- és bőrbetegségeket, máj- és epeproblémákat is okozhat. Gyakori a műtéti beavatkozás is a Chron-betegeknél, míg ha a fekélyes vastagbélgyulladással küzdőknél kell operáció, akkor az mindenképp a teljes bél eltávolításával jár.
Genetika és több környezeti tényező is okozhatja
Pontosan nem tudni, hogy a betegséget mi okozza, viszont az jól látszik, hogy kockázati tényező a genetika, vagyis ha valakinek az édesapjánál, az édesanyánál vagy a testvérénél már jelentkezett a gyulladásos bélbetegség, akkor megvan rá az esély, hogy azt örökölte ő is. Emellett számos környezeti tényező vezethet még hozzá, például a helytelen táplálkozás, a dohányzás és a stressz.
A gasztroenterológus rámutatott, ezek a problémák nem gyógyíthatók, csak tüneti kezelés lehetséges, valamint éveken keresztül még akkor is szükség van a terápiára, ha már tünetmentes az érintett. A betegség során a bélnyálkahártyába bejutnak azok az anyagok, amelyek ellen egy egészséges szervezetben ez a nyálkahártya folyamatosan védekezik, ez a bejutás pedig aktivizálja az immunsejteket, a védekezés pedig túl is pöröghet, ezért van szükség a gyógyszerekre, amikkel ezt az aktivizációt meg tudják fékezni.
Erre alkalmasak az aminoszalicilátok és a kortikoszteroidok, amelyek már sok ember életét megmentették, és kezelik a tüneteiket, mivel gyulladáscsökkentő hatásúak, viszont hosszú távú mellékhatásokat idézhetnek elő. A kezelési lehetőségek között vannak még az immunszuppresszív szerek, amivel elnyomják a szervezet immunválaszát, ezeket is évtizedek óta alkalmazzák arra, hogy fenntartsák azt a jó állapotot, amit a szteroidos kezeléssel sikerült elérni, tehát a gyulladás folyamatos fennállását akadályozzák meg. Ugyanakkor a mellékhatásprofilja ennek a módszernek is rossz.
A biológiai terápia jelentős változást hozott
Éppen emiatt volt szükség arra, hogy újabb terápiákat dolgozzanak ki, ezek a biológiai terápiák, amiket évek óta hazánkban is sikeresen alkalmaznak. Amellett, hogy a tüneteket kezelik, megelőzik a gyulladás folyamatos fennállását, valamint a nyálkahártya gyógyításában is hatékonyak. Nem kémiai úton előállított, hanem biológiai anyagokkal kezelik a betegeket. A szakember jelezte, téves elmélet az, hogy immungyengítés történik ezzel a módszerrel, hiszen az aktivizáló anyagok blokkolása a kezelés célja.
A biológiai terápiát azoknál alkalmazzák, akiknél a hagyományos gyógyszerekkel nem sikerül megfelelő eredményt elérni. Molnár Tamás szerint jogos kérdés az, hogy miért nem ezzel kezdenek minden betegnél, azonban vannak olyanok, akiknek nincs szüksége ilyen jellegű kezelésre, valamint a betegség elején még nem tudni, hogy kinél mekkora mértékű segítség kell. Továbbá súlyos szívelégtelenség, tuberkulózis és sclerosis multiplex fennállása esetén nem alkalmazható a biológiai terápia.
Molnár Tamástól megtudtuk azt is, hogy hazánk Európa élvonalában van a biológiai terápiák tekintetében, Szegeden is alkalmazzák ezt a fajta kezelést. Hozzátette, annak érdekében, hogy minél több embert meg tudjanak menteni, hogy javuljanak a betegek életkörülményei és minél kevesebb beavatkozásra legyen szükség, folyamatosan dolgoznak újabb és hatékonyabb terápiák létrehozásán.
Link: delmagyar.hu