Egyre hatékonyabb módszerek vannak a gyulladásos bélbetegségek kezelésére

Körülbelül 3 millióan küzdenek jelenleg a világon a gyulladásos bélbetegségek valamelyikével, hazánkban körülbelül 40 ezerre tehető ez a szám. A magyar betegek egynegyede már szedett szteroidot is a betegsége kezelésére, 15 százalékuk pedig jelentős dózisban szedte azt. A legtöbb beteg a 40 és 70 közöttiek körében van – ezek derültek ki Molnár Tamás, az SZTE SZAKK Belgyógyászati Klinika gasztroenterológusának elő­adásából. Sokan vannak azonban olyanok is az országban, akik még nem is tudják, hogy tüneteik mögött milyen probléma áll, ezért fontos, hogy a visszatérő tünetekkel mielőbb keressék fel orvosukat.

A gyulladás más szerveket is megtámadhat

A belgyógyászprofesszor az SZTE Szabadegyetem eseményén számot adott arról is, hogy a gyulladásos bélbetegségeknek két fajtája van, egyik a fekélyes vastagbélgyulladás, vagyis a colitis ulcerosa, míg másik a Chron-betegség, bélszűkülettel, végbél körüli pa­nasszal jár. Kiderült, ha valakinél visszatérően jelentkezik hasmenés, hasi görcs, puffadás vagy vérszegénység, akkor mi­­előbb érdemes felkeresnie a belgyógyászatot.

Molnár Tamás kiemelte, a betegek egyharmadánál súlyos lefolyású a probléma, gyakran szorulnak kórházi ellátásra is, valamint a legtöbb beteg arról számol be kezelőorvosának, hogy romlott az életminősé­gük. Ráadásul nemcsak a beleket támadja meg a gyulladás, hanem más szerveket is, így ízületi gyulladást, szem- és bőrbetegségeket, máj- és epeproblémákat is okozhat. Gyakori a műtéti beavatkozás is a Chron-betegeknél, míg ha a fekélyes vastagbélgyulladással küzdőknél kell operáció, akkor az mindenképp a teljes bél eltávolításával jár.

Genetika és több környezeti tényező is okozhatja

Pontosan nem tudni, hogy a betegséget mi okozza, viszont az jól látszik, hogy kockázati tényező a genetika, vagyis ha valakinek az édesapjánál, az édesanyánál vagy a testvérénél már jelentkezett a gyulladásos bélbetegség, akkor megvan rá az esély, hogy azt örökölte ő is. Emellett számos környezeti tényező vezethet még hozzá, például a helytelen táplálkozás, a dohányzás és a stressz.

A gasztroenterológus rámutatott, ezek a problémák nem gyógyíthatók, csak tüneti ke­­zelés lehetséges, valamint éveken keresztül még akkor is szükség van a terápiára, ha már tünetmentes az érintett. A betegség során a bélnyálkahártyába bejutnak azok az anyagok, amelyek ellen egy egészséges szervezetben ez a nyálkahártya folyamatosan védekezik, ez a bejutás pedig aktivizálja az immunsejteket, a védekezés pedig túl is pöröghet, ezért van szükség a gyógyszerekre, amikkel ezt az aktivizációt meg tudják fékezni.

Erre alkalmasak az aminoszalicilátok és a kortikoszteroidok, amelyek már sok ember életét megmentették, és kezelik a tüneteiket, mivel gyulladáscsökkentő hatásúak, viszont hosszú távú mellékhatásokat idézhetnek elő. A kezelési lehetőségek között vannak még az immunszuppresszív szerek, amivel elnyomják a szervezet immunválaszát, ezeket is évtizedek óta alkalmazzák arra, hogy fenntartsák azt a jó állapotot, amit a szteroidos kezeléssel sikerült elérni, tehát a gyulladás folyamatos fennállását akadályozzák meg. Ugyanakkor a mellékhatásprofilja ennek a módszernek is rossz.

A biológiai terápia jelentős változást hozott

Éppen emiatt volt szükség arra, hogy újabb terápiákat dolgozzanak ki, ezek a biológiai terápiák, amiket évek óta hazánkban is sikeresen alkalmaznak. Amellett, hogy a tüneteket kezelik, megelőzik a gyulladás folyamatos fennállását, valamint a nyálkahártya gyógyításában is hatékonyak. Nem kémiai úton előállított, hanem biológiai anyagokkal kezelik a betegeket. A szakember jelezte, téves elmélet az, hogy immungyengítés történik ezzel a módszerrel, hiszen az aktivizáló anyagok blokkolása a kezelés célja.

A biológiai terápiát azoknál alkalmazzák, akiknél a hagyományos gyógyszerekkel nem sikerül megfelelő eredményt elérni. Molnár Tamás szerint jogos kérdés az, hogy miért nem ezzel kezdenek minden betegnél, azonban vannak olyanok, akiknek nincs szüksége ilyen jellegű kezelésre, valamint a betegség elején még nem tudni, hogy kinél mekkora mértékű segítség kell. Továbbá súlyos szívelégtelenség, tuberkulózis és sclerosis multiplex fennállása esetén nem alkalmazható a biológiai terápia.

Molnár Tamástól megtudtuk azt is, hogy hazánk Európa él­vonalában van a biológiai terápiák tekintetében, Szegeden is alkalmazzák ezt a fajta kezelést. Hozzátette, annak érdekében, hogy minél több embert meg tudjanak menteni, hogy javuljanak a betegek életkörülményei és minél kevesebb beavatkozásra legyen szükség, folyamatosan dolgoznak újabb és hatékonyabb terápiák létrehozásán.

Link: delmagyar.hu