Bezár

SZTE Magazin

Desktop34

Bemutatkozik a Történelemtudományi Doktori Iskola – interjú Kiss Gábor Ferenccel

Bemutatkozik a Történelemtudományi Doktori Iskola – interjú Kiss Gábor Ferenccel

2021. július 07.
6 perc

Az SZTE Történelemtudományi Doktori Iskola olyan tudást biztosít a doktorandusz hallgatóknak, amelynek köszönhetően a korábbi tanulmányaikra épülő további hasznos ismereteket szerezhetnek, akár tudósok, kutatók, történészek vagy történelemtanárok is. A képzésről Kiss Gábor Ferenc főiskolai docenst kérdeztük, aki az SZTE JGYPK Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézet Regionális Történeti és Honismereti Szakcsoport vezetője és az SZTE Történelemtudományi Doktori Iskola témavezetője.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Miért érdemes a Történelemtudományi Doktori Iskolába jelentkezni?


– A jelentkezés attól függ, hogy kinek mi a célja a továbbiakban, illetve milyen szinten akar elmélyedni a történelemben. Ha valakinek olyan ambíciói vannak, amibe beilleszthető a történelem doktori, akkor érdemes megpróbálni. Fontos, hogy a hallgató fel tudja úgy építeni az életét, hogy abban ez a képzés hasznos legyen, és meglegyen a specifikus érdeklődés is. Amikor ezek megvannak, akkor érdemes tárgyalni, hogy miért érdemes jelentkezni. A doktori képzés nemcsak adminisztratív folyamat, amelynek a végén odaírjuk a nevünk elé, hogy doktor vagy PhD, hanem ez egyfajta szocializációs folyamat is, melynek eredményeképpen a korábban megszerzett ismereteket rendszerezni, erősíteni, alátámasztani és elmélyíteni tudjuk.


– Milyen tapasztalatokat szerezhetnek a képzés alatt a doktoranduszok?


– A hallgatók olyan tudást szerezhetnek, amely segíti a megismerést. A kutatások elmélete és gyakorlata alatt a világról alkotott képünk változhat, és ez akkor is fontos, ha történelemtanárok leszünk, vagy történészek maradunk az egyetemen vagy egy kutatóintézeten belül. Nagyon hasznos ismereteket szerezhet az, aki úgy képzeli el az életét, hogy újat akar felderíteni, de egy komoly újságírónak is fontos tapasztalat lehet, hogyan lehet egy adott témát jól megfogni vagy rendszerezetten feldolgozni. Igaz, hogy történelemről van szó, de a humántudományok kutatásának módszertanában, ismeretanyagában sok átfedés van. Egy történelem doktorátussal, akár irodalmi témákban is könnyebben elmélyedhetünk, mert fontos ismeretek, készségek és kompetenciák jelenhetnek meg vagy fejlődhetnek tovább.


– Milyen lehetőségek adottak a doktori fokozat megszerzése után?


– Szakmákat és munkalehetőségeket tekintve a történelem doktori elsősorban egyetemi vagy kutatóintézeti tevékenységekre fókuszál, de akár egy középiskolai tanár szakmai fejlődésében is fontos lehet, hogy erősítse a diszciplína iránti elkötelezettségét. A megszerzett ismeretek továbbadhatóak az oktatásban és a kutatásban is, adott esetben a gyerekek felé korosztályuknak megfelelő segítséget nyújthatunk, ami elvihetik őket az önálló véleményalkotás, forrásfeltárás irányába. Sok olyan területe van az életnek, ahova ez beilleszthető, de fontos, hogy mik a terveink, illetve az, hogy rá tudjuk szánni az időt, mert nagyon hosszú, és elmélyült munkát igénylő feladat vagy projekt.


– Milyen feltételeknek kell megfelelnie azoknak, akik a doktori iskolába szeretnének felvételizni?


– A pontos követelmények doktori iskolánként vagy doktori programonként is eltérhetnek, mert más lehet a nyelvismereti követelmény a klasszika-filológia vagy a régészet szakon, mint a modern vagy jelenkori doktori alprogramban. Általában számít a nyelvtudás, a publikációkra, a tudományos tevékenységek, előadások, szakmai szervező munka és a szakdolgozat érdemjegyre. Ezentúl fontos az, hogy nyoma legyen a téma iránti elkötelezettségünknek, és többet tudjunk róla, mint egy átlagos hallgató. Ez azt jelenti, hogy be kell adni egy kutatási tervet, melynek megvizsgálják az érettségét, megalapozottságát, megvalósíthatóságát, és ezekből tevődik össze az a pontszám vagy sorrend, ami alapján az illetőt felvehetik a doktori képzésbe.


– Mesterszak után sokan jelentkeznek a doktori képzésre?


– Ez évről-évre, évfolyamról-évfolyamra is változik. Attól is függ, hogy milyen programokat hirdet meg az egyetem. A Szegedi Tudományegyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájában könnyen megtalálhatjuk a számunkra fontos vagy érdekes témákat. Megjelennek az ókor, a középkor, a régészet, a modern kor és a jelenkor kiemelt területei. Ezeken belül, ha valakinek feltett szándéka a jelentkezés, akkor könnyen találhat olyan témát vagy témavezetőt, akivel együtt tud dolgozni. Tehát célszerű tájékozódni, ha valaki jelentkezni szeretne, érdemes megkeresni a doktori iskolát, felvenni a kapcsolatot a képviselővel vagy megkeresni ismerős oktatót, adjon tanácsot, hogy milyen irányba érdemes elindulni egy-egy kutatási témán belül.


– Hogyan érdemes egy kutatást elkezdeni?


– Témavezetőként négy doktorandusz munkáját irányítom. Így pontosan látom, milyen komoly döntést kell meghozni, hiszen akit érdekel a történelem vagy az adott tudományterület, biztos, hogy több olyan korszakot vagy témát is felsorol, ami érdekli. El kell dönteni, hogy mi az, ami igazán közel áll hozzá, utána fel kell mérni, hogy megvalósítható-e, elegendőek-e a szakmai képességeink, kvalitásaink vagy a nyelvtudásunk, illetve megvannak-e az anyagi feltételeink. Ezeket mind érdemes végiggondolni, mert sok izgalmas téma van, akár magyar vagy egyetemes történelemben is, amikhez például rengeteget kell utazni. Ha ezt valaki nem tudja vállalni, mert fizikailag nem alkalmas rá, vagy nem szereti, akkor a témát úgy kell módosítani, hogy beleférjen a vállalható keretekbe, és megfeleljen annak, hogy doktori téma legyen belőle.


– Mennyire nehezítette meg a járványhelyzet a kutatói munkát?


– Egyrészt nehezítette, másrészt komoly tapasztalatokat adott. Nehezítette, mert a történeti kutatás szempontból alapvető levéltári források és könyvtári anyagok korlátozottan vagy olykor sehogy nem voltak hozzáférhetőek. Más szempontból a digitalizálódás segítségével az interneten számos olyan szakmai anyag megtalálható, amely segíti a kutatói tevékenységet. Azt gondolom, a bezártságot a meglévő anyagok feldolgozásával, olvasásával vagy elemzésével is hasznosan eltölthettük, és sok online folyóirat és könyv anyagai is hozzáférhetővé váltak.


– A digitalizálódás megváltoztatta a kutatásokat?


– Egyszerűbbé tette a kutatómunkát, mert manapság a legtöbb kiadó igyekszik online is hozzáférhetővé tenni a megjelent publikációkat és köteteket. Az online világ a kereshetőséget is megkönnyítette, hiszen a szövegeken belül rákereshetünk kulcsszavakra, tartalmakra, így az információfeldolgozás gyorsabb lett. Ez gyorsítja a kutatómunkát és új témákat is hoz. Az emberekhez közelebb kerülhet a tudomány, hiszen nem kell komor intézmények falai között kutatni, s a diákokat is könnyebb ilyen irányba szocializálni. A népszerűsítésben is fontos szerepe van az online világnak, gondoljunk bele, hogy YouTube-on milyen komoly szakmai tartalmak jelennek meg, amik professzionális történészek készítettek. Ezek a tartalmak sokat jelentenek az ismeretterjesztésnél meg az érdeklődés felkeltésében is.


– Ön a Belvedere Meridionale főszerkesztője, ahol számos publikáció jelenik meg fiatal történészektől is. Hogyan jött létre ez a szakmai folyóirat?


– Még 1989-ben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola akkori történelem szakos hallgatói úgy gondolták, hogy szükség van egy fórumra, ahol a diákok publikálhatnak. Ez mára eljutott odáig, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által nyilvántartott és elfogadott folyóirat vagyunk, tehát bármely szakmai fórumon beírhatóak az itt publikált tanulmányok. Ez azt is mutatja, hogy a Szegedi Tudományegyetemen élénk szakmai munka folyik, de nem csak szegediek publikálnak a folyóiratban. A hallgatóknak, akár alap akár mesterszakosak, a folyóirat komoly lehetőség arra, hogy megszerezzék a szükséges ismereteket, amelyek segítségével később doktoranduszok lehetnek. További lehetőség, hogy a Belvedere-nél szervezünk történész táborokat, konferenciákat, és a lapszámokat, köteteket rendszeresen kiadjuk, ezek mind remek alkalmak arra, hogy egy fiatal pályakezdő kutató komoly tapasztalatokat szerezzen. Fontosnak tartjuk, hogy a pályájuk elején járó történészeknek helyet adjunk, legyen egyfajta mentorálás is, így segítjük a munkájukat.


– A történelem iránt érdeklődőknek kiváló lehetőségeket kínál a Szegedi Történészhallgatók Egyesülete is.


– Az egyesület számos rendezvényt szervez, melyek közül kiemelném az évente megrendezett Szegedi Történészhallgatók Egyesületének konferenciáját, ahol alap és mesterszakos hallgatók, illetve doktoranduszok is előadhatják az eredményeiket. Tehát Szegeden, számos lehetőség van arra, hogy valaki felkészüljön a doktori képzésre, nagyon sok kerekasztal beszélgetés is szerveződött az elmúlt években, bár a járványidőszak kicsit közbeszólt, reméljük, újraindul minden.


SZTEinfo - Mátó Gábor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek