SZTE magazin

pexels-pixabay-39896-001

Tények és tévhitek a Holdra szállásról – Dr. Nagy Andrea online előadása

Az American Corner Szeged és a Szegedi Csillagvizsgáló közös szervezésében tartott online előadást Dr. Nagy Andrea, Fulbright-alumna, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének tudományos munkatársa „Holdra szállás: tények és tévhitek” címmel.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Föld az emberiség bölcsője, de nem maradhatunk örökké bölcsőben. Az emberiség nem is marad örökké a Földön, hanem fényre és térségre vágyva előbb félszegen behatol a légkörön túli térségbe, aztán pedig meghódítja a csillagok világát – hallottuk Dr. Nagy Andreától. Előadása kezdetén olyan tudósokat mutatott be, akik hozzájárultak az űrkutatás fejlődéséhez, például Ciolkovszkij, aki megtervezte az első űrállomást és akinek meggyőződése volt, hogy a Földet el kell egyszer hagynunk.


pexels-bruno-scramgnon-596132-001


Az előadás során szóba került a szovjetek és az amerikaiak közötti űrverseny, tehát ki az, aki elsőként embert juttat a világűrbe? Az első lépéseket a szovjetek tették meg, hiszen ők lőtték fel az első olyan űreszközt, amely élőlényt szállított a világűrbe, mégpedig egy Laika nevű kutyát. Majd az első embert, Jurij Gagarint is ők juttatták az űrbe – mondta az előadó.

Érdekesség, hogy a legidősebb ember, aki járt az űrben, az az amerikai John Glenn, aki 77 évesen ismét felment a Nemzetközi Űrállomásra, ugyanis arra panaszkodott, hogy nem tud aludni. Felutazását támogatták a tudósok, mondván, hogy tanulmányozzák, hogyan hat a világűr az álmatlanságra. John Glenn azonban olyan jót aludt az űrállomáson, hogy végül nem sikerült megállapításokat tenni.


„Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”


Az előadáson az Apollo-programokról is szó esett, amelyek keretében összesen 10 amerikai küldetés indult, azzal a céllal, hogy embert vigyenek a Holdra, vagy annak közelébe. Így 12 űrhajóst sikerült eljuttatniuk a Holdra. Érdekességként Dr. Nagy Andrea hozzátette, hogy minden Apollo-küldetésnek külön logója volt, amely azért egyedi, mert azok az űrhajósok tervezték, akik az adott program résztvevői voltak.


pexels-pixabay-2157


Mindezek közül a leghíresebb az Apollo-11 küldetése, amely nagy vitát vált ki mind máig annak kapcsán, hogy valóban megtörtént-e a Holdra szállás. Neil Armstrong és Edwin „Buzz” Aldrin tették meg az első lépéseket a Holdon, ekkor hangzott el a mára már szállóigévé vált mondat: „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.” Érdekesség, hogy az Apollo űrruha szoborrá alakított másolata látható a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában.


Az előadó videókkal is színesítette az előadást, például az egyikben egy űrhajós mutat be egy igen érdekes kísérletet a Nemzetközi Űrállomáson. A vizes kísérlet ide kattintva elérhető.


Tényleg megtörtént a holdra szállás?


Az előadáson kiderült, hogy miért lobog a zászló a felvételeken, ha a Holdnak nincs is légköre. Nixon, amerikai elnök külön kérésére készítettek egy olyan zászlót, amelyet úgy támasztottak ki, hogy úgy tűnjön, mintha lobogna – mesélte Dr. Nagy Andrea.


Hogy lehet az, hogy a Holdon hátrahagyott lábnyom érdes, míg Neil Armstrong – aki elsőként lépett a Hold felszínére – űrruhájának a talpa sima? Merülhet fel a kérdés a szkeptikusok részéről. Az előadó elmondta, hogy a lábnyom nem Armstrongé, hanem a másik űrhajósé Buzz Aldriné. Arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy a holdraszállásról készült képeken nem vetített háttér szerepel, csupán optikai csalódásról van szó.


pexels-pixabay-41162-001


Mi marad az utókornak?


Érdekesség, hogy más országok is küldtek a Hold feltérképezésére keringőegységet és a felvételeken látszanak azok az eszközök, amiket az Apollo csapata hátrahagyott – mesélte az előadó. Az egyik űrhajós a családi fotóját hagyta ott, de a Holdon maradt 12 bakancs és egy Nixon emléktábla is. Akinek pedig golfozni támadna kedve a Holdon, megteheti ugyanis az egyik űrhajós, aki arra volt kíváncsi, hogy milyen messzire tud elütni egy golflabdát a Holdon, otthagyott néhány labdát.


Ami a jövőt illeti, a NASA a következő 10 éven belül emberek részvételével expedíciókat küld a Marsra. Távlati céljuk pedig a Mars kolonizálása, amely projektnek a neve Apollo – 50 – zárta gondolatait Dr. Nagy Andrea.


SZTEinfo - Móczár Dóra

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01