SZTE magazin

kirakatnezo_betegseg

A „kirakatnéző betegség” veszélyei

Paradox módon sokszor éppen a mozgásszegény életmódból adódóan nem derül ki időben – a korai stádiumban – az alsó végtagi érszűkület: az érintett beteg nem veszi észre, hogy korlátozott a járóképessége, hiszen nem gyalogol (biciklizik, fut, sétál) eleget. Ez azért veszélyes, mert e „kirakatnéző betegség” nem gyógyítható, csupán kezelhető, és ennek sikeressége a korai felismerésen múlik. Elhanyagolt, előrehaladott esetekben ez az „alsó végtagi érszűkület” akár lábamputációval is végződhet – tudtuk meg dr. Palásthy Zsolt érsebésztől, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinika adjunktusától.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az alsó végtagi érszűkületnél az izomzat oxigénhiányos állapota miatt jelentkezik a lábfájdalom. Ismertebb neve „kirakatnéző betegség”, mivel az érintett személy épp e lábfájdalom miatt időnként kénytelen meg-megállni, mintha éppen kirakatot nézegetne. – A megbetegedés nagyon gyakori, felmérések szerint a magyar lakosságban mintegy 400 ezer különféle stádiumú érintettje van – fogalmaz dr. Palásthy Zsolt érsebész, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinika adjunktusa. Elmondása szerint a legenyhébb formában a beteg többnyire még nem észlel különösebb panaszt, de egy akár a háziorvos által is elvégezhető doppleres vizsgálattal már ki lehet mutatni, hogy elindult az érszűkület folyamata. A kései felismerés oka sokszor épp a mozgásszegény életmód, ilyenkor ugyanis lábizomzat nem végez annyi munkát, melynek következtében a szövetekben oxigénadósság lépne fel.


IMG_9753


Jellegzetes tünet tehát a gyaloglás közben kialakuló, erősödő intenzitású fájdalom, melyre jellemző, hogy minél súlyosabb a keringési zavar, annál kisebb távolság megtétele után jelentkezik. Jóval veszélyesebb állapotot jelent, ha a beteg nem csak gyaloglás közben érez fájdalmat, hanem nyugalmi állapotban is. Az érszűkület legsúlyosabb stádiuma, amikor már a szövetelhalás jelei mutatkoznak, fekélyek képződnek, vagy üszkösödni kezd a láb. Sajnos a betegek számottevő hányada csak ilyen, úgynevezett kritikus keringési elégtelenség állapotában kerül szakorvoshoz. Ha a szövetelhalás kiterjedt, vagy a következményes fertőzés miatt tartós lázas állapot, majd szepszis is kialakul, akkor bizonyos esetekben már egy helyreállító érműtét sem elegendő ahhoz, hogy a végtag megőrizhető legyen, és a beteg élete csak a láb amputációjával menthető meg.


IMG_9755


Növeli a rizikót: a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a kevés aktív mozgás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az egészségtelen – zsírban és szénhidrátban gazdag – táplálkozás, a túlsúly, a stresszes, zaklatott és rendszertelen életmód, az 50 év feletti életkor, a családban halmozottan előforduló szív- és érrendszeri megbetegedések. (A kockázati tényezők halmozott előfordulásakor célszerű évente szűrővizsgálaton részt venni – háziorvos által is elvégezhető boka/kar index mérés –, melynek során, ha kóros értékeket észlelnek, szakorvosi vizsgálatra történő beutalás javasolt.)


*


Csökkenti a rizikót: napi 2-3 liter folyadék, kiegyensúlyozott táplálkozás, rendszeres testmozgás, a vércukor, a koleszterin és a vérnyomás rendszeres ellenőrzése.


*


Miért fontos a járástréning?

Az alsó végtagi érszűkületben szenvedő betegek számára a megfelelő gyógyszeres kezelés mellett kulcsfontosságú a rendszeres séta, más néven járástréning. Ez egy naponta, meghatározott program szerint történő gyaloglást jelent. Nem helyes tehát, ha a fájdalom miatt túlságosan kíméljük a lábakat, hiszen épp az aktív mozgás során történő izommunka jótékony hatásának köszönhetően tarthatjuk nyitva a megbetegedett, beszűkült ereket, valamint erősíthetjük meg azokat a kis ütőereket is, melyek az elzáródott artériák szerepét lehetnek képesek átvenni. Fontos jó tanács: a beteg a tréning során a fájdalomküszöbig gyalogoljon; erős fájdalomnál álljon meg, pihenjen egy keveset, majd ezt ismételje meg többször.


SZTEinfo - Lévay Gizella


További részletek: a Szegedi Egyetem Magazin lapcsaládhoz tartozó Klinika Magazin 2019 számában, amely letölthető az SZTE Hírportál SZEM aloldaláról.


kirakatnezo  


További cikkek az SZTE Klinika Magazinja 2019/őszi számából:

Stroke-ot kapott az egykori válogatott sportoló

Forró nyomon a vitaminok után

Tudományos blöff a szervezet lúgosítása

A nevetés belső kocogás, avagy a humor és jókedv hatása a testre és a lélekre

A kardiológus és a színésznő titkos szívügyei

Az „okos sport” gyógyszer: Mozgással az anyagcserezavaros betegségek megelőzéséért

Színpompás érvédők – a flavonoidok


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés

SZEM_2019_HUN_borito SZEM_2019_ENG_borito

AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
Szteminarium_2019SZEM_klinika_2020_01