„Kemény dolog a házasság. A feleségem simán megcsókolja a kutyánkat, de nem hajlandó a poharamból inni.” Erre a fanyar Woody Allen-mondatra valószínűleg sokan elmosolyodnak. Ez a vicc pedig esetleg még többet tud: „Hallom, a lányod hegedülni tanul. Na, és hogy halad? – Nagyon jól. Neki köszönhetem, hogy megvehettem a szomszéd házát fél áron…” Charlie Chaplin, a némafilmek legnagyobb hatású művésze egyenesen úgy fogalmazott: „Az a nap, amelyik nevetés nélkül telik el, elvesztegetett idő.” A jókedv és a kacagás hozzásegíthet egy boldogabb és kiegyensúlyozottabb élethez, a pozitív érzésekre és humorra nyitott ember ugyanis az élet kihívásaival, illetve önmaga testi-lelki nehézségeivel és betegségeivel is könnyebben tud megküzdeni. Ezért talán nem túlzó a kérés, hogy ne komoran és rosszkedvűen olvassák ezt a néhány sort valamelyik klinika ambulanciáján várakozva, esetleg egy kórházi ágyon fekve, vagy egyéb „időtöltögetésre” alkalmas helyen. Ilyen alkalmakkor, ha nem is kacagunk, de azért ne temessük el magunkban a jó hangulat reményét.

Nevetni – sokféle tulajdonságunkkal ellentétben – születésünktől kezdve tudunk, már a csecsemők is mosolyognak, a legtöbbet pedig a gyerekek nevetnek, hogy a kamaszokról ne is beszéljünk. Majd, ahogy múlnak az évek, egyre kevesebbet húzódik mosolyra a szánk, idősebb korunkra pedig szinte teljesen elfelejtünk kacagni.

– A jó kedv egészséges, mert a kacagás olyan finoman masszírozza a belsőnket, hogy zsigeri kocogásnak is nevezik. Egyes elméletek szerint egy alig egyperces nevetés felér akár tízpercnyi futás jótékony hatásával. Nevetéskor megmozdulnak az arcizmok, felmegy a pulzusszám és a vérnyomás, hogy aztán visszatérjen az eredeti szintre – erősít meg dr. Janka Zoltán, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika professor emeritusa, aki hangsúlyozza, hogy a testre és a lélekre is negatívan hat, ha valaki hosszú időn keresztül átengedi magát a negatív gondolatoknak és érzéseknek, esetleg a depressziónak. Ilyenkor ugyanis máképpen működik az egész szervezet, meggyengül az immunrendszer, és agyi változások előidézője is lehet a rossz hangulat, például a memóriaközpont teljesítménye is gyengülhet.

– Ha tehetjük, figyeljünk jobban a saját kedélyállapotunkra – hangzik a jó tanács. – Amennyiben valaki azt tapasztalja, hogy huzamosabb ideje nem tud felülemelkedni ezen a negatív állapoton, keressen fel egy pszichológust, pszichiátert, esetleg a háziorvosát! Mindez nem csak azért fontos, mert a hosszan tartó mély depresszió az öngyilkosság egyik leggyakoribb oka, hanem azért is, mert ha tudatosítjuk a problémát, és teszünk is ellene, szépen lassan átbillenthetjük az egész szervezetünket egy pozitívabb, egészségesebb állapotba. „Az élet komédia azoknak, akik gondolkodnak, és tragédia, akik éreznek” – idézi Janka Zoltán a XVIII. századi angol írót, Horace Walpole-t. Mint mondja, a probléma megoldására fókuszáló gondolkodás a nehéz körülményeken való felülemelkedés egyik kulcsa. Megadja a lehetőséget, hogy a számunkra kellemetlen valóságot „kifordítsuk a sarkaiból”, vagyis „átkeretezzük” a világunkat, átértékeljük vele a lelkiállapotunkat és a helyzetünket: kiemeljük belőle a rosszat, majd a jó dolgokat erősítve megtaláljuk a megoldást. A humor előszobájának tekinthető derűt pedig receptre írná fel mindazoknak, akiknek a pozitív életszemlélet és a ráhangolódás terén van szükségük segítségre. – Ez egy kiváló alapállapot, a boldogsághoz közelít, annak egy finomabb formája – vázolja a jó érzések, a pozitív életszemléletek közti árnyalatokat Janka professzor.

Dr. Szabó Nikoletta, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinika adjunktusa is nagyon fontosnak tartja a jó hangulat, a nevetés szerepét az egészségünk megőrzésében. Egy olyan vizsgálatot említ, amelyben az agyterületek aktiválódását figyelték meg nevetést okozó inger, például csiklandozás hatására. A többfázisos kísérlet során arra az érdekes eredményre jutottak, hogy ugyanazok a területek aktiválódnak, ha természetes módon kacagunk, vagy ha akaratlagosan vesszük rá magunkat a nevetésre, vagyis az agy működésében nincs lényeges különbség. (A különféle nevetőterápiák, nevetőjógák segítenek elsajátítani a tudatos nevetés technikáját.) Ilyenkor jó hatású hormonok, például endorfin, dopamin és szerotonin szabadulnak fel az agyban, és hatnak pozitívan – többek között – a szív- és érrendszer működésére. Köztudott, hogy az endorfin a stressz egyik legnagyobb ellensége, minél több szabadul fel belőle a szervezetben, annál kevesebb szorongást fog az illető érezni. Ennek a hatásnak a nevetés mellett a rendszeres testmozgás is előidézője lehet. Ezek a hormonok ingerületátvivő, illetve szállító szerepet töltenek be idegrendszerünkben, és váltják ki a jó érzést bennünk, miközben egy kellemes tevékenységet végzünk. Ha stressz ér bennünket, az adrenalin szintje mellett a kortizol hormon is megemelkedik, amely ugyan aktiválja a szervezet megküzdéshez szükséges energiáit, azonban az immunrendszer gyengüléséhez vezet. Ha az állapot tartóssá válik, számos kedvezőtlen egészségügyi kockázatot jelent.

Az adjunktus az agy szemléltető ábráján mutatja a boldogság és örömérzés alkalmával aktiválódó részeket. – Nevetéskor az agy több területe lép működésbe: az összetett gondolkodásért, a mozgásért és az érzelmekért felelős területek. Minden érzéssel kapcsolatos információ a talamuszból, a főérző központból indul, onnan idegrostokon, pályarendszereken jut tovább egyéb területekhez. Az emlék a hippokampuszban aktiválódik, itt dől el, hogy az élmény milyen érzést vált ki belőlünk, majd tovább kapcsol a homloklebenyen át az amigdaláig – részletezi Szabó Nikoletta.

Lévay Gizella

Fotó: Illusztráció, pexels.com

További részletek: a Szegedi Egyetem Magazin lapcsaládhoz tartozó Klinika Magazin 2019 / ősz számában, amely letölthető az SZTE Hírportál SZEM aloldaláról.

További cikkek a Klinika Magazin 2019/őszi számából:

Forró nyomon a vitaminok után

Tudományos blöff a szervezet lúgosítása

A kardiológus és a színésznő titkos szívügyei

Az „okos sport” gyógyszer: Mozgással az anyagcserezavaros betegségek megelőzéséért

Stroke-ot kapott az egykori válogatott sportoló

A „kirakatnéző betegség” veszélyei

Színpompás érvédők – a flavonoidok