Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Erdélyben született, Kolozsvárról indult és Szegeden teljesedett ki. Ez a mondat nemcsak a Szegedi Tudományegyetemre igaz, hanem Dr. Pál-Molnár Elemérre is, aki éppen annak a két egyetemnek a „születésnapján” vehette át a Pro Universitate-díját, amelyet személye is összeköt.
Dr. Kiss Tamás jogász (1934–2024), az 1956-os forradalom fáklyáját felemelő MEFESZ vezetője, a POFOSZ egykori elnökségi tagja, az SZTE 1956 Emlékbizottság elnöke 2024. november 17-én elhunyt. E napon a szegedi egyetemisták forradalmi követeléseit megfogalmazó, azokat az 1956. október 16-i és 20-i diákgyűlésen ismertető Hős, a forradalom leverését követő megtorlás áldozata, a forradalom eszméit és emlékének megőrzését haláláig képviselő Ember távozott közülünk.
Magyarország Európai Uniós soros elnökségi programja, azon belül a versenyképességi program állt a fókuszában annak az előadásnak, amelyet Dr. Bóka János európai ügyekért felelős miniszter tartott az SZTE-n megrendezett Európa-tanulmányok Hálózat konferenciáján.
A gyémánt értékével vetekedő, babonák övezte opál lesz 2025-ben az Év Ásványa, amiből a Szegedi Tudományegyetem gyűjteményében is vannak különleges példányok.
Martonyi János, Trócsányi László és Bóka János is tartott előadást 2024. november 14-15-én, az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban megrendezett Európa-tanulmányok Hálózatának első konferenciáján. A Hálózat alapító intézményei – köztük a Szegedi Tudományegyetem - kutatói és szakértői mutatták be interdiszciplináris, az Európa-tanulmányok kutatás teljes spektrumát felvonultató eddigi eredményeiket.
„Áttörések – Életem és a tudomány”. Karikó Katalin memoárkötete nem csak a címbe zárt témájával keretezte a Magyar Tudomány Ünnepe hónapjának dél-alföldi rendezvénysorozata nyitányát. A Nobel-díjas mRNS-kutató, a Szegedi Tudományegyetem professzora, Karikó Katalin előadására kíváncsi sokaságból szinte mindenki dedikációt kért a sikerkönyv szerzőjétől. A dedikációk után és előtt megtartott MTÜ-rendezvényen, az SZTE TIK zsúfolásig megtelt kongresszusi termében szó esett az úgynevezett Karikó-problémáról és a kutatói siker titkáról, majd a térség dobogós innovátorai és ifjú tudósai vettek át elismeréseket, tapasztalták meg az „áttörés” élményét.
