Aranymosás: 118 akadémikus a 104 éve Szegeden működő tudományegyetemen

Sétabot és zsebóra. Kié a két relikvia? A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtár legújabb időszaki tárlatán az első üvegtetejű tárlóra pillantó látogató figyelmét is megragadja a fémlapocskákkal egyedivé tett sétabot, amely Schmidt Henrik (1877-1953) nyelvészé, aki monográfiát írt Tisza István miniszterelnökről. A tárgyak mellé tett magyarázó szövegből kiderül, hogy a tudománnyal foglalkozók számára is fontos idő mérőeszköze Gelei József (1885-1952) zoológusé, aki a szegedi egyetem rektoraként is dolgozott.

A tudománytörténet és a személyes történetek összefonódását is bemutatja az Akadémikusok a Szegedi Tudományegyetemen című, 2025. június 10-ig megtekinthető tárlat az SZTE Klebelsberg Könyvtár rendezésében, az SZTE TIK (Szeged, Ady tér 10.) kiállítási terében. Fotó: Nemes Réka

Tudósok társaságában

– Kiállításunk egyedülálló és igen széles spektrumot felölelő történeti anyag. Dokumentumok, tárgyak, fotók felvonultatásán keresztül a szegedi universitas falai között munkálkodó tudósok életútját kíséreli meg felvillantani, egy-egy meghatározó publikáció vagy akár egy-egy személyes tárgy bemutatásán keresztül – fogalmazott a 2025. május 26-i megnyitó ünnepség résztvevőit is köszöntő Nagy Gyula. A Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kuno Könyvtár főigazgatója szerint itt végig követhető, hogyan formálták a hazai tudományos életet az egyetem professzorai. – A tárlat a múlt és a jelen párbeszédét állítja a középpontba, lehetőséget kínálva arra, hogy közelebbről ismerkedhessünk meg a tudományt ezen speciális, szegedi nézőpontjával és a benne alkotó kutatókkal.

A szegedi egyetemhez kötődő akadémikusokat bemutató kiállítás megnyitóján köszöntőt mondott (balról jobbra) Krisztin Tibor akadémikus, a SZAB elnöke és Nagy Gyula, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgatója is. Fotó: Nemes Réka

Két tekintélyes tablóról néznek a jelen szereplőire azok az akadémikusok, akik a Szegeden 104 éve otthonra talált tudományegyetem oktatóiként, kutatóiként jutottak el addig az elismerésig, amit a hazai tudományos közélet csúcsát jelentő tudós társaság tagsága jelent.

Összekötik a múltat a jelennel - a szegedi egyetemhez kötődő akadémikusok egyik csoportja. (Kattintson a fotóra, hogy eredeti méretben láthassa, olvashassa!)

– Nem gondoltuk a tárlat tervezésekor, hogy a szegedi egyetemhez vagy előd intézményeihez kötődő akadémikusok névsorának és portréjának összeállításához közel tíz könyvtáros több mint három hónapnyi munkája szükséges. Az MTA 200 programokhoz kötődő tárlatunkon először láthatják a szegediek együtt az egyetemi tanárokból lett akadémikusok két tablóját – árulta el Laczkó Sándor. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Különgyűjteményi Osztály vezetője koordinálta a kiállítás összeállításán dolgozó – Balog Éva, Csengődi Erika, Farkas Katalin, Hernek István, Pap Kornélia, Pálfy Anna, Szabó Adrienne, Tasiné Csúcs Ildikó alkotta – csapat munkáját.

A szegedi akadémikusok másik tablóját is az SZTE Klebelsberg Könyvtár munkatársai állították össze. (Kattintson a fotóra, hogy eredeti méretben láthassa, olvashassa!)

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár kiállítási terében látható roll-upok az MTA történetét reprezentálják. Ezek az információk majd kiegészülnek a Szegedi Biológiai Kutatóközpont és az SZTE akadémikusait, illetve az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságot (SZAB) bemutató infografikákkal.

Az akadémikussá válás soktényezős folyamatáról is beszélt a tárlatnyitón Szabó Gábor fizikus, akadémikus, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke., aki már évekkel ezelőtt elnyerte az SZTE Klebelsberg Könyvtárban az "Örökös Könyvtári Tag" cím jelentette kitüntetést is. Fotó: Nemes Réka

Mágnesek az MTA 200, a SZAB 65 évéről

– Az MTA 200. és a SZAB közeledő 65. születésnapjára többféle módon is igyekszünk fölhívni a figyelmet – emlékeztetett Krisztin Tibor akadémikus, a SZAB elnöke. Az adémikusok szegedi Somogyi utca 7. szám alatti székházában hamarosan megnyitják a SZAB történetét bemutató tárlatot, és „Aranymosás”-kiadványokkal készülnek a jubileumokra. – 2025 novemberében az MTA székházban bemutatkozó területi bizottságok tárlatára is viszünk majd szegedi információkat. A legnagyobb ünneplést mi 2026 tavaszára tartogatjuk, amikor a SZAB 65 évére emlékezve a szegedi akadémikusok történetét összeköthetjük a magyar tudomány elmúlt 200 esztendejének históriájával.

Valamennyi szegedi egyetemi professzorból lett akadémikus székfoglaló beszéde megtalálható azon az irattartó állványon, amely Riesz Frigyestől maradt az SZTE Bolyai Intézetében. Fotó: Nemes Réka

– Mágnesként működnek az akadémikusok, sok más nagyságot és sok fiatalt vonzanak az intézménybe, ahol dolgoznak – fogalmazott Hatvani László. A matematikus szerint a 104 szegedi évhez köthető 118 akadémikus „arányszáma” kifejezi az itteni egyetemi kutatómunka minőségét. – Nagyon sok összetevőtől függ, hogy kiből lesz akadémikus – emlékeztetett a megnyitón résztvevő Szabó Gábor akadémikussal folytatott beszélgetésére.

A szegedi matematikai iskola maradandó értékeit bemutató relikviák, így például a Riesz Frigyestől maradt irattartó állvány és a professzori hagyatékokból kiemelt különleges dokumentumok felkeltették a két matematikus akadémikus – Krisztin Tibor és Hatvani László – figyelmét is. Mindketten értékesnek nevezték a tablókat, amelyeken a szegedi egyetemhez kötődő akadémikusok szerepelnek. Fotó: Ú. I.

1928-ban készült a fotó, amelyen a szegedi matematikai iskola nagyjai is láthatók, két neves amerikai matematikus társaságában. Ez a legérdekesebb dokumentum Krisztin Tibor számára. A Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke szerint – az SZTE Klebelsberg Könyvtár Képtár és Médiatékában fellelhető – Világhírű matematikusok konferenciája a szegedi egyetemen című fotó is jelzi, hogy e tudományterületen 1921 óta a világ élvonalába tartozik az SZTE.

– Az is érdekes, ami nincs jelen a tárlaton, de a megnyitó utáni beszélgetéseken fölelevenítődött anekdota. Az MTA és a szegedi akadémikusokkal kapcsolatos érdekesség az az 1945-ös történet, amikor Szőkefalvi-Nagy Béla (1913-1998) olvasta föl édesapja, Szőkefalvi-Nagy Gyula (1887-1953) rendes akadémiai tagi székfoglalóját azért, mert az idős professzor nem érezte jól magát, és utána az ifjabb tudós rögtön megtartotta saját levelező tagi székfoglaló előadását – mesélte Krisztin Tibor.

Először látható együtt a szegedi egyetemhez kötődő akadémikusok portréja az SZTE Klebelsberg Könyvtár időszaki kiállításán. Fotó: Nemes Réka

„Neumann Jancsi” és a filozófusok

„Neumann Jancsi” aláírással egy levél a „számítógép atyjának” is nevezett Neumann Jánostól Haar Alfréd (1885-1933) szegedi matematikusnak 1932-ből. A farmakológus Jancsó Miklós (1903-1966) második Kossuth-díja 1955-ből. Az orientalista Róna-Tas András nyelvész és a Dalai Láma közös fotója alatt a magyar akadémikusnak szóló dedikáció… Érdekesnél érdekesebb relikviák idéznek fel tudományos teljesítményeket és emberi arcvonásokat.

Laczkó Sándor, az SZTE Klebelsberg Könyvtár Különgyűjteményi Osztály vezetője koordinálta a kiállítás összeállításán dolgozó csapat munkáját. Fotó: Ú. I.

– A Szellem és Élet című filozófiai folyóiratot az akadémikus Málnási Bartók György (1882-1970) szerkesztette, aki húsz évig élt Szegeden, a két háború között a filozófiai intézetet vezette, majd visszatért Kolozsvárra, ahol az egyetem rektora lett. A korban jelentősnek számító filozófiai folyóirat mellett az ugyancsak akadémikus Bibó István (1911-1979) portréja látható 1941-ből, amint éppen a Szellem és Élet egyik lapszámát lapozgatja – mutatta az SZTE Klebelsberg Könyvtár Médiatékában megtalálható, számára a legkedvesebb fotót Laczkó Sándor, aki az SZTE BTK Filozófia Tanszék oktatója is.

A 200 éves Magyar Tudományos Akadémia működését mutatja be az SZTE Klebelsberg Könyvtár 2025. június 10-ig megtekinthető tárlatán elhelyezett, majd vándorkiállításokra tovább utazó roll-upok egyike. (Kattintson a fotóra, hogy eredeti méretben láthassa, olvashassa!)

A szegedi egyetemhez kötődő akadémikusok között a két Nobel-díjas tudósra, Szent-Györgyi Albertre (1893-1986) egy érdekes rajza és egy fotó, míg Karikó Katalinra a világsikernek számító memoárkötete dedikálása közben készült fénykép irányít reflektorfényt. E tablón helyet kap a három legújabb akadémikus, a 2025-ben az MTA levelező tagjává választott SZTE professor emerita, Bakró-Nagy Marienne nyelvész, továbbá az SZTE-professzor, Kónya Zoltán kémikus és Molnár Lajos matematikus.

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár hagyatéki anyagaiból összeállított, az MTA roll-upjaival kiegészített tárlat 2025. június 10-ig várja a tudomány jeles alakjaira kíváncsi látogatókat az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ (Szeged, Ady tér 10.) nyitva tartási idejében. Az Akadémikusok a Szegedi Tudományegyetemen című tárlat 2025 őszétől az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium rendszerében virtuális kiállításként szolgálja az ismeretterjesztést.

Újszászi Ilona

Fotó: Nemes Réka, Ú. I.

Korábban írtuk a Szegedhez is kötődő akadémikusokról:

Heuréka! – Felfedezők nyomában a Szegedi Tudományegyetem archívumaiban

Heuréka! (1.) – Akadémikusok Kolozsvárról, szegedi háttérrel

Heuréka! (2.) – Orvosok és akadémikusok a Bécs – Kolozsvár – Pest – Szeged tengelyen