Kötetek és kódok – workshopot tartott az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár

Az iratkezeléshez, iratfeltáráshoz és levéltári metaadat-struktúrák kialakításához kapcsolódó szakmai alapelveket és kihívásokat vették sorra az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár workshopján. A Kötetek és kódok című szakmai rendezvény nem pusztán a módszertan átadására kínált alkalmat.

Csapdák az iratmegőrzőben

A két, addig önálló szervezet, az SZTE Klebelsberg Könyvtár, illetve az SZTE Levéltár 2025 nyarán egyesült. Így jött létre az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár – emlékeztetett a közelmúlt történéseire Nagy Gyula, az egyetemi bibliotéka és irattár főigazgatója.

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár két vezetője, Nagy Gyula főigazgató és Gausz Ildikó főigazgató-helyettes köszöntötte a levéltári workshop résztvevőit. Fotó: Nemes Réka

Milyen témákat érintett a „Kötetek és kódok” című szakmai nap hat előadója? – kérdeztük Gausz Ildikót, aki a szegedi egyetemi bibliotéka könyvtárosából lett levéltárossá, majd levéltárosként az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár okiratgyűjteménye ügyeivel foglalkozó főigazgatóhelyettessé.

– Nem pusztán egymás mellett létező szervezeti egység a könyvtár és a levéltár – hangsúlyozta a bibliotéka és a levéltár szempontjait is jól ismerő szakember. – Az egymást kiegészítő, együttműködésen alapuló szemlélet kialakítására törekszünk. Egy közös szakmai gondolkodási teret nyitottunk meg.

A 2025. december 15-i workshopon azt is megvizsgálták a szakemberek, hogy a könyvtári és levéltári tudásterek összekapcsolására milyen példák, hasznosítható tapasztalatok léteznek.

– A közgyűjtemények digitális szolgáltatásfejlesztése és kutatástámogatása ugyanis egyre hangsúlyosabban több intézményt érintő, hálózatos működést feltételez. Workshopunk – hosszabb távon – a vármegyei és az országos hatókörű levéltárakkal való együttműködések, közös adatfeltárási projektek és technológiai tudásátadás kiindulópontja lehet – nézett előre a szegedi egyetemi könyvtár levéltári főigazgatóhelyettese.

Az állományvédelem korszerű szemléletéről P. Holl Adrien, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár szakértője beszélt. A megelőzés szerepét hangsúlyozta. Az ún. Integrált Kártevőkezelés egyik módja a kártevők jelenlétének és populációjának rendszeres nyomon követése. Csapdák az iratmegőrzőben, megfigyelésen és méréseken alapuló adathalmazok elemzése segít optimalizálni a raktározás körülményeit.

Névterek és adatszótárak

A digitális egyházi levéltári segédletek és adatbázisok bemutatására vállalkozott Koltai András. A Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárának igazgatója az egyházi és felsőoktatási levéltári adatbázisok felület- és módszertani fejlődését prezentálta.

– A matricula.hu oldal a hazai egyházi anyakönyvek elsődleges gyűjtőfelületeként működik, és több intézmény esetében közvetlen e-kutatási hozzáférést biztosít, ami jelentősen megkönnyíti a családtörténeti és helytörténeti kutatások elindítását - magyarázta. – Ehhez szorosan kapcsolódik az Arca adatbázis, amely az egyházi levéltárak fondjegyzékeit és iratleírásait teszi egységes szerkezetben, közös keresési lehetőséggel elérhetővé. Működésének alapját az AtoM (Access to Memory) nevű nyílt forráskódú levéltári rendszer adja, amely a nemzetközi levéltári szabványokra épül. Ugyanezt a szoftverkeretet használja a felsőoktatási levéltárak körében kialakított UnivA felület is.

Késtek a bibliotékákhoz képest a levéltárak: csak 1990 óta létezik a Nemzetközi Levéltári Tanács, amely kialakította a leírás szabályait és elfogadta a nemzetközi szabványokat – tudtuk meg Sipos Andrástól. A Budapest Főváros Levéltára (BFL) Iratőrző Főosztály vezetője hangsúlyozta: a levéltári nyilvántartásnak és leírásnak – többek között – alkalmazkodnia kell a digitális hálózati környezethez, a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségéhez.

Cél, hogy a levéltári leírás más szektorokkal, így a könyvtári és múzeumi területtel is közös erőforrásokat (névterek, adatszótárak) tudjon használni.

A tintától az algoritmusig

Hogyan épül be az MI a levéltárak gyakorlatába és más kezdeményezéseikbe? – kérdezte hallgatóságától Hegedűs István. A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Fejlesztési és Állományvédelmi Igazgatóság igazgatója a válaszát „A tintától az algoritmusig: európai levéltárak útjai a mesterséges intelligencia, a kézírásfelismerés területén” című előadásában adta meg.

– Az ICARUS hálózat és a kapcsolódó projektek, például a READ-COOP és az European Digital Treasures átalakítja a szöveg átírási munkafolyamatokat, gazdagítja a metaadatokat és támogatja a genealógiai felfedezéseket a nyelvi és intézményi határokon átívelően – sorolta az előadó. – Az emberi emlékezet évszázadai, amelyek egykor a tintára és a papírra korlátozódtak, intelligens és hozzáférhető digitális eszközökön keresztül újra felfedezhetők.

A technológiai fejlesztés nem pusztán eszköz-, hanem szemléletváltás. A workshop résztvevői szerint a közgyűjteményi örökség értelmezése, hozzáférhetővé tétele és fenntartható megőrzése közös szakmai felelősség.

– A digitális kulturális örökség kezelése a magyarországi közgyűjteményekben jelentős fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben a számítógépes adatfeldolgozástól az online szolgáltatásokig. A gépi tanuláson, illetve mesterséges neurális hálózatokon alapuló algoritmusok alkalmazása újabb forradalmi lépést jelent ezen a területen. Célunk a gyors elérhetőség és a kutathatóság – hangsúlyozta Bánki Zsolt, az MNL Digitális Szolgáltatásfejlesztési Osztály vezetője.

Az egyik MI-alapú technológiát, a RAG (Retrieval-Augmented Generation) rendszert Varga Emese, az MNL munkatársa mutatta be.

A RAG a levéltári források alapján gyűjt információt, majd egy nyelvi modell segítségével választ generál a felhasználói kérdésekre.

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár és Levéltár workshopján, az új intézményi egység első nyilvános szakmai bemutatkozásán a hat meghívott előadó, a levéltáros szakma országosan is meghatározó szereplői összegezték tapasztalataikat a Szegedi Tudományegyetemen.

SZTEinfo

Fotók: Nemes Réka