Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Minden alkalommal lenyűgözi a látogatókat az a látványos tárlat, amelyben közel 1000 ásványfaj több mint 3000 példánya tekinthető meg az SZTE TTIK megújult Földrajz- és Földtudományi Intézetének folyosóin. A ritkaságokkal is büszkélkedő gyűjtemény idén is népszerű volt a Kutatók Éjszakáján.
Kíváncsi tekintetek fürkészik évről évre a Kutatók Éjszakáján a Szegedi Tudományegyetem egyik leglátványosabb kiállítását, a Koch Sándor Ásványgyűjteményt. A gyerekek mellett a felnőtteket és természetesen a hallgatókat is lenyűgözi az a szó szerinti sokszínűség, amely a tárlatot jellemzi. Szépsége mellett tudományos értéke is egyedülálló és hasznos mind a kutatás, mind az oktatás tekintetében.
A 2024-es Kutatók Éjszakáján a Koch Sándor Ásványgyűjtemény ismét megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt, a kollekció megtekintésére óránként induló 30 fős csoportoknak biztosítottak szakvezetést. A program célja, hogy betekintést nyújtson a természet élettelen világába, bemutatva a gyűjtemény különleges ásványait, mindezt könnyen érthető és szórakoztató formában, hogy minden korosztály számára élmény legyen a részvétel.
– Az idei esemény különösen sikeres volt, mivel a nagyszámú látogató között minden korosztály képviseltette magát, az óvodásoktól kezdve, egészen a nyugdíjas korú érdeklődőkig. A tárlatvezetésbe a csoport minden tagja aktívan bekapcsolódott, kérdéseikkel és megfigyeléseikkel élénkítették az eseményt. A látogatók között öregdiákok is voltak, akik annak idején az egyetem padjait koptatták, valamint olyanok is megjelentek, akiknek családtagjai az olajiparban dolgoztak, így az ásványok és kőzetek világa különösen közel állt hozzájuk. Egy középiskolás tanuló, aki már az előző években is részt vett a programon, elmondta, hogy a jövőben a Földtudomány szakon szeretné folytatni tanulmányait az egyetemen. A látogatók érdeklődése és pozitív visszajelzései azt mutatják, hogy a gyűjtemény bemutatása sikeresen elérte a célját, és sokak számára maradandó élményt nyújtott – mondta el Dr. Kiri Luca, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet kutatója, aki az idei tárlatvezetéseket tartotta.
Az ásványgyűjtemény alapvetően két fő részből áll: rendszertani gyűjtemény és a "Kárpát-medence gyűjtemény". A rendszertani gyűjteményben kiállított közel 1000 ásványfaj több példánya látható az alábbi csoportosítás szerint: I. Terméselemek, II. Szulfidok, III. Oxidok, hidroxidok, IV. Szilikátok, V. Foszfátok és rokon vegyületek, VI. Szulfátok és rokon vegyületek, VII. Karbonátok, borátok, nitrátok, VIII. Halogenidek, IX. Szerves ásványok. A rendszertani gyűjtemény értékét növeli, hogy a kiállított példányok 80 százaléka a Kárpát-medencéből származik. A gyűjtemény igazi „kincsei" a folyosó bal oldalán álló négy vitrinben találhatók, és itt lelhetők fel Koch Sándor egykori magángyűjteményéből származó darabok túlnyomó többsége is. A „Kárpát- medence gyűjtemény" 1058 példánya az egykori, trianoni döntés előtti Magyarország szinte minden bányaterületét felöleli mineralógiai szempontból.
A Szegedi Tudományegyetem 1911–1912 között – neoromán stílusban – épült patinás épülete ad otthont Magyarország egyik legjelentősebb ásványkollekciójának 1924. óta. A gyűjtemény története szorosan összefonódik az Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék történetével, amely 2024. október elsejétől Geológia Tanszék néven működik. A gyűjtemény utolsó átrendezése, felújítása Koch Sándor születésének századik évfordulóján, 1996-ban történt, jelenlegi helyét és formáját pedig tíz éve, 2014 szeptemberében nyerte el, ekkor kerültek új, LED-es megvilágítású állószekrényekbe az ásványok.
Lévai Ferenc
Fotó: Kovács-Jerney Ádám
