Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Szigorú szokásrend alapján szerveződik a világ legismertebb tudományos kitüntetése, a Nobel-díj körüli programsorozat. December 10., a Nobel-díj átadó ceremónia alkalmából csokorba gyűjtöttünk 10 érdekességet Szent-Györgyi Albert 87 évvel ezelőtti és Karikó Katalin tavalyi decemberi napjairól.
1901 és 2024 között összesen 976 személynek és 28 szervezetnek ítélték oda az öt (fizikai, kémiai, élettani és orvosi, irodalmi, béke) kategóriában alapított Nobel-díjat, valamint a Sveriges Riksbank közgazdaságtudományi díjat Alfred Nobel emlékére. December 10. alkalmából a Szegedi Tudományegyetem két Nobel-díjas professzora, Szent-Györgyi Albert és Karikó Katalin képzeletbeli naplója 10 feltételezhető bejegyzését hasonlítjuk össze.
1901 óta csiszolódik a módszer: szigorú szabályok szerint választódik ki az adott év Nobel-díjjal jutalmazott csapata
„Zseniális és fáradhatatlan tudós”, így nevezte a 44 éves Szent-Györgyi Albertet a stockholmi ceremónia ünnepi szónoka. Az első magyar Nobel-díjas nőről, a 68 éves Karikó Katalinról a munkásságát bemutató első dokumentumfilmben a franciák mondták, hogy „La femme qui peut sauver le monde”, azaz „A nő, aki megmentheti a világot”.
A magyar Nobel-díjasok, köztük a Szegedi Tudományegyetem két professzora nagysága előtt szabadtéri kiállítással tisztelgett 2023 telén a stockholmi magyar nagykövetség az épülete környezetében is
Szent-Györgyi 1937. december 1-jén, 9 nappal a stockholmi ceremónia előtt, míg Karikó Katalin 2021. május 21-én, két és fél évvel a stockholmi díjátadó előtt lett az egyetemének városa, Szeged díszpolgára. Ez Karikó második ilyen kitüntetése, mert iskolavárosa, Kisújszállás a 2020. augusztus 20-i díszpolgári ceremóniával megelőzte Szegedet.
Az egyetem és városa egyként ünnepli Karikó Katalin, a Szeged díszpolgári címmel is elismert világhírű mRNS-kutató munkásságát
Az orvos és biokémikus Szent-Györgyi Albert az egyetlen olyan magyar tudós, aki Magyarországon, méghozzá Szegeden élt és kutatott, amikor 1937-ben elnyerte és egyedül átvette a Nobel-díjat „azokért a felfedezésekért, amelyek a biológiai égési folyamatokra vonatkoznak, különös tekintettel a C-vitaminra és a fumársav-katalízisre”.
Szent-Györgyi Albert a kutatótársai egy csoportjával a szegedi egyetemi laboratóriumban
A biológus és biokémikus Karikó Katalin máig az egyetlen olyan kutatónő, aki a szegedi egyetemi tanulmányai idején megismert RNS-molekulával foglalkozik – az első munkahelyétől, a Szegedi Biológiai Központtól kezdve az amerikai és németországi laboratóriumokig –, és az alma matere, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszoraként vette át 2023-ban – Drew Weissmannal társdíjazottként – a Nobel-díjat „a nukleozidbázis-módosításokkal kapcsolatos felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését a COVID-19 ellen”.
A stockholmi Nobel Múzeumban egymás után pörgő fényképek között ott a Szent-Györgyi-portré, amelyet vitéz felsőtorjai Kováts Béla szegedi fényképészmesterrel készíttette el a Nobel Alapítvány számára.
Karikó Katalint Stockholmban kapta lencsevégre Clément Morin, akinek a nevét kötelező oda írni a kitüntetett kutató „hivatalos” Nobel-portréja alá.
2023-as stockholmi programján Karikó Katalin ellátogatott a Nobel Foundation épületébe, ahol kérésére megmutatták neki szegedi professzor elődje, Szent-Györgyi Albert ott őrzött hivatalos portréját és aláírását. A kérés hátterében az állt, hogy az a könyv, amelyet Karikó Katalinnak mint friss Nobel-díjasnak alá kellett írnia, nem nyúlt vissza 1937-ig. Karikó Katalin 2023. december 11-én, a Nobel díj valódi átvételekor „találkozott, szembesült” Szent-Györgyi Alberttel. Archív fotó: vitéz felsőtorjai Kováts Béla
Szent-Györgyi a feleségével 1937. december 4-én Szegedről vonattal indult a Nobel-díj átvételére. Komppal keltek át a tengeren, s 1937. december 8-án vonattal érkeztek a svéd fővárosba. Stockholmból 14-én Göteborgba utaztak, december 15-én Angliába hajóztak.
Karikó a férjével együtt Philadelphiából indult, a repülőgépük 2023. december 4-én landolt Stockholmban. 2023. december 14-én repülőgéppel együtt indultak vissza Amerikába.
Stockholmban a magyar nagykövetség melletti Nobel utca miniatűr Nobel szobrát, Kolodko Mihály alkotását megszerették a svédek, télem még fel is öltöztetik. A gerillaművész és tisztelői így is őrzik Alfred Nobel szellemi örökségét, általa az emberiség javának szolgálatát ünneplik. Fotó: Sahin-Tóth István
A kitüntetettek kötelező Nobel-előadását a Karolinska Intézetben Karikó angolul, a díjátadó ceremónia előtt, 2023. december 7-én „Developing mRNA for terapy” címmel, míg Szent-Györgyi az ünnepség után, 1937. december 11-én prezentálta „Oxidation, Energy Transfer and Vitamins” címmel. Mindkét szegedi professzor név szerint is megemlítette segítőit és munkatársait.
A Nobel-díjas Karikó Katalin stockholmi Karolinska Intézetben tartotta meg előadását. Fotók: Sahin-Tóth István
Mindkét tudós tiszteletére ebédet adott Magyarország aktuális svédországi nagykövete. Mindkét szegedi professzor részt vett a svéd királyi palotában tartott fogadáson. Mindketten válaszoltak egy-egy svédországi magyar szervezet rendezvényén az ott élők kérdéseire.
Királyi asztaltársaság, Nobel-díjasokkal. Fotó: Clément Morin
A Szent-Györgyi házaspárhoz Budapesten társult Knébel Miklós pápai kamarás, a magyar rádió alkalmi tudósítója. Berlinben pedig Szent-Györgyiék Cambridge-ben tanuló lánya.
Szent-Györgyi és felesége, lánya 1937. december 8-án érkezett meg Stockholmba. A pályaudvaron a családot egy egész fogadóbizottság várta, köztük Frithjof Trulsson magyar konzul (jobbra), kezében a Stockholms-Tidningen napilap aznapi számával. Fotó: SZTE Klebelsberg Könyvtár Szent-Györgyi-gyűjtemény
Magyarországról, Németországból és Amerikából december 4 és 7. között utaztak Karikó professzor köszöntésére a vendégek. A családtagok közül vele ünnepelt a férje, Francia Béla; a lányuk, Francia Zsuzsanna a férjével és két kisgyermekükkel, továbbá a díjazott nővére, Karikó Zsuzsanna.
A Nobel-díjas Karikó Katalin vendégeinek egy csoportja (balról jobbra): Venetianer Pál, Szalay Aladár, Orosz László; Karikó Katalin veje és a lánya, Francia Zsuzsanna; Karikó Zsuzsanna, Kondorosi Éva, Vigh László, Duda Ernő. Fotó: Sahin-Tóth István
Amerikából érkezett Karikó Katalin két egykori mentora: Elliot Barnathan és David Langer. A tengeren túlról utazott, majd a magyarországi Kisújszállást vette célba a UPennen önálló laborral rendelkező Pardi Norbert. A korábbi németországi munkahelyét, a BioNTech céget is képviselte Holger Kissel, valamint a kisújszállási gyökerű Szabó Gábor Tamás. A doktori képzéssel és az első munkahellyel kapcsolatos élményeket is megköszönve került a vendéglistára Venetianer Pál, Kondorosi Éva, Duda Ernő, Vigh László és az onnan indult, napjainkban a Würzburgi Egyetemen dolgozó Szalay Aladár. A szegedi egyetemi oktatók képviseletében Orosz László professzor tartozott a Karikó vendégkörhöz. Ők december 11-13. között utaztak el.
A Nobel-díj átadó ceremóniára Karikó Katalin a férje, Francia Béla kíséretében indult el a stockholmi Grand Hotelból. Fotó: Sahin-Tóth István
Az adott év legrokonszenvesebb Nobel-díjasaként 1937-ben Szent-Györgyi Albert, 2023-ban Karikó Katalin koronázta meg a december 13-i fényünnepen Stockholm Luciáját.
Szent-Györgyi Albert 1937. december 13-i szavait újságlapok őrzik: „Lucia, fény és szépség leánya, most ezzel az ékszerrel megkoronázlak. Engem kértek fel erre a feladatra, mert én, mint tudományos kutató, egész életemben a fényt kerestem és az egészségnek dolgoztam, amelynek legfelsőbb megjelenési formája a szépség. Kívánom, hogy egészséged és szépséged minden emberre kisugározzon, és fényed beragyogja az egész világot. Mert ha minden emberi szívben kigyullad a láng, az egész világ nagy fénytengerré válik.” A Stockhols Tidningen lap fotója 1937-ből. Fotó: SZTE Klebelsberg Könyvtár Szent-Györgyi-gyűjtemény
A stockholmi Jupiter-lámpák fényénél 1937. december 8-án készült Szent-Györgyi-filmet két nap múlva nézhették meg a magyar Filmhíradó nézői. A „Szegedről jött új hódító” stockholmi napjairól több helyi és nemzetközi sajtóorgánum, a svéd és a magyar rádió, továbbá az Est-lapok is tudósított.
Az 1937-es Nobel-díjasok: Roger Martin du Gard (irodalmi), Szent-Györgyi Albert (fiziológiai és orvostudományi), Paul Karrer és Walter Norman Haworth (kémiai), Clinton Joseph Davisson (fizikai Nobel-díj). A hatodik díjazott, a fizikai Nobel-díjas George Paget Thomson betegsége miatt nem tudott Stockholmba utazni. Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár Szent-Györgyi-gyűjtemény
Karikó Katalinról és a 2023. évi Nobel-díjasokról a svéd köztévé portréfilmet sugárzott. Az első magyar Nobel-díjas nő sajtótájékoztatókon válaszolt újságírói kérdésekre, miközben programjairól – a Nobel Alapítvány szigorú kommunikációs szabályai szerint – a magyar közmédia és az SZTE egyetemi sajtó is hírt adott.
A 2023. évi Nobel-díjasok (balról jobbra): Pierre Agostini, Krausz Ferenc, Anne L’Huillier (fizikai); Moungi Bawendi, Louis E. Brus, Alekszej Ivanovics Jekimov (kémiai); Karikó Katalin, Drew Weissman (fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj); Jon Fosse (irodalmi); Claudia Goldin (közgazdasági Nobel-emlékdíj). (A börtönbe vetett Nobel-békedíjas Nargesz Mohammadinem tudott részt venni a ceremónián.) Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
*
Kitüntetettek és svéd akadémikusok a stockholmi Zenepalotában az 1937. december 10-i Nobel-díj átadó ünnepségen. Forrás: SZTE Klebelsberg Könyvtár Szent-Györgyi-gyűjtemény
A 2023. december 10-i Nobel-díj átadó ceremónia a stockholmi Zenepalotában. Fotó: Koszticsák Szilárd /MTI
A stockholmi Városháza nagytermében bankettel zárult a kiválóságot, a Nobel-díjasokat ünneplő 2023. december 10-i ceremónia-sorozat. Fotó: Helena Paulin
A Szegedi Tudományegyetem a magyarországi felősoktatási intézmények és kutatóhelyek sokaságában az egyetlen olyan intézmény, amely büszkélkedhet két olyan Nobel-díjjal jutalmazott professzorral, aki az intézmény alkalmazásában állt, amikor átvette a kivételes aranyplakettet és az egyedi tervezésű oklevelet a december 10-i ceremónián. A szegedi egyetem az egyetlen hazai intézmény, amelynek két alkalommal is elhangzott a neve a stockholmi Zenepalotában tartott Nobel-díj átadó ünnepségen: először 1937-ben Szent-Györgyi Albert, majd 2023-ban Karikó Katalin életútja ismertetésekor.
Újszászi Ilona
A nyitó fotómontázson: Karikó Katalin biológus és biokémikus XVI. Károly Gusztáv svéd királytól 2023. december 10-én, míg Szent-Györgyi Albert orvos és biokémikus V. Gusztáv svéd királytól 1937. december 10-én vette át a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat.
