Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
„2050-re több műanyag lesz a tengerekben, mint hal” – a vizeinkben lévő műanyagszennyezésről már sokat hallottunk, sajnos a talajban is rossz a helyzet. A globálisan növekvő műanyagszennyezés egyre nagyobb aggodalmat okoz számos területen, így a mezőgazdasági termelékenységre és az élelmiszerbiztonságra vonatkozóan is. A látható szennyeződésnél nagyobb veszélyt jelentenek az egészen apró mikro- és nanoműanyag részecskék. Előbbit kimutatták már a Himalája hegycsúcsán és várandós nők placentájában, utóbbiról azonban eddig alig voltak adatok. A Szegedi Tudományegyetem innovatív interdiszciplináris kutatása jelentős változást és eredményeket ígér a nanoműanyagok detektálása, hatása, nyomon követése és kivonása tekintetében.
- Amikor a műanyag szennyeződés kikerül a természetbe, a különböző mechanikai hatások következtében - szél, hőmérséklet, tengeri hullámzás stb. - elkezd aprózódni. Egyre kisebb és kisebb részekre törik, mígnem mikro- majd nanoműanyag lesz belőle – hallottuk Dr. Szilágyi Istvántól. Az SZTE IKIKK kutatója szemléltette: a mikroműanyag mérete 1 mikrométer, vagyis a méter egymilliomod (10-6) része, ami ezred része a milliméternek. A nanoműanyag pedig még ennél is kisebb, mivel a nanométer a mikrométer ezred része. Ezek a részecskék gyors terjedésük és felhalmozódásuk miatt okoznak komoly problémát az ökoszisztémákban. A globálisan növekvő műanyagszennyezés egyre nagyobb aggodalmat okoz többek mellett a projektben vizsgált mezőgazdasági termelékenységre és élelmiszerbiztonságra vonatkozólag. A talajszennyezés forrása lehet például szennyvíziszap komposzt, tisztítatlan szennyvíz vagy a mezőgazdaságban használt műanyagfóliák. A klímaváltozás miatt gyakoribb aszályok miatt a kiszáradt és repedezett talajban könnyebben és mélyebbre jutnak a mikro- és nanoműanyag részecskék, megváltoztatva a talaj tápanyagtartalmát, kémiai összetételét és szerkezetét. Mindez pedig hatással lesz a termésre és a terméshozamra.
- A mikroműanyagokról egészen sok információnk van: tudjuk, hogy milyen mennyiségben, hol fordulnak elő. Kimutatták például a Himalája hegycsúcsain lévő hóban, az Antarktiszi pingvinekben, emberi szövetekben: a placentában. Viszont a nano frakcióról egyelőre nincsenek egyértelmű információink. Nem ismerjük a vándorlását és hatását az élőlényekre, az ökoszisztémára. Mivel nagyon keveset tudunk róla, interdiszciplinárisan, több tudományterületről vizsgálva kell hozzáállnunk a kérdéshez. A Szegedi Tudományegyetemen ezért hoztuk létre, az országban elsők között, a nanoműanyag inkubációs projektet, megerősítve azt nemzetközi kutatói networkkel – magyarázta Dr. Szilágyi István, akitől megtudtuk: a témában élettani vizsgálatokat folytatnak Dr. Maléth József szakmai vezetésével az SZTE IKIKK orvosai, gyógyszerészei, biológusai, analitikusai, fizikusai és jogászai. Dr. Szilágyi Istvánék pedig az agrárium szennyezettségének problémáját járják körbe, a PLAGROSYS projekt keretében két tudományosan magasan jegyzett nemzetközi partnerintézménnyel: az ausztrál University of Queensland és a svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne tudósaival, akik régóta folytatnak kutatásokat a témában.
- A kutatásban részt vevő intézmények egymással folyamatos kapcsolatban állnak, a munkafolyamatok egymásra épülnek: terepi és laboratóriumi vizsgálatokkal tárja fel a nanoműanyag kijutási útvonalait, eloszlását és viselkedését például a települési szennyvíziszap által kezelt mezőgazdasági talajokban az SZTE Földrajz és Földtudományi Intézete, Dr. Sipos György vezetésével. Az ausztrál University of Queensland kutatói azt mutatják ki, hogy milyen hatása van a nanoműanyag szennyezésnek a talaj egészségére a szerkezete és mikroorganizmusok eloszlása alapján. Az SZTE Biológiai Intézete – Dr. Kolbert Zsuzsanna koordinálásával - vizsgálja a műanyag szennyezés rizoszféra-haszonnövény-állat ökoszisztémára gyakorolt hatását. A svájci École Polytechnique Fédérale de Lausanne kutatói pedig új típusú vegyületek, úgynevezett ionos folyadékok fejlesztésével szelektíven képesek kivonni nanoműanyag részecskéket a víz vagy talajmintából, ami a mennyiségük meghatározásának egyik kulcsfontosságú lépése. Az SZTE kémikusai mind a négy egységgel kapcsolatban állnak és a nanoműanyagok alakjának, méretének és mennyiségének meghatározásával hátteret biztosítanak a kísérletekhez, a nanoműnyagok kolloidkémiai (transzport, migráció és feldúsulás) aspektusait kutatják.
A projekt témája aktuális a mezőgazdaságban fellépő műanyagszennyezéssel kapcsolatos sürgető kihívások kezelésében. A műanyag részecske szennyezők detektálásába, hatásába, kivonásába és kémiai jellemzésébe való egyedi betekintés egy olyan agrárinnováció, amely várhatóan nagymértékben hozzájárul az élelmiszerbiztonság és az ehhez kapcsolódó gazdasági szektor fejlődéséhez.
Fotó és szöveg - IKIKK-infó: Bobkó Anna
A témáról korábban írtuk:
https://u-szeged.hu/sztehirek/2024-november/kozel-3-milliard-forint-tamogatas-erkezik-szegedi-tudomanyegyetem-hu-rizont-palyazat?objectParentFolderId=19396
