Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Másfél hete, hogy útjára indult a húsvéti nagyböjt, a szakértő tapasztalatai pedig azt mutatják, hogy a lakosság körében egyre népszerűbb a tisztítókúra, a léböjt és az időszakos böjt is. Lada Szilviát, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ dietetikusát a böjt fogalmáról, vallási jelentőségéről, előnyeiről, hátrányairól, az ezzel járó környezettudatosságról és az élelmiszerpazarlás elkerüléséről is kérdeztük.
– Maga a böjt szó jelentése lemondást, önként vállalt tartózkodást jelent, viszont ma már az emberek nemcsak vallási okokból döntenek úgy, hogy belevágnak, hanem tudatosan mondanak le valamilyen ételről, italról, sőt gyakran valamilyen tevékenységről is, bizonyos időre. Fontos megjegyezni, hogy mindez nem önsanyargatást, hanem önmegtartóztatást jelent – kezdte Lada Szilvia, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ dietetikusa, aki hozzátette: bizonyos értelemben mindehhez ma már hozzá tartozik például a „veganuár” vagyis a vegán január is, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend a köztudatban. Általában télen az emberek többsége zsírosabb ételeket fogyaszt és sokkal kevesebb zöldséget, gyümölcsöt eszik. A jó idő beköszöntével sokakban felmerül az igény az egészségesebb, könnyebb és vitamindúsabb ételek iránt ezért hosszabb-rövidebb böjtök beiktatását tervezik.
A böjt fontosságát sok vallásalapító hangsúlyozza, és szinte az összes világvallás szerves részét képezi, hiszen a böjt alatt a test, a lélek és a szellem is megtisztul.
A negyvennapos böjti időszak másfél hete hamvazószerdán kezdődött a keresztény hagyományok szerint. Ennek a legszigorúbb formája a teljes vegetáriánus étkezés, de a legtöbben hamvazószerda és nagypéntek napján, illetve a köztes pénteki napokon tartanak csak hústilalmat. A napi háromszori étkezés mellett csak egyszer lehet jóllakni.
Érdemes helyi termelőktől vásárolni.
– A böjtölésnek ma már számos fajtája és célja van. Vannak a vallási böjtök, amelyeket meghatározott időszakban, szigorú vagy lazább keretek között végeznek, ezek szabályai mentesek a túlzásoktól. És vannak a nem vallási böjtök, amelyeket általában egészségügyi megfontolásból vagy fogyási céllal kezdenek el az emberek. Ilyen a léböjtkúra, amelynek ideje alatt kizárólag csak vizet, gyógyteákat, frissen préselt gyümölcs- és zöldségleveket, illetve különböző smoothie-kat lehet fogyasztani, általában reggel 8 és este 19 óra között, kétóránként. A második kategóriába tartozik a nyers étrend, amely vegyesen összeállított, nyers gyümölcsökből és zöldségekből áll. Ennek van egy kibővített változata is, ami kiegészül a tejeskiőrlésű rozslisztből készült kenyérrel, főzelékekkel és a héjában sült burgonyával. Ugyanide sorolva egyre népszerűbb az időszakos böjt is, avagy az intermittent fasting. Az időszakos böjtölésnek több formája is van. Például a 16:8 vagy az 5:2, közülük a legnépszerűbb és talán legkönnyebben kivitelezhető az 5:2. Ez azt jelenti, hogy a hétből öt napon a megszokott módon étkezünk, és a maradék két napon - amelyek nem követhetik egymást - a nőknek napi 500 kalóriát, a férfiaknak pedig napi 600 kalóriát megengedett bevinni. Nincs tehát tiltott élelmiszer vagy nyersanyag, csupán a kalóriabevitelre kell figyelni, az említett két napon – ismertette a szakértő.
A léböjtkúra ideje alatt 8 és 19 óra között fogyasszunk folyadékot.
A böjtnek azonban nemcsak előnyei, hanem hátrányai is lehetnek, ezért mindenképpen javasolt felkészülni és szakember, dietetikus segítségét is igénybe venni.
– Javasolt már a böjt kezdete előtt pár nappal kerülni a zsírosabb, nehezebb ételeket, az állati eredetű élelmiszereket és javasolt az adagokat is csökkenteni. Figyelni kell a bőséges folyadékbevitelre és javasolt a késői étkezés elhagyása is. Eredetileg a böjt nem fogyókúra, mindazonáltal óhatatlanul a testtömeg csökkenéshez vezet, ha hosszabb távon csökken a táplálékbevitel, illetve bizonyos élelmiszereket kiiktatunk étrendünkből. Általánosságban elmondható, hogy a jól megtervezett és összeállított böjti étrend energia-, fehérje- és nátriumszegény, és emellett vitaminokban és élelmi rostokban gazdag. Jó hatású lehet a vérnyomásra, a vérzsír szintekre, az emésztés elősegítésére, a testtömeg csökkenésére, valamint az immunrendszerre is kedvezően hat. Mindemellett ismert a lelki egészségre gyakorolt előnyös hatása is. Egy rosszul összeállított kúra azonban árthat a szervezetnek. A túl szigorú és túlságosan hosszú ideig tartó böjt tápanyaghiányos állapothoz vezethet, éppen ezért az egyhetes vagy annál hosszabb étrendi megszorítás csak szakember felügyelete mellett javasolt még egészséges emberek esetében is. Az intermittent fasting, vagyis az 5:2-es időszakos böjt esetében a két nagyon alacsony kalóriabeviteli napon előfordul, hogy csökken a teljesítmény, a koncentráció és ezáltal a munkabírási képesség, valamint jelentkezhet fejfájás és szédülés is. Léböjtkúra alatt pedig a nem megfelelően összeválogatott gyümölcslevek magas cukortartalma akár hirtelen vércukor ingadozást is okozhatnak – fogalmazott Lada Szilvia.
Gyengeség, fejfájás előfordulhat.
A dietetikus zárásképp azt is elmondta, hogy a böjti időszak a mértékletességről és a visszafogottságról szól. Egy előre megtervezett és jól összeállított böjti étrend segíthet az élelmiszerpazarlás elkerülésében, hiszen, ha van egy jól megtervezett étrendünk és megvan hozzá a pontos nyersanyagszükségletünk is, akkor céltudatosabban tudunk vásárolni. Amennyiben a böjt alatt ezt a jó szokást elsajátítjuk akkor az később is segítségünkre lehet.
Pósa Tamara
Fotó: Pexels
