Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Az Ünnepi Könyvhét több mint két hetes programsorozatának egyik utolsó eseménye, a Szegeden második alkalommal rendezett Tricikli fesztivál volt. A háromnapos rendezvény megnyitóján a Prae Folyóirat és Könyvkiadó munkatársai, valamint friss kötetes szerzői beszélgettek az alkotói folyamatról és az ahhoz kapcsolódó saját, személyes viszonyukról.
A Kék Elefánt Kávézóban megtartott nyitórendezvényen jobban gurultak a hűsítő italok, mint a kerekek, a hangulatot mégis inkább a családias légkör, és a résztvevők közvetlensége szolgáltatta. A kerekasztal-beszélgetést Balogh Endre, a Prae főszerkesztője vezette, aki nem csak a munkájukról, de a magánéletükről sem volt rest kérdezni az írókat.
Szeles Juditról – aki az Ibsen a konyhában című novelláskötetét hozta magával – kiderült, hogy az ő szavaival élve egy „szerelmi emigráció” okán, már több mint húsz éve Svédországban él. Hozzátette, hogy ő mindkét nemzetiség száz százalékos tagjának érzi magát, a skandináv kultúra hatott művészetére, innen ered a kötet Ibsenre reflektáló címe. Emellett azonban azt is beismerte, hogy hiányzik neki a magyar kultúra külföldön. Azzal tréfálkozott, hogy reményei szerint a megjelent könyvből is látszik, hogy húsz év alatt sem felejtett el magyarul.
Tóth Réka Ágnes első verseskötetét, az Ultaribolyát mutatta be az eseményen. Az írás folyamatának ismertetése kapcsán összehasonlította a költészetet és a drámát, miképp ő a szombathelyi színház dramaturgjaként dolgozik főállásban. A két különböző szakma összevetéséből kiderült, hogy noha a szövegalkotás terén hasonlók, a versírás egy szabadabb alkotói folyamat, hiszen nem kell kiszolgálni sem a színházi szakemberek, sem a közönség igényét.
Ahhoz, hogy egy könyv megfelelően összeálljon, és az olvasó számára is minél élvezetesebb és fogyaszthatóbb legyen, mégiscsak szükség van egy szerkesztőre. A bemutatott művek esetében ezt a feladatot Péczely Dóra, a Prae Kiadó munkatársa látta el. Abban pedig az összes résztvevő egyetértett, hogy a szerkesztés egyfajta társalkotói folyamat. Tulajdonképpen olyan, mint egy pótkerék, ami különösen első kötetes szerzők esetében segít a biciklista megtámogatásában.
A diskurzus során még szó esett az írói nyelv azon aspektusáról, ahogy arra a különböző tudományterületek is hatnak. Tóth Réka Ágnes szerint – aki nemrégiben doktorált a Színházi- és Filmművészeti Egyetemen – az irodalomban is tetten érhető, és érezhető az attól eltérő tudományágak nyelvezete. Péczely Dóra pedig kiemelte, hogy erős kötődése van Szegedhez, ugyanis felsőfokú tanulmányait a Juhász Gyula Pedagógusképző Főiskolán kezdte meg.
SZTEinfo - Csiló Alexandra
Fotó: Csiló Alexandra
