Bezár

SZTEhírek

Szaknyelvoktatók és -kutatók tanácskoznak Szegeden

Szaknyelvoktatók és -kutatók tanácskoznak Szegeden

2014. november 21.
3 perc

Tizennegyedik alkalommal rendez szaknyelvi konferenciát 2014. november 21-22-én a Szaknyelvoktatók és -Kutatók Országos Egyesülete és a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Szaknyelvi Kommunikációs és Fordítóképző Csoportja az Általános Orvostudományi Kar Nagy Oktatási Épületében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A konferencián hat szekcióban olyan témaköröket tárgyalnak, mint a terminológia, lexikológia, lexikográfia, a tudományterületek nyelvhasználatának sajátosságai, a szaknyelvi műfajkutatás, diskurzuselemzés, a szaknyelvek diakronikus megközelítésű vizsgálata, a szaknyelvi tanterv- és tananyagfejlesztés, a kultúraközi szaknyelvi kommunikáció, szakfordítás, tolmácsolás és nyelvtechnológia.


 

Szaknyelvvel a nemzetközi porondra

 

A kétnapos tanácskozás megnyitóján Demeter Éva, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Szaknyelvi Kommunikációs és Fordítóképző Csoportja szakvezető nyelvtanára elmondta: nagy megtiszteltetés számukra, hogy lehetőséget kaptak a konferencia megszervezésére. Hozzátette: a szakfordítóképző csoport múltja hosszú időre tekint vissza, a British Council Service English projektben és a PROFEX nyelvvizsga kidolgozásában is aktívan részt vettek. Tevékenységük több területen kapcsolódik a konferenciához, amellett, hogy szaknyelvet oktatnak az orvoskar hallgatóinak, szakirányú továbbképzéseket is indítanak. Kiemelte: ez a konferencia alkalmas arra, hogy ne csak orvosi területről, hanem minden más szakmai területről olyan emberekkel tudjanak együttműködni, akik a szakmát nemzetközi közösségben művelik.

Széll Márta, az SZTE ÁOK tudományos és külkapcsolatokért felelős dékánhelyettese elmondta: pályája kezdetén kutatással foglalkozott, mely során elsősorban a TDK és PhD-hallgatók tudományos munkáját felügyelte. – Azt tapasztaltam, hogy a legmotiváltabb és legelhivatottabb orvostanhallgatók mind beiratkoztak a szaknyelvi képzésre, ugyanis ezek azok a hallgatók, akik leginkább vannak vele, hogy a saját szakmájukban nem tudnak a nemzetközi porondon érvényesülni szaknyelvük professzionális ismerete nélkül. Ezeknek a fiataloknak a későbbiekben egyáltalán nem jelent semmiféle problémát a külföldi tanulmány- vagy kutatóút, nyelvi nehézségeik egyáltalán nem lesznek – mondta. Hozzátette: azért nagyra becsülendő a szaknyelvoktatók és kutatók munkája az orvosképzésben, mert a fiatal orvosgeneráció előképzésében olyan mértékben vesznek részt, amely a magyar orvostudomány nemzetközi porondon való megjelenéséhez alapvető. – Az önök tevékenységének köszönhető az is, hogy sokan tanulmányaikat követően külföldön találnak munkát, és ott sem jelent számukra kihívást az orvosi szaknyelv alkalmazása – fogalmazott.

 


Kezesség és beszéd

 

Sáry Gyula, az Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet igazgatója „Féltekei dominancia és kezesség, a kéz beszél: avagy miért nem jobbkezesek a majmok” című előadásában a beszéd és a kezesség kapcsolatait ismertette. Egyedül az emberi faj jobbkezes, jobb kezünket a bal agyfélteke irányítja, ugyanez a félteke felelős a hétköznapi beszédért is. Szoros kapcsolat van tehát a kezesség és a nyelvi lateralizáció között – szögezte le. A kezesség evolúcióját áttekintve elmondható, hogy az őskorban készített eszközök, tárgyak körülbelül 80%-át jobbkezesek készítették jobbkezeseknek. A beszéd kialakulásának történetét vizsgálva megállapítható, hogy az emberszabású majmok gégéje nem alkalmas beszédre, a hangképzésben a mellkas nagysága és a nyelvet mozgató izom vastagsága is lényeges. Emellett az embertől eltérően a majmok nem tudják a hangadást, vokalizációt tudatosan befolyásolni, artikulált, fejlett beszéd tehát csak a homo sapiensre jellemző. A két lábon járás nagymértékben segítette a kommunikáció fejlődését, a beszéd kialakulását, mivel felszabadultak a kezek, őseink elkezdtek mutogatni, és megjelent a gesztikuláció. Ha beszélünk, gesztikulálunk is többnyire a domináns kézzel. Mivel gesztikuláció közben nemcsak a kéz, hanem az arc izmai is mozognak, így fokozatosan a mimika veszi át azt a szerepet, amit eddig a kéz hordozott. Néhány arcmozgás, mint például a cuppogás azonban hanggal jár, így a mimika mellett megjelentek a beszédhangok is, majd a beszéd önállóvá vált – tudtuk meg előadásából. A kezesség eredete tehát a két lábon járáshoz köthető, mivel felszabadulnak a kezek, majd a kézről a kommunikációs mozgások az arcra és a szemekre tevődnek át, majd az arc mozgásához hangok adódnak. Összességében a kezesség megjelenése megelőzte a beszédet – összegezte előadásában Sáry Gyula.


A kétnapos konferencia részletes programja itt elérhető.

 

SZTEinfo – Gajzer Erzsébet

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Aktuális események

Rendezvénynaptár *

Kapcsolódó hírek