A Magyar Reumatológusok Egyesületének Vándorgyűlésén, 2015. szeptember 24-27. között, a népbetegségnek számító, hazánkban is több millió embert érintő artrózistól kezdve a derékfájáson át a csontritkulásig a szakma legizgalmasabb témakörei kerültek terítékre. A konferencián szó esett a fokozott odafigyelést igénylő ízületi gyulladásokról, az autoimmun kórképekről ugyanúgy, mint a modern vizsgálómódszerekről vagy a fizioterápiáról és persze a legújabb gyógyszeres kezelésekről. A szervezőket Balázs Alexandra kérdezte a reumatológiai problémákról.

Szeptember derekán az ország több egyetemi városából, ahol orvosi fakultás is működik, a helyi Limfóma klubok tagjai Budapesten a Szt. István-téren demonstráltak, előtte az EMMI-ben előadásokon vettek részt. Tráser László összeállításában először egy gyógyult beteg, Tóth Attila mondja el nyirokrákos megbetegedése észlelését, emlékezik gyógyulására, majd Gulyás Mária, a Szegedi Limfóma Klub vezetője, a II. sz. Belgyógyászati Klinika Hematológia részlegének főnővére beszél munkájukról. Beszámolójuk egyben biztatás a többi betegnek, ebből a kórból is meg lehet gyógyulni!

Az őszi tanévkezdésre újabb Nobel-díjasok érkeznek Szegedre, az Általános Orvostudományi Kar és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont közös meghívására. Prof. dr. Hegyi Péter először arról a tudományos és oktatási haszonról beszél, ami a Nobel-díjas kutatók látogatásából származik, a városban tanuló, érdeklődő diákok számára. Szó esik továbbá a SZTE tudományos tekintélyéről, amely nyilvánvaló módon gyarapszik a nemzetközi élvonalhoz tartozó tudósok-kutatók idelátogatása nyomán. A kérdező: Tráser László.

Most lépett 90. életévébe Péter László irodalomtörténész professzor, akinek véleményére, szavaira nem csak élettapasztalata miatt figyelmezünk. A tudóst Tráser László kérdezte a Somogyi-könyvtárban.

Ápolónak lenni, betegeket gyógyítani, segíteni talpra állásukat, gyakran szó szerint is, különleges munka, nagy felelősség, sok szakmai ismeret és mély elkötelezettség. Humanista tevékenység, minden költői felhang nélkül. A nővérkék között a legtöbben úgy dolgozzák le életüket a betegágy mellett, hogy alig esik szó munkájukról, mindenki természetesnek veszi tevékenységüket. Pedig a valóban szakértő, elkötelezett nővérke kivételes munkaerő, nagy figyelmet és megbecsülést igényelne. Tápai Andrásné most nyugdíjba vonult, az utóbbi, közel negyedszáz évben a SZTE Neurológiai Klinika Rehabilitációs osztályán gyógyított. Tráser László kérdezte.

Egy szál fogkefe címmel jelenik meg az ünnepi könyvhétre a Medicina kiadó gondozásában Julesz János, az SZTE emeritus professzorának az ötödik verses könyve. 2015. június 7-én 17 órakor a szegedi Dugonics tér színpadán Julesz Jánossal Tráser László beszélget. A könyvheti programról további információ:
Itt meghallgatható egy korábbi interjú: Julesz János endokrinológus professzort Tráser László kérdezi a verseiről.

Príma díjjal ismerték el Dr. Habil. Végh Mihály, MD, PhD, SZTE Szemészeti klinika egyetemi docens, főiskolai tanár munkásságát, életművét. Tráser László kérdezte a díjazottat életútjáról.

Egy Non Hodgkin limfómás beteg följegyzései is lehetne a címe a következő beszélgetésnek, mely egy betegségből „újszülött” történetét idézi. A kérdező Tráser László.

Különleges, Szent-Györgyi Albert szegedi és amerikai munkásságát áttekintő cikk-gyűjteményt is kézhez kapott az érdeklődő a 8 kötetből álló Szegedi Egyetemi Tudástár részeként. Egyetemük világhírű, Nobel-díjas tudósa munkássága követhető nyomon a Délmagyarország hasábjain 1928 és 1948 között, illetve részben folytatásként, a New York Times lapjain, 1933-tól haláláig, 1986-ig. Tehát a kötet a Szegedi Egyetemi Tudástár sorozatában látott napvilágot, Hannus István professzor szerkesztésében, aki egyben az angol nyelvű cikkeket fordította. A könyvsorozat egyik társzerkesztőjét, Pál József professzort Tráser László kérdezte a szegedi egyetemről pillanatfölvételt adó 8 kötetes vállalkozásról.

2015. február 24-én székházában tartotta éves közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottsága. Az ülésen Vékás Lajos akadémikus, az MTA alelnöke és Fülöp Ferenc akadémikus, a SZAB elnöke köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően Fülöp Ferenc elnök beszámolt a testület tavalyi munkájáról, majd Görög Márta a SZAB tudományos titkára összegezte a munkabizottságok 2014-es tevékenységét. Tudományos előadást tartott prof. Dr. Martinek Tamás, az SZTE GYTK Gyógyszeranalitikai Intézet vezetője. Ezt követően került sor a SZAB 2014 évi médiapályázata díjkiosztó ünnepségére. Tráser László Vékás Lajos MTA alelnököt kérdezte.

Azt gondolnánk, a női és férfi nem elkülönülése a születéssel lezárul, utána további változásra nincs lehetőség, de szükség sem. Aki férfinek vagy nőnek született, az élete végéig úgy is marad, bár tudjuk, vannak férfias nők és fordítva is: nőies férfiak. Pajor László urológus professzor egy hosszú orvosi pálya tapasztalata alapján, túl a 40. nemi átalakító műtét után állítja, más a helyzet. Meglepő, de számára nem ismeretlen a kérés, olykor követelés: "Operáljon meg, az ellentétes nem életét szeretném élni!"… Tráser László kérdezett.

Prof. Dr. Bálint Gábor tanár úr, több mint negyven éve jár ki, utazik Kelet-Afrikába, leginkább Kenyába, Etiópiába - gyógyító, oktató, kutatómunkára, rendszerint a WHO megbízásából. A rendszerváltás idején kérte föl a szegedi orvosegyetem vezetése a trópusi betegségek tantárgy oktatására, amely rövidesen igen népszerű lett a magyar- és külföldi- hallgatók körében egyaránt. Mára ez a tudomány-terület, növekvő érdeklődést vált ki, a hazai egészségügyi diplomás közönség részéről is. A beszélgetésben ennek okairól is szó esik. A kérdező: Tráser László.

Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem Nobel-díjas tudósa az erkölcsöt, a tudományt és a kultúrát mindig egymással szoros összefüggésben szemlélte, közös gyökerű jelenségeknek tekintve ezeket. Mint fogalmazott: " a legmélyebb igazság keresésének formái mindhárman, melyek arra tanítanak, ne csak igazunkat keressük, mert mindhárom az Isteni bölcsesség közös megnyilvánulása". Így talán érthetőbb, hogy a kiváló természet-tudós élete egy késői szakaszában 7 himnikus költeményben, imádságban fejezte ki vívódását és egyben vágyakozását Isten iránt. Pál József a SZTE Bölcsészettudományi Kar professzora elemezte az egyetem háború előtti rektorának verseit. Tanulmánya megjelent a Szegedi Egyetemi Tudástár I. kötetében. A kutatót Tráser László kérdezte.

Babits Mihály vagy Szerb Antal irodalom-történeti munkái a világirodalomról, vagy az európai kontinensről, melyeken irodalomtudósok nemzedékei nevelődtek, a mai tudományos minősítő rendszer szerint nem számítanának érdemi produktumnak. A mára kialakult különös helyzet gyökerei messzire nyúlnak, egészen Aquinói Szent Tamás középkori teológusig. Pál József szegedi egyetemi tanár, irodalom-történész, jeles Dante-kutató most egyik tanulmányában, mely a Nézőpontok című kötetében jelent meg, erről is írt. Tráser László érdeklődött a részletekről.

EUROHEADPAIN címen folytat kutatási programot Európa Uniós szponzorálással, Európa meghatározó migrén kutatói részvételével (szoros együttműködésben angol, holland, német, dán kutatókkal) a SZTE Neurológiai Klinika részéről prof. Dr. Vécsei László akadémikus. Őt kérdezte a migrén-jelenség vizsgálatáról Tráser László.