Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Mutatjuk, hogy melyek a legjobb orvosi-, mérnöki-, és fizikai képzést indító magyar egyetemek a Times Higher Education (THE) rangsorai szerint.
A legjobb orvos- és egészségtudományi képzések
A Times Higher Education (THE) újabb tudományterületi világrangsort tett közzé, amelyben a felsorakoztatott 856 egyetem között négy magyar intézmény is megtalálható. A Semmelweis a tavalyi eredményéhez képest javított, a 300-400. helyről a 201-250. helyre tornázta fel magát. A Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem egységesen a 401-500. helyen végzett. Az utóbbi megtartotta a tavalyi helyét, az előbbi kettő viszont javított, ugyanis egy évvel ezelőtt a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem is az 501-600. helyen szerepelt.
A listát idén is az Oxford vezeti, az első ötbe még a Harvard, a Cambridge, az Imperial College London és a Stanford fért be - ebben a sorrendben, ugyanúgy, mint tavaly.
Mérnöki képzéseket oktató intézmények listája
A THE a mérnöki képzéseket is rangsorolta, ide három magyar egyetemnek sikerült bekerülnie. A legelőkelőbb helyet - 601-800. - a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem zsebelte be, a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem pedig holtversenyben a 801-1000. kategóriába került. Az 1098 intézményt rangsoroló lista első helyét a Harvard érdemelte ki, amit az Oxford, majd a Stanford követ.
Fizikatudományi képzéseket tartalmazó rangsor
Ebbe a tudományterületi rangsorba összesen 1149 egyetem került be. A listában a matematikai és statisztikai, fizikai, csillagászati, kémiai, geológiai, környezettudományi, valamint a föld- és tengeri tudományi képzéseket nyújtó intézmények szerepelnek.
A magyar intézmények közül az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 401-500. helyen, a Szegedi Tudományegyetem az 501-600. helyen, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedig a 601-800. helyen végzett. Mindhárom egyetem megtartotta a tavalyi helyét. Ezzel szemben a Pécsi Tudományegyetem rontott: míg tavaly a 801+ kategóriába sorolták, addig idén csak az 1001+ kategóriába került be. A fizikai tudományi rangsort a California Institute of Technology vezeti, második helyen a Berkeley, harmadik helyen pedig a Stanford áll. A tavalyi első - a Princeton Egyetem - idén a negyedik helyre csúszott.
Hogyan állítják össze a részrangsorokat?
A THE a szakterületi rangsorok összeállításában hasonló módszereket alkalmaz, mint az egyetemi világranglista esetében. A rangsor összeállítói nézik például a tanárok és diákok arányát, a külföldi hallgatókat és a férfi-női arányokat is.
A szintén nemrég megjelent élettudományi rangsorban hat magyar egyetem is szerepel. Azt, hogy a Semmelweis Egyetem, az ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem milyen helyen végzett, itt nézhetitek meg. A társadalomtudományi képzéseket rangsoroló listát pedig itt találjátok.
Link: eduline.hu
