Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
Fokozódhat a Föld felmelegedése, ha az aeroszolszennyezést csökkentjük, ám az üvegházhatású gázok kibocsátását nem – számolt be egy új amerikai kutatás eredményeiről az MTI.
Az aeroszolszennyezést olyan apró szálló szemcsék okozzák, amelyeket ásványi üzemanyagot égető járművek és építmények bocsátanak a levegőbe, azaz télen - ami a legkritikusabb időszak környezetvédelmi szempontból - egy városban például a legjelentősebb aeroszol (szálló por vagy PM azaz „particulate matter”) szennyező forrás a közlekedés és a háztartási tüzelés – oszotta meg lapunkkal egy korábbi interjú során Dr. Bozóki Zoltán, a MTA-SZTE Fotoakusztikus Osztályának tudományos tanácsadója, akit akkor az egyetem saját fejlesztésű légszennyezést mérő készülékéről kérdeztünk. Az aeroszolszennyezés egyébként szerepet játszik az asztma, a hörghurut, valamint az akár rákot is okozó krónikus légúti irritáció kialakulásában.
"Az aeroszolok rontják a levegőminőséget és idő előtti halálozást okozhatnak, azonban ezeknek a részecskéknek klímát hűtő hatásuk van, tehát ha csökkentjük a mennyiségüket, attól melegedés várható" - mondta a ScienceDaily tudományos hírportálnak Robert Allen, a Kaliforniai Egyetem riverside-i intézményének (UCR) klimatológusa, a tanulmány társszerzője.
Több kutatás is vizsgálta az aeroszolok hatását a levegőminőségre és a szárazföldi hőmérsékletre, azonban kevesebbet kutatták azt, hogyan befolyásolja az óceánokat. A Science Advances tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban ezzel foglalkoztak a UCR tudósai.
A kutatócsoport részletes számítógépes szimulációs modellt hozott létre, hogy megállapítsa, hogyan hatnak az aeroszolok az óceánokra. Két forgatókönyvet dolgoztak ki, az egyik szerint csak az aeroszolok mennyiségét csökkentik, a másik szerint az üvegházhatású gázokét, köztük a szén-dioxidét és a metánét is.
Az első változattal azt találták, hogy ha a légkörből kivonják az aeroszolokat, az megzavarja az atlanti meridionális áramlási rendszert (AMOC), amely a meleg vizet északabbra, a hideget délebbre irányítja, biztosítva, hogy a magasabb szélességi körön fekvő szárazföldi területek - köztük Európa - klímája viszonylag enyhe legyen. Az ember által a légkörbe juttatott szén-dioxid durván fele ott is marad, a többit magukba szívják a növények, a föld és az óceánok, amelyek egyik felvételi módja az AMOC rendszerrel történik.
"Az embertől származó aeroszolok csökkenése a modell szerint az AMOC gyengüléséhez vezethet, ami jelentős szerepet játszik az óceáni hőfelvételben és hőtárolásban az észak-atlanti térségben - mondta Wei Liu, a UCR klímaváltozás-kutatója.
"Az aeroszolok keltette melegedés, valamint az ezzel összefüggő változás az óceáni áramlási rendszerben enyhíthető az üvegházhatású gázok szigorú csökkentésével" – vonták le a következtetést a kutatók.
Link: nrgreport.com
