Sajtónyilvános eseményen, az újságírókkal közösen várta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj bejelentését a Szegedi Tudományegyetem vezetősége 2023. október 2-án, az egyetem központi épületében. Az SZTE kutatóprofesszorát, Karikó Katalint évek óta az esélyesek között tartották számon, és idén meg is kapta a tudományos világ legjelentősebb elismerését. A Szegedi Tudományegyetem élőben kapcsolta az SZTE történetének második Nobel-díjasát, Amerikából.
A leghosszabban követett 115 fiatal 22 százaléka jutott el eddigi élete során az öngyilkossági kísérletig.
A diagnosztizáltan major depresszióban szenvedő gyermekek körében nagyon magas arányú az öngyilkos magatartás – állapította meg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika Gyermekpszichiátriai Kutatócsoportja és a Pittsburgh-i Tudományegyetem együttműködésével zajló, a gyermekkori depresszió rizikótényezőit és lefolyását kutató vizsgálat - számolt be a programról az egyetemi portál.
Az Amerikai Egészségügyi Intézet (NIH) támogatásával 1999. október 1-jével induló, európai viszonylatban is egyedülállóan nagy volumenű, 723 magyarországi gyermek és családja bevonásával végzett komplex kutatás azt vizsgálja, hogy az érzelemszabályozási képesség, a genetikai és különböző pszichofiziológiai, valamint a környezeti tényezők, azon belül, a családi háttér és a különféle negatív életesemények hogyan befolyásolják a gyermekkorban megjelenő depresszió betegség kialakulását, lefolyását. A kutatásba bevont, az első depressziós időszak idején 10 év körüli gyermekek egy jelentős részét a kutatócsoport jelenleg is vizsgálja.
Dr. Kapornai Krisztina egyetemi docens (a képen balra), a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztály vezetője, három éve az országos kutatás magyarországi vezetője, a szuicid viselkedésre vonatkozó vizsgálat eredményéről elmondta, a klinikailag igazolt korai kezdetű depresszióban szenvedő gyermekek vizsgálatsorozatai mentén, a leghosszabban követett 115 fiatal 22 százaléka jutott el eddigi élete során az öngyilkossági kísérletig. Ez a döbbenetes adat a nemzetközi statisztikákat is meghaladja. Az utánkövetés ideje alatt - átlagosan közel 15 év - a teljes vizsgált populációt tekintve (723 fő) három fiatalkorú követett el befejezett öngyilkosságot.
– Ismert tudományos tény, de a mi kutatási mintákban is tudtuk igazolni, hogy a lányok sokkal gyakrabban kísérelnek meg öngyilkosságot, mint a fiúk. A hosszú távú utánkövetés során a lányok 33, a fiúk 9 százaléka kísérelte meg eldobni az életét. Ez nagyon éles különbség a két nem szuicid hajlamra vonatkozó magatartása között – fogalmazott dr. Kiss Enikő egyetemi adjunktus, az SZTE által irányított magyarországi kutatás országos koordinátora. További eredményeik szerint, a gyerekek 19 százalékának egyáltalán nem volt öngyilkossági tünete vagy gondolata. A legenyhébb tünet, a halál gondolatával való foglalkozás, az érintettek 80 százalékánál jelent meg. Súlyosabb tünete, az öngyilkosság gondolata a vizsgált gyerekek 70 százalékának volt, konkrét öngyilkossági tervet pedig 47 százalékuk fogalmazott meg. Az elemzések szerint az öngyilkosság kockázatát növeli, hogy a depressziós gyerekek gyakran hatástalan érzelem és hangulatszabályozó módszereket alkalmaznak, negatív érzéseiken nem tudnak úrrá lenni. A szakemberek a minél gyorsabb terápiás ellátás érdekében a depressziós tünetek korai szakaszban történő felismerésének a jelentőségét hangsúlyozták. A témáról bővebben az SZTE Hírportálján olvashat.
Link: weborvos.hu
