Nem szabad hirtelen belevágni, majd egyik napról a másikra abbahagyni a böjtöt. Fontos, hogy ne fogyókúrának véljük, hiszen nem a súlyvesztés, hanem a tehermentesítés a célja. Szakembert kérdeztünk a böjtölés élettani hatásairól.
Február 26-án elkezdődött a nagyböjti időszak, vagyis a negyvennapos húsmentes étkezés. Fontos viszont, hogy nem szabad hirtelen, egyik napról a másikra belevágni a böjtölésbe, fokozatosan kell ráhangolni a szervezetet. Szabó P. Balázs, az SZTE MK Élelmiszermérnöki Intézet főiskolai docense szerint kezdőként, orvosi felügyelet nélkül veszélyes belevágni egy három napnál tovább tartó böjtbe.
Érdemes hétvégére időzíteni
– Mindig azt javasolom, hogy otthon egy-két napos böjtöt végezzünk magunktól, érdemes hétvégére időzíteni, hiszen ez nemcsak azzal jár, hogy lemondunk az ételekről, hanem lelkileg és szellemileg is töltekezünk. Ehhez érdemes meditálni, jógázni vagy nagyobb sétát tenni. Ez abban is segít, hogy könnyebbnek érezzük magunkat, illetve hogy elvonja a figyelmünket az éhségről. Intenzív mozgás semmiképp sem javasolt, hiszen a böjt alatt kevesebb energiát viszünk be a szervezetbe, amely által a napi teendőinket is nehézkesebben végezzük el, a megerőltetőbb sport pedig ájuláshoz is vezethet – hívta fel a figyelmet a szakember.
Fokozatosan hagyjuk el
Mint mondta, ha nemcsak a húsról szeretnénk lemondani, hanem más ételekről is, akkor ezt mindig fokozatosan tegyük. – Első lépés, hogy elhagyjuk a húst, a tejet és a tojást, majd második lépésként a teljes kiőrlésű ételeket, a krumplit és a rizst, majd csak gyümölcsöt és zöldséget fogyasztunk, és aki még ennél is komolyabbat szeretne, például léböjtöt, az utolsó lépésként hagyja el a szilárd vitaminforrásokat is. Napról napra érdemes figyelni, hogy a testünk hogyan reagál az energiamegszorításra, hiszen ha nem eszünk, akkor ingerlékenyebbek, feszültebbek vagyunk, kicsit szédülünk, viszont ha már úgy érezzük, hogy elájulunk, rosszul vagyunk, akkor azonnal fel kell függeszteni, és valami könnyed, gyorsan felszívódó táplálékot kell bevinni a szervezetbe. Ezért is fontos, hogy a három napnál tovább tartó böjtöléskor folyamatos legyen a konzultáció a szakértővel vagy a háziorvossal – magyarázta.
Több betegség is kizáró ok lehet
Szabó P. Balázs szerint fontos, hogy ne az internetes cikkek szerint végezzük a böjtöt, hanem szakemberrel megtervezett módon. – Számos tényező befolyásolja, hogy mi végezhetünk-e ilyen tisztítást önmagunkban. Például a magas vérnyomás, a pajzsmirigybetegség, a terhesség, a szoptatás és a cukorbetegség is kizáró ok, illetve ha valakinek rendszeresen gyógyszert kell szednie, amit például étkezések alkalmával kell bevenni, akkor neki sem lehet léböjtöt tartania. A negyvennapos böjt sem kötelező az egyház szerint sem a krónikus betegeknek. Egyébként ez a húsvét előtti tisztulás egyrészt azért lehet jó, mert télen elengedjük magunkat, többet eszünk, és ilyenkor alacsonyabb a fizikai aktivitásunk is. Mások viszont úgy vélik, hogy télen kimerül a vitamin- és ásványianyag- készletünk, ezért nem szerencsés így nekivágni a tápanyagmegvonásnak. Ha nem eszünk húst, akkor az állati fehérjék hiányoznak majd, a gabona elhagyása esetén például az ásványi anyagok, rostok, míg gyümölcsök és zöldségek nélkül a vitaminok, éppen ezért nem javasolt két-három napnál tovább csinálni, viszont az sem hatásos, ha egy évben csak egyszer tesszük, érdemes megismételni – mutatott rá.
A böjt nem fogyókúra
Érdemes tudni azt is, hogy nem szabad súlyvesztéssel párosítani a böjtöt, ne fogyókúrára használjuk, hiszen néhány kiló leadása az energiabevitel hiánya miatt lesz. – A böjtnek más célja van, mégpedig a szervezetet nyugalmi állapotba hozni. Ez tehermentesítés, a nehéz ételek emésztésére fordított energiát másra tudjuk hasznosítani. Eközben javul az anyagcserénk, kiürül a salakanyag a szervezetünkből. Sokak szerint fittebbek, frissebbek egy-egy böjt után, ráadásul a koncentrációképességük is jobb. De ez csakis akkor valósul meg, ha tudatosan végezzük, ha a nem böjti napokon is egészségesen táplálkozunk. Sőt, egyes kutatások szerint ezek a tisztítási folyamatok az élettartamunkat is növelik – ismertette a böjtölés hatásait.
A táplálkozástudományi szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a kezdésnek, hanem a visszaszokásnak is folyamatosnak kell lennie. – Ne együk egyből teli magunkat. Folyamatosan építsük vissza az étrendünkbe azokat a táplálékokat, amiket elhagytunk – tette hozzá.
A folyadékra is ügyeljünk közben
Szabó P. Balázs még egy fontos tudnivalóra felhívta a figyelmet, ez pedig a folyadékbevitel. – Amikor böjtölünk, érdemes megnövelni a folyadékbevitelt, akár három literre, de nyáron, főleg ha izzadósabbak vagyunk, akkor még több, négy liter is lehet ez a folyadékmennyiség léböjtkúra esetén. Hasznosak lehetnek a gyógyteák is, de ne hashajtó hatásúakat válasszunk, hiszen azok tovább gyengítik a szervezetet és komolyabb problémához vezethetnek – mondta el lapunk kérdésére.
Link: delmagyar.hu